A Nap-kelte a Friderikuszban: Vihar a buliban

szerző
Bogár Zsolt
publikálva
2003/19. (05. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Bár a showman az induláskor leszögezte, hogy a Friderikusz - A szólás szabadsága című produkció formája korántsem végleges, és tartalmilag akár 20-30 százalékban is változhat a következő hetekben, a stábot két adás alatt sikerült leamortizálni.

Bár a showman az induláskor leszögezte, hogy a Friderikusz - A szólás szabadsága című produkció formája korántsem végleges, és tartalmilag akár 20-30 százalékban is változhat a következő hetekben, a stábot két adás alatt sikerült leamortizálni.

A közéleti magazint vasárnap már a Nap-kelte csapata szerkesztette.AFriderikusz április 20-án váltotta a három évtized után megszűnő A Hét című politikai műsort. A Népszabadság tavaly októberi információja szerint a tévésztár ennek a műsorvezetőjeként tért volna vissza a közszolgálati csatornára, de a cserére végül anyagi okok miatt nem került sor: a megroggyant pénzügyi helyzetben lévő MTV-nek állítólag nem volt pénze a milliós gázsira. Friderikusz Sándor decembertől kilenc egymást követő szombaton mégis feltűnt a köztévé régi/új reggeli műsorában, a Nap-keltében - emlékei szerint utoljára első televíziós show-műsorait kísérte ennyi pozitív visszajelzés.

Ragáts Imre megbízott elnök március elején közzétette az MTV Rt. január 1. után kötött szerződéseinek tartalmát, amiből kiderült: a showman cége, a TV Pictures Production Bt. közel háromszázmillió forint értékben szállít vetélkedőket a köztévé részére (Hoztam egy milliót!, Repülj most!). Röviddel később egyértelművé vált: Friderikuszt moderátorként sem kell nélkülöznünk, de végül nem a Baló György gardírozta politikai magazin lett az övé, hanem csupán a műsorsáv. Tőle szokatlan módon nem gyártóként írt alá: az adásokat a Krecz Tibor és Kovács Gábor vezette View Produkciós Kft. szállítja, és a stábot sem ő szervezte, hanem Krecz felkérésére Pálinkás Szüts Róbert felelős szerkesztő. A készítők az [origo] - még korábban a Magyar Narancs - volt munkatársai: Krecz Tibor ügyvezető igazgató, Pálinkás Szüts tartalomfejlesztő, a Friderikusz-műsorban szakértőként közreműködő Nádori Péter pedig alapító-főszerkesztő volt a hírportálnál. Kreczék már a sajtóbeszélgetésen cáfolták azt a pletykát, miszerint azért alakult a cég, mert 300 millió forint fölötti megrendelés esetén a köztévé kuratóriumának beleegyezése szükséges a kifizetésekhez, ami érintené Friderikusz irodáját is, amennyiben a magazin az ő gyártásában készülne. Információink szerint a producer tárgyalásban állt más műsorvezetőkkel is, és a médiavállalkozás kereskedelmi csatornáknak ugyancsak felajánlotta műsorterveit. A szólás szabadsága műfajilag nem A Hét nyomdokába kívánt lépni, hanem szórakoztató közéleti magazinként definiálta magát, amely a tényműfajcsalád és a show elemeit elegyíti - a műsor ennek megfelelően nem is az MTV hírigazgatósága, hanem a szórakoztató és közéleti főszerkesztőség irányítása alá került.

A közszolgálati csatorna négy hónapra kötött szerződést a produkciós céggel, amely vállalta, hogy az ötödik adást követően

tartósan megkétszerezi

a nézőszámot. Amilyen nagy a harc vasárnap esténként a nézőkért - a TV 2-n a Napló, az RTL Klubon a Való Világ, majd mindkét csatornán egy-egy amerikai kasszasiker a konkurencia -, a köztévé igazán nagy fába vágta a fejszéjét. A show szinte a pincéből indul, hiszen a híradó általában 3 százalék körül köszön el, a sikert viszont moderálja, hogy a magazin végére már az esti revüre kíváncsi nézők is letelepednek a készülék elé; a Friderikusz tulajdonképpen Lagzi Lajcsi és a Névshowr nézői bázisát alapozza meg.

Az MTV darabonként közel bruttó 13 milliót fizet az első 17 műsorra. Külön kapott támogatást a díszlet, a főcím és a reklám, így a műsorvezető arca az ország összes zugában feltűnhetett. A Hét egyetlen számának költsége a 9-10 belső munkatárs fizetését beleszámolva durván ötöde volt az új magazinnak, amihez rögtön hozzá kell tenni, hogy a két programtípust nem szabad egy kalap alá venni.

Bár a vasárnap esti nézettségi megoszláson a Friderikusz első adása jelentősen nem tudott változtatni, a premiert a műsor egészére vonatkoztatva 40 százalékkal többen nézték, mint A Hét utolsó jelentkezését. (A Baló György vezette 24 adásának átlagos nézőszáma 547 ezer fő volt, ami 17 százalékkal magasabb, mint a korábbi 24 szám átlaga.) A bemutatkozás a bal- és jobboldali lapokban megfogalmazott kritikák szerint mégis megbukott: az írások döntően a politikai kiegyensúlyozatlanságot és a műsorvezető túláradó szereplését, magamutogatását kifogásolták (ízelítőül néhány cím az április 21-23. közötti időszakból: Friderikuszpókusz, Népszava; Vanitatum vanitas, Népszabadság; Polbeat, Index; Ahol Friderikusz, ott a szólás szabadsága, Magyar Nemzet). A következő csütörtökön az MTI Pálinkás Szüts Róbert közös megegyezéssel történő távozásáról adott hírt. A műsorvezető a Nap-kelte április 26-i adásában kifejtette: a kritikák többsége jogos volt, és magát is leváltaná, ha az első szám alapján kellene ítélnie. A második adást követő hétfő délutáni rendkívüli értekezleten aztán megváltak a műsor két szerkesztőjétől, két segédszerkesztőjétől, a gyártásvezető pedig korábban bejelentette eljövetelét. A hivatalos magyarázat szerint nem szakmai kifogások merültek fel, a váltástól a hatékonyság növelését várják, amit a Nap-kelte stábjával tartanak elképzelhetőnek. Friderikusz ezt Bolgár György Megbeszéljük című műsorában azzal egészítette ki, hogy a stábot készen kapta, korábban nem dolgoztak még közösen, és mivel menet közben végig érzett gyenge pontokat, szakmailag nem érezte magát teljes biztonságban. Példaként említette, amikor munkatársai az első adás egyik vendégét, Kasza Józsefet a névinzertben tévesen Szerbia-Montenegró miniszterelnök-helyetteseként mutatták be, holott a titulus csak Szerbiára vonatkozik, valamint a paksi atomerőműnek sem az évtized derekán jár le az élettartama, mint ahogy azt a szerkesztők az egyik interjúban a szájába adták. Friderikusz Sándor a kollégáit jóravaló, tisztességes újságírókként jellemezte, akik azonban másképpen gondolták a televíziózást, illetve egy részük nem is rendelkezett tévés gyakorlattal. A Megbeszéljükben a szakítás után először szólalt meg nyilvánosan Pálinkás Szüts Róbert, aki elmondta: eddig tartotta magát ahhoz a megállapodáshoz, hogy a váltás részleteiről egyik fél sem beszél, viszont a szerkesztőcsapatot érintő támadásokra kénytelen reagálni. Szerinte a stáb nem hibázott az előkészítés során (a példáknál maradva: Kasza József az adás előtt láttamozta a névinzertet, Paks bezárásának vélelmezett dátuma pedig az atomerőmű honlapján olvasható), ellenben a műsorvezető több ponton eltért a szerkesztők által összeállított itinertől. Úgy látta, a Friderikusz azért sikeredett ilyen kiegyensúlyozatlanra, mert

a politika beleszólt a szerkesztésbe

A Narancs a volt felelős szerkesztőtől megtudta: az első adásban eredetileg mind a négy rendszerváltás utáni, még élő miniszterelnök szerepelt volna, csakhogy Orbán Viktor Athénban, a csatlakozási okmány aláírásának helyszínén jelezte a műsorvezetőnek: nem kíván részt venni a stúdióbeszélgetésen, ezért Boross Péter és Horn Gyula meghívásától is eltekintettek. Csáky Pál és Kasza József megszólaltatása már a pótforgatókönyv része volt. A miniszterelnöknek szánt kérdések közül Friderikusz végül csak egyet tett fel. A Nap-kelte már idézett adásában Friderikusz elismerte: nem alapkérdésekről faggatózott (például mi a csatlakozás azonnali hozadéka), hanem a dísztollról meg hogy miért nem vitte magával Medgyessy Péter a feleségét Athénba. Vagy: a Miniszterek futamideje című blokkba meghívták azokat a kormánytagokat, akiknek a sajtó szerint inog a széke, de Kóródi Mária környezetvédelmi, Kovács Kálmán informatikai és Jánosi György sportminiszter nem jött el. A felelős szerkesztő elmondása szerint Csillag István gazdasági miniszter nyomására kellett eltekinteni az egykori miniszterek, Katona Kálmán és Szabó János szereplésétől és attól is, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és Gerbovits Jenő, az Antall-kormány földművelésügyi minisztere példáján keresztül leszűrhessük, milyen az élet a miniszterség előtt és után. Az EU-s topichoz tartozott egy kvíz, amelyben a szerkesztők Bársony András külügyi államtitkárt, Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, Surján László egykori KDNP-elnököt és Herényi Károly MDF-frakcióvezetőt tesztelték uniós villámkérdésekkel. Noha egyik játékos sem szerzett maximális pontszámot, egyedül Herényi nem járult hozzá, hogy teljesítménye megjelenjen az anyagban. (Megkérdeztük volna Csillag István minisztert, de ő épp szabadságát tölti, míg Herényi Károly nem válaszolt telefonunkra). A műsor jövője szempontjából kulcskérdés, hogy sikerül-e a Fidesz - MPP-t - amely eddig csak "a függetlenségét felajánló" Schmitt Pálon keresztül képviseltette magát - becsábítani az adásba, vagy az athéni riportban és a stúdióbeszélgetésben elejtett, Orbán Viktorra vonatkozó pikírt felhangok miatt az ellenzéki párt határozatlan ideig távol marad. Egy-két számon keresztül lehet ugyan imitálni a kiegyensúlyozottságot MDF-es prominensek behívásával, de aztán kilóg a lóláb. Úgy tudjuk egyébként, hogy a Friderikusz első adása után a Fideszben frakciódöntés született: egyelőre hanyagolják a vasárnap esti magazint. (Szalai Annamáriát, a Fidesz médiaügyi szakértőjét erről is szerettük volna megkérdezni, de nem reagált megkeresésünkre.) Krecz Tibor producer az ellenzéki párt irányába tett esetleges tapogatózásokról azt mondta, hogy ez tipikusan olyan kérdés, amiről sehol a világon nem nyilatkoznának; a volt felelős szerkesztő állításaira pedig annyit mondott: no comment - mint megjegyezte, inkább arra összpontosít, hogy a műsor eljusson oda, ahová szánták.

Az első adásról szóló kritikákat böngészve szembeötlik, hogy épp a műsorvezető athéni riportja keltette

a legnagyobb visszatetszést

(a Népszava kivételével, amely ezt a műsor egyetlen, valóban friderikuszos betétjének látta). Nem a bulvár jelleget vitatták elsősorban, hanem a megközelítést. A műsor chartája, amely a Friderikusz - A szólás szabadsága szakmai paramétereit rögzíti, így fogalmaz: "A műsor törekvése az, hogy egy-egy téma bemutatása után a közönség túlnyomó része nyugtázhassa: teljes körű ismereteket szerzett az adott tárgyban vagy az adott személyről, személyekről. A műsorvezető mellékesnek tűnő megjegyzései is kiterjedt forrásmunkán alapulnak. A műsorvezető fő közlései afféle ismeretterjesztő attitűddel rendelkeznek." A charta objektív, informatív feldolgozásmódot hirdet, ami támpontul szolgál, orientál és segítséget nyújt az értékelésben - a döntést azonban a nézőre bízza. Amikor Friderikusz arról számolt be, hogyan fotózta le Pajtás gépével a miniszterelnököt, miképp sétált Kofi Annan mellett, valamint hogyan lelkesedik Horn Gyula egy kutyaszoborért, nyilván nem ebben a műfajban utazott. Friderikusz a Nap-keltében így beszélt szerepéről: "Tőlem azt várják, hogy valamennyire szubjektivizáljam ezeket a témákat és beszélgetéseket, az én szemüvegemen, a magamfajta nyíltságával tegyem fel a kérdéseket." Ebben még a Friderikusz - szubjektív ars poeticáját érezni, a charta viszont a műsorvezetőn keresztül nem példát statuálna, hanem szórakoztatva szeretne informálni. A showman elhárította a velünk való beszélgetést, arra viszont a Nap-keltében is utalt, hogy a műsor még nincs kész. Krecz Tibor szerint is el kell telnie pár adásnak, amíg a magazin és a műsorvezető stílusa stabilizálódik, de már az eddigi darabokban is voltak olyan momentumok, melyekről a charta szólt, és melyek a mai tényműfajú televíziózásra egyáltalán nem jellemzők. "Ha csak a legutóbbi vasárnapot nézzük: eddig senki nem szólaltatott meg statáriálisan kiutasított külföldi állampolgárt, a Kendermag Fesztiválon is csak a mi közvetítőkocsink járt, a nyilvánosság előtt pedig egy beteg sem vallott arról, hogy kérné az aktív eutanáziát. A legutóbbi adásból is feltűnhetett mindenkinek, hogy nem a heti nyolcadik Nap-keltét csináljuk, hiszen ott nem operálnak stúdión kívüli helyszínekkel, nincs műholdas kapcsolás, és arra sincs igazán precedens, hogy a vita hevében a Nemzetbiztonsági Hivatal képviselőjét meggyanúsítják: hazudik, vagy nem ismeri a jogszabályokat."

Miközben a távozó alkotók névvel vagy név nélkül szakmai presztízsüket féltik (Pálinkás Szüts Róbert, a Klub Rádió sikerműsorainak, a Mediterrán böjtnek és az Addig jó, míg Kádár él...-nek a műsorvezetője például olyan gyorsan intett búcsút, mint egyetlen fociedző sem a világon), Friderikusz összeférhetetlenségi kvóciense helyett érdemesebb azon elgondolkozni, hogy milyen alacsony a politika ingerküszöbe, és milyen magas lovon ülnek a politikusok. Nyugodtan el lehet felejteni azokat a műsorterveket, melyek esetleg nem életerejük, leleményességük teljében, hanem "valós állapotukban" (mint ahogy a charta írja) mutatná be őket (lásd: EU-kvíz vagy a Miniszterek futamideje), és lassan már nincs olyan hétköznapi téma, amiben érdemi vitát lehetne prezentálni, a stúdión kívül hagyva az aktuálpolitikai taktikázásokat.

Gyárfás Tamás

és Lakat T. Károly évtizedes jó viszonyban van azzal az 50-60 politikussal, akik a Nap-kelte reggeli adásaiban rendszeresen turnéznak. A vendégek becserkészése így jóval hatékonyabb lehet, mint amikor "mezei" szerkesztők a sajtósokon keresztül próbálnak a kiszemeltek nyomára bukkanni. Értesüléseink szerint volt róla szó, hogy a műsorkészítők Gyárfásék érkeztével is maradhatnak; Rangos Katalin programigazgató állítólag dicsérte a fiatalok "mozijait", de végül a segédszerkesztőket is importálja a műsor. A régi gárdából többen munkát keresnek: egyikük hétfőn tizenegykor mondott fel a Budapesti Nap című lapnál, délután kettőkor pedig a tévés produkciótól bocsátották el.

"Nem akarunk rátelepedni a műsorra, nem szeretnénk újabb területen átvenni az irányítást - mondta a Narancsnak Gyárfás Tamás. - A producerrel is megbeszéltük, ha ő sértve érzi magát, szóljon, mi passzolunk. Az együttműködés csak addig tart, míg mindkét fél úgy érzi, hogy progresszívan alakul, és jól érzi magát benne. Már az elején tisztáztuk, hogy nem járunk például egyeztetésre, senki ne érezze, hogy le akarjuk gyűrni, vagy hogy miattunk veszíti el az állását. Nem szeretnénk visszahozni A Hét stílusát, hiszen nem ebben kértek tőlünk segítséget, de ha már a műsor indulása előtt ott lettünk volna, néhány dologban biztosan más megoldást javaslunk. A megtisztelő felkérés szerkesztői munkára szól, mi döntünk, ki és mi szerepeljen az adásban. Egyelőre nagy az óvatosság és a várakozás, nem szeretnénk semmit elszúrni, mindannyian hatszor megfontoljuk, mit mondunk a másiknak, miközben maximálisan tiszteletben tartjuk Friderikusz profizmusát, és mindenben egyeztetünk vele."

Hétfő estig sem Ragáts Imrét, sem Vadas Mihályt, a szórakoztató és közéleti igazgatóság vezetőjét nem sikerült utolérnünk, így nem tudtuk meg, mit szólnak ahhoz, hogy a hírműfaj legnagyobb beszállítói ezentúl az esti magazin munkájában is részt vesznek. Gyárfás Tamás úgy tudja, az MTV elnöke szerint még mindig jobb, ha egymást segítik a produkciós irodák, és a reggeli műsor kooperál az estivel.

Lapzártánk idején került nyilvánosságra, hogy a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége átnézi az 50 milliót meghaladó külső szerződéseket is. Külső és belső szakértők véleményének figyelembevételével elsőként a Hoztam egy milliót! című vetélkedő gyártójával - azaz Friderikusz cégével - kötött szerződésnek a meghosszabbításához nem járultak hozzá.

Bogár Zsolt

szerző
Bogár Zsolt
publikálva
2003/19. (05. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra