A Széchenyi-terv reklámkampánya: Képmutatás

  • Hermann Irén
  • 2001. augusztus 23.

Belpol

hogy vállalkozása megmaradjon -, lakóhelyén mégis hozzá fordulnak segítségért, hogyan kell nyertes pályázatot írni.
Az Országimázs Központ (OK) által tavaly év végén meghirdetett közbeszerzési pályázat nyerteseként a Happy End Kft. kapta a jogot, hogy - az állami rendezvények kommunikációja mellett - Magyarországot is népszerűsítse a határokon belül és kívül. (Emlékezetes a szlovén Amnesty International által kirobbantott botrány, amikor magyar rendőröket brutalitással vádoltak; az "ellenkampányt" a Happy End készítette. - A cégről lásd: Ez az arc lesz a végső, Magyar Narancs, 2001. február 22.)

Az OK tenderkiírásában olyan céget keresett, amely képes "Magyarország arculatának hiteles, a millenniumhoz méltó megfogalmazására a marketing, a reklám, a PR, valamint a nyomtatott és az elektronikus média eszközeinek felhasználásával". Az erre a célra elkülönített éves keret 2,1 milliárd forint; a Happy End Kft. megbízatása két évre szól.

E projekt keretén belül készültek azok a reklámfilmek, illetve plakátok, amelyek a legkülönfélébb foglalkozású emberek megszólaltatásával népszerűsítették a Széchenyi-tervet. (Vagyis az országkép javítására szánt több mint kétmilliárdnyi adóforintból a kormány programját reklámozták.) Autószerelő, iskolaigazgató, önkormányzati képviselő mosolygott le ránk a plakátokról, hogy a Széchenyi-tervvel álmaik valóra válhatnak. A bizakodó emberek között szerepelt egy szállodatulajdonos is, aki arról beszélt, hogy hamarosan termálkutat fúrnak, ahol vendégeik "egész évben fürdőzhetnek majd".

Terveinek megvalósítása érdekében a plakáton szereplő Kafka István nem adott be pályázatot a Széchenyi-terv által biztosított keretre, mert - mint mondta - nem bízik a pályázatokban.

A monori szállodatulajdonos állítása szerint először a Magyar Televízió Főtér című műsorának a stábja jelent meg nála azzal, hogy riportfilmet készítenének vele - Monor polgármesterének ajánlására. Szívesen vállalkozott a feladatra, hiszen jó reklámnak tartotta egyrészt a város, másrészt saját vállalkozása szempontjából is. A filmet leforgatták, majd néhány héttel később újabb érdeklődők jelentek meg Kafkánál, akik megkérdezték, lenne-e kedve egy újabb forgatáshoz.

"Megkérdezték, hogy hallottam-e a Széchenyi-tervről, amire én azt feleltem, hogy igen, de nem sokat tudok róla, és soha nem pályáztam a támogatásra sem. Azt mondták, ez nem baj. Aláírattak velem egy szerződést, hogy az anyagot bármilyen célra felhasználhatják mindenféle ellenszolgáltatás nélkül" - mondta a Narancsnak Kafka István, a reklámfilmben is szereplő Nyerges Hotel tulajdonosa.

A környékbeliek, amikor látták Kafkát a tévében, rögtön felkeresték, hogy szerezzen nekik protekciót, vagy csak mondja el, mit tud a pályázatról.

"Váratlanul ért, hogy plakátokon láttam magam viszont. Régi barátaim hívtak fel, hogy segítsek nekik is pályázni, ha már nekem sikerült. Pedig ez egyáltalán nem így van, sőt nemrég magas kamatra vettem fel banki kölcsönt, hogy vissza tudjam fizetni az áfát" - tette hozzá a szálloda tulajdonosa.

Kafka István anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalta, hogy egy reklámfilm főszereplője lesz. Egy reklámfilmstúdiótól szerzett értesüléseink szerint ezért akár egymillió forintot is kaphatott volna. Bár a reklámokban szereplő statiszták és színészek gázsija több tényezőtől függ, az összeget mindenképpen emeli, ha valaki egyedüli szereplője egy-egy filmnek, amelyhez ráadásul a nevét is adja. Ennél is többet ér, ha a szereplők óriásplakáton vagy más reklámhordozón is megjelennek. (Márpedig a Széchényi-tervet utcai, illetve óriásplakátokon is hirdették.)

"Engem csak az bánt, hogy a reklámban szerencsés embernek állítottak be, ugyanakkor jelenleg éppen azt próbálom megoldani, hogy a vállalkozásomat a jövőben is folytathassam" - mondta lapunknak.

Megkerestük a Happy End Kft.-t is, ahol hozzávetőleg egy hónapja nem tudják "kapcsolni" az illetékest. Írásban feltett kérdéseinkre végül az Országimázs Központtól kaptunk választ, amelyet - az OK kérésének megfelelően - változtatás nélkül közlünk.

"A Széchenyi Terv a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb területeket érintő fejlesztések hogyanjára és mikéntjére adja meg a választ. Újszerűsége többek között abban mutatkozik meg, hogy a terv végrehajtásához partnerül hívja az állam polgárait. A programtól várt gazdasági fellendülés azonban nemcsak az abban közvetlenül résztvevőket, hanem mindannyiunkat érint. A Széchenyi Terv tehát Magyarország minden polgára számára fontos. A riportfilmek elkészítésekor, a szereplők kiválasztásánál tehát nem volt meghatározó, hogy a filmek szereplői közvetlenül vagy közvetetten találkoznak a Széchenyi Terv nyújtotta lehetőségekkel.

A szereplőkkel riportfilmek készültek, a beszélgetések értelemszerűen nem jöhettek volna létre, ha ebben a szereplők nem lettek volna partnerek. Természetesen annak is tudatában voltak - hiszen erről a felvételeket készítők tájékoztatták őket -, hogy a beszélgetések témája a Széchenyi Terv lesz, és hogy riportalanyként külön javadalmazásban nem részesülnek. Ezért is írták alá - együttműködésük hiteléül - azokat a nyilatkozatokat, amelyekben a felvételeknek a Széchenyi Terv népszerűsítésével kapcsolatos bárminemű felhasználásához hozzájárulnak.

A mi megbízásunkból készített riportfilmeket csak az általunk feldolgozott formában sugározza bármelyik televízió. Az elkészült reklámfilmeket a közszolgálati televíziók is a szokásos díjazás ellenében sugározták.

A reklámkampányra - televíziós szpotok, óriásplakátok, reklámanyagok gyártására, médiában való elhelyezésére - bruttó 323 200 980 forintot fordított az Országimázs Központ" - áll a Narancshoz eljuttatott nyilatkozatban.

Hermann Irén

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.