A tb-járulékok az APEH-nál: Adatbankrablás

szerző
Kerényi György
publikálva
1998/47. (11. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Mint tudjuk, a közpénzek hajlamosak elfolyni, a közterheket pedig nehéz beszedni. A járulékügyekben január elsejétől bekövetkező változások - jelesül, hogy a járulékbehajtást az APEH fogja végezni - indoka az, hogy a kormány és múlt hét óta a parlament is úgy véli: azzal, hogy a két társadalombiztosítási ágazat járuléknyilvántartási és -beszedési szervezeti egységei átkerülnek az APEH-hoz, megnő a járulékfizetési hajlandóság, és csökken a tb 230 milliárdos kintlevősége. Lehet, hogy így lesz, lehet, hogy az APEH-nek is beletörik a bicskája a tb-nyilvántartásokba, az viszont biztos, hogy ezzel nemcsak a társadalombiztosítás kerül még közelebb a Pénzügyminisztériumhoz meg APEH-hez, de jelentős adatállományok is közelebb kerülnek egymáshoz.

Mint tudjuk, a közpénzek hajlamosak elfolyni, a közterheket pedig nehéz beszedni. A járulékügyekben január elsejétől bekövetkező változások - jelesül, hogy a járulékbehajtást az APEH fogja végezni - indoka az, hogy a kormány és múlt hét óta a parlament is úgy véli: azzal, hogy a két társadalombiztosítási ágazat járuléknyilvántartási és -beszedési szervezeti egységei átkerülnek az APEH-hoz, megnő a járulékfizetési hajlandóság, és csökken a tb 230 milliárdos kintlevősége. Lehet, hogy így lesz, lehet, hogy az APEH-nek is beletörik a bicskája a tb-nyilvántartásokba, az viszont biztos, hogy ezzel nemcsak a társadalombiztosítás kerül még közelebb a Pénzügyminisztériumhoz meg APEH-hez, de jelentős adatállományok is közelebb kerülnek egymáshoz.

Társadalombizosítási szempontból több nyilvántartásban is szereplünk mi, járulékfizetők. 1995 óta létezik a polgár társadalombiztosítási azonosító jele, a taj-szám: ennek alapján kapja az egészségügyi szolgáltatásokat, háziorvost, szívműtétet, mikor mi kell. Létezik ezenkívül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) nyilvántartott járulék-folyószámla, amely a munkáltatók járulékfizetési adatait tartja nyilván. Az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság (ONYF) pedig nyilvántartja - a munkáltatók adatszolgáltatása alapján - azt, hogy személyenként mennyi volt a nyugdíj alapjául szolgáló kereset és szolgálati idő. Régi terv, hogy a taj-számra mint személyi azonosítóra felvigyék a delikvens biztosítási adatait, legyen tehát egy központi társadalombiztosítási nyilvántartás. Ezt máig nem sikerült az OEP-ben megoldani, a probléma január elsejétől az APEH elnökének homlokát felhősíti.

Az APEH egyébként egy másik számon, az adóazonosítón tart minket nyilván, míg a közvetlen személyi adataink a Belügyminisztérium központi nyilvántartásában szerepelnek. A három különböző azonosítón nyilvántartott adatállomány között bizonyos törvényben megjelölt esetekben kapcsolat teremthető (egyszeri alkalommal, úgynevezett kapcsolati kóddal, biztosítva tehát, hogy az adatok összekapcsolása révén ne sérüljenek az egyénnek a személyes adataival kapcsolatos alkotmányos jogai). A változás január elsejétől annyi, hogy az APEH most felállítandó járulékhivatalai átveszik a járulék-nyilvántartásokat, így bizonyos esetekben a taj-számon alapulókat is. (Azt, hogy mennyi gyógyszert fogyasztunk, milyen műtéteink voltak, különleges egészségügyi adatainkat tehát nem.)

Rendszerhibák

A tb-nek nem sikerült megoldania a járulékfolyószámla-rendszer pontos nyilvántartását - magukat megnevezni nem kívánó volt vezetők szerint azért, mert a költségvetés nem biztosította az ehhez szükséges pénzt, idén például az erre kért 3,2 milliárdot, ráadásul befagyasztotta azt a 132 millió dolláros világbanki hitelt is, amelyből ezt is meg lehetett volna oldani. Olyan tb-vezetővel is beszéltünk, aki szerint a járulékjogszabályok gyakori változásai miatt is képtelenség olyan járulék-nyilvántartási rendszert készíteni, amely kezelni tudja az elmúlt öt év adatait, hiszen például csak tavaly a hatszázezernyi egyéni vállalkozóra vonatkozó jogszabályok háromszor változtak meg. A nullponttól kellene egy új rendszert elindítani, mondják, egy státusfelméréstől, amelyből kiderülne, hogy ki biztosított, ki munkavállaló, ki családtag, ki nyugdíjas. Az egyéni folyószámlarendszer, amiből kiderülne, hogy kinek mennyi befizetése volt (akár munkáltatójától, akár saját magától), és ebből mennyit "fogyasztott el", egyes szakértők szerint azért irreális, mert egyrészt befizetés nélkül is mindenki jogosult a szolgáltatások igénybevételére, másrészt arról nem a munkavállaló tehet, ha nem fizetik be utána a járulékot. De ha az egyéni folyószámlarendszer - aminek alapján például az idén januárban beüzemelt magánnyugdíjpénztárak működnek - nem is állítható fel, egy egyéni nyilvántartás arról, hogy ki milyen státusú, már megvalósítható lett volna a tb-nél is.

Ma mind a nyugdíj-, mind az egészségügyi járulékot az OEP tartja nyilván, az ellenőrzést saját maga és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság is végzi. Ezek az egységek most mind átkerülnek az APEH január 1-jétől felálló járulékigazgatóságaihoz. A keresetpótló ellátások és egészségügyi szolgáltatások finanszírozása, illetve a nyugdíj-megállapítás és -folyósítás továbbra is a tb-nél marad.

Az adózás rendjéről szóló törvény (art) indoklása a beszedő szervek integrációja felé tett első lépésként értékeli azt, hogy a tb járulékrészlegei az APEH-hoz kerülnek. A nyugdíjbiztosító 4000 emberéből 450 kapja januártól az APEH-tól a fizetését, az egészségbiztosító 7000 alkalmazottjából mintegy 2500. A majdnem 3000 tb-munkatárs nem üres kézzel megy át az APEH-hoz, viszik magukkal a járulék-nyilvántartásokat is. Átkerülnek a járulék-folyószámlák, azok az adatállományok tehát, amelyekből kiderül, hogy a munkáltatók mennyi járulékot fizettek alkalmazottaik után. Ezek összesített bevallások, nem derül ki belőlük, hogy egy-egy dolgozó után konkrétan mennyit fizetett a munkáltató. Azt, hogy személyenként mennyi volt a nyugdíj alapjául szolgáló kereset és szolgálati idő, az ONYF közvetlenül a foglalkoztatótól kapta meg, és ez továbbra is így lesz, tudtuk meg Kiss Sándortól, az ONYF járulék-ellenőrzési osztályának vezetőjétől. Azt kideríteni, hogy be is fizette-e a munkáltató az ONYF-hez bejelentett kolléga utáni kötelezettségeit, és hogy ez az összeg annyi-e, amennyinek lennie kell, már az APEH dolga lesz.

Speciális helyzetben van a hatszázezernyi egyéni vállalkozó, lévén ők enmaguk foglalkoztatói, és háztartási kivétjük alapján fizetik a járulékot. (Esetükben tehát személyes adatokkal is dolgozik a tb-nyilvántartás.) Az ő nyugdíjhoz szükséges adataikat az ONYF eddig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár járulék-nyilvántartásától kapta, a munkáltatók folyószámláiról; január 1-jétől az APEH-tól fogja.

Rajtuk kívül van még kb. 600 ezer ember (jövedékből élők, mezőgazdasági árutermelők stb.), akik nem eltartottak, nem nyugdíjasok, akiknek maguknak kellene fizetni a járulékot (11 százalékot jövőre), de közülük mindössze 40 ezer tette ezt meg tavaly.

Nem egészen világos, hogy a felsoroltak közül kiknek az adatai kerülnek át az APEH-hoz. A foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók és ennek a hatszázezernyi tb-vel szerződött állampolgárnak a járulékfolyószámla-nyilvántartása, tudtuk meg az OEP egyik, magát megnevezni nem kívánó illetékesétől. Ezzel szemben Kiss Gyula, az OEP elnökének főtanácsadója szerint a tb-vel külön szerződöttek nyilvántartása marad a tb-nél. Csak a cégekhez, munkáltatókhoz köthető adatállományok kerülnek át az adóhatósághoz - mondta lapunknak a parlament szociális bizottságának korábbi elnöke. A járulék-nyilvántartásoknak ugyanakkor meg kell maradniuk az OEP-nél is, hiszen például a pénzbeli szolgáltatások biztosításához, amelyek az év bármely szakában kezdődhetnek, szükség lesz a szolgálati idő és a járulék alapjául szolgáló jövedelem nyilván-tartására - állítja Kiss Gyula. "A két rendszer konkrét személyeknél nem kapcsolódik össze, a nyilvántartás itt lesz, mi mondjuk meg az APEH-nek, hogy ez után az úr után nem jött be járulék, tessék behajtani", árulta el a MaNcsnak Kiss Gyula. Szatmári László, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezető-helyettese kissé másképp rajzolta elénk a rendszert: elmondása szerint az APEH szolgáltat majd adatot az ellátások folyósításához a tb számára. Az APEH-nál semmit nem mondtak, egyhetes intenzív telefonálgatás után a sajtóosztály munkatársa arra kért, értsem meg, senki nem vállalhatja, hogy érdemben nyilatkozzék e témában, hiszen a törvényt csak most fogadták el. Ha eltekintünk attól, hogy évek óta tervbe van véve a dolog, másfél hónap múlva pedig működnie is kell, és hogy alig pár millió adat gazdaváltásáról van szó, akkor úgyszólván teljesen elfogadható ez az álláspont.

Az APEH járulékigazgatásai 1999 végéig használhatják a taj-számot - tudtuk meg Szatmári Lászlótól - 2000-től a taj kettős funkciója megszűnik. A járulék-nyilvántartás adószámon zajlik majd, a taj-szám pedig az ellátások nyilvántartására fog szolgálni. A mostani változás eszerint ezt készíti elő, új cégtábla kerül ugyanarra a részlegre. A tb- és az adóbevételek koncentrálódnak tehát, ahogy Szatmári László PM-főosztályvezető fogalmazott: az OEP-t úgy vágják ketté, hogy a bevételi oldalt választják le róla.

Összeáll a kép

Megakadályozandó az állam egyén fölötti információs túlhatalmát, az Alkotmánybíróság (AB) több határozatának megfelelően a törvényhozás a személyi azonosítókról szóló 1996-os törvényben döntött arról, hogy a polgárt három, elkülönített személyi azonosítón kell nyilvántartani. (Az egységes személyi azonosító jel, a személyi szám megszüntetése becslések szerint tízmilliárd forintba került.) Az egyes adatállományok összekapcsolását szigorú törvényi garanciák mellett lehet csak megvalósítani.

"A mostani törvényjavaslat elkészítése során folyamatos egyeztetésben voltunk az adatvédelmi ombudsman hivatalával", mondta lapunknak a PM illetékese. Az ombudsman hivatalában sem állítottak mást: "Beépítették az észrevételeinket, talán csak az adatok körét nem pontosították eléggé", tudtuk meg a hivatal egyik magát megnevezni nem kívánó munkatársától. "A taj-számot kezelheti ugyan az APEH, de csak a járulékosztálya, és ha ez nem kapcsolódik össze más részlegekkel, akkor nincs jogosulatlan adatkezelés." "Nem lehetünk eleve bizalmatlanok - tette hozzá -, és ha a járulékbeszedéshez nincs szükség személyes adatra, akkor nem lehet gond. Akkor lesz majd izgalmas a dolog, ha egyéni számlavezetés lesz." Lapunk kérdésére Majtényi László adatvédelmi biztos is elfogadhatónak tartotta a törvényt, hozzátéve, hogy igazán megnyugtatónak azt tartaná, hogy ha már adóként kezelik a járulékot, akkor szedjék be adószámon. "Az közömbös adatvédelmi szempontból, hogy ki szedi be."

Ugyanakkor a beszedés egyben járulék-nyilvántartást is jelent, és úgy tűnik, senki nem tudja még pontosan (az ombudsmani hivatalban sem), hogy milyen adatsorok cserélnek gazdát. Ha valóban csak a foglalkoztatók által beküldött adatsorok kerülnek át az APEH-ba, ráadásul az APEH egyéb egységeinek adatállományától elkülönítetten kezelik őket, akkor adatvédelmi szempontból csak az egyéni vállalkozók jelentenek gondot, hiszen a tb csak a taj-számon, tehát egészségügyi személyi azonosítójukon kérheti tőlük az egészségbiztosítási járulékalapjukat. (Korábban, 1997 májusában, amikor a KSH átvette 528 ezer egyéni vállalkozó adatát az OEP-től, az adatvédelmi biztos tiltakozott.)

Az ombudsmani hivatalban tehát nyugodtak, és állítják, hogy a januártól felálló rendszer nem a Majtényi László által többször újcentralizmusként jellemzett és határozottan elutasított terv, az országos nyilvántartások összekapcsolása a Központi Adategyeztető és Továbbító Országos Rendszer (KATOR) újabb előkerülésének első lépcsője. Pedig az OEP vezetői adatvédelmi szempontból tudnak furcsákat mondani. Például Török György főigazgató-helyettes, aki a MaNcsnak ugyan csak annyit mondott, hogy ismerik a problémát (mármint az adatvédelmi aggályokat), és dolgoznak a megoldáson, a rádió Krónikájának viszont ugyanaznap, november 12-én már úgy nyilatkozott, hogy a folyószámla-kezeléssel foglalkozó munkatársak ugyan nem fognak többet látni az átszervezés után, mint korábban, de az APEH igen. Vagyis az APEH járulékrészlege nem, de más szervei jólinformáltabbak lesznek: "Két adat lesz azonosítható vagy valamilyen módon összevethető." Az igazgató informatikai technikai kérdésnek tartja a dolgot, amely megközelítéssel az ombudsman eddig sohasem értett egyet.

Az is elgondolkodtató, hogy Frajna Imre fideszes bizottsági elnök az art-hoz benyújtott módosító javaslataiban következetesen az adóhatóságot és nem csak annak járulékigazgatóságát szerepeltette járulékügyekben illetékesként, ami végül is az elfogadott szöveg szerint a garanciája annak, hogy nem kapcsolódik össze meghatározott cél nélkül az adó és taj alapú egyéni nyilvántartás. Vélhetően az is elkerülte az adatvédelmi biztos figyelmét, hogy bár a nyilatkozatok szerint a taj-szám 2000-től csak az ellátások igénybevételének regisztrálására szolgál, a társadalombiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény most elfogadott módosításában, a 22. paragrafus 5. pontjában az szerepel, hogy 2000-től "az összesítő bevallás mellett a foglalkoztató köteles bejelenteni a (...) biztosított taj-számát". Az ombudsman hivatalában azt is megtudtuk, hogy a szintén most elfogadott, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosításába nem került be a hivatalnak az a javaslata, hogy elkülönített nyilvántartással kezeljék ezt az egyébként már teljesen adószerű járulékot.

Úgy tűnik tehát, az ombudsman az adatrendszerek összekapcsolásának ellenőrzése helyett utólagos panaszvizsgálatra készül. Lehet, hogy azért a visszafogottság, mert a törvény valóban kielégítő adatvédelmi szempontból, bár - úgy tűnik - az a teljes bizonytalanság, ami az adatot átadó-átvevő részéről ezt a másfél hónap múlva bekövetkező változást kíséri, valami ombudsmani aggodalomra (ennek következtében néhány óvó-védő-preventív jelzésre) talán adhatna okot. Egyes vélemények szerint nem csak a törvényes garanciák megléte az oka az ombudsmani visszafogottságnak. Bár Pokol Béla kisgazda képviselő szeptemberi kritikája a biztosok szerinte túlzott, az Alkotmánybírósághoz közelítő hatásköréről, valamint konkrétan Majtényi - Pokol szerinti - három törvénysértéséről és politikainak ítélt állásfoglalásairól nem vezetett az ombudsmanok működését érintő törvényhozási kezdeményezéshez (az alkotmányügyi bizottság kisgazda elnöke lapunknak csak egy szaktanulmány írását helyezte kilátásba az ügyben), a kormány jövőre három százalékkal kívánja csökkenteni az ombudsmani hivatalok költségvetését (az igazsághoz tartozik, hogy más közhivatalokét is). Ráadásul hiába 2/3-os aránnyal lehet csak az ombudsmanokat megválasztani, mandátumuk mégiscsak ebben a parlamenti ciklusban jár le, jobboldali támogatás nélkül tehát nem választhatók újra.

Valaki mindent figyel

A járulékügyek APEH alá rendelésének hivatalos indoka a közterhek beszedésének erősítése. A tb (egy részlegének és bevételeinek) APEH alá gyűrése persze értelmezhető a legnagyobb jövedelemátcsoportosító rendszer, a társadalombiztosítás önállóságának megszüntetése felé tett újabb lépésként, a tb-önkormányzatok megszüntetése után - ahogy ezt több korábbi tb-vezető állítja. Ugyanakkor az egységes járulékbeszedés terve nem új, ahogy az a - most elő nem került - szála sem, amely ennek ürügyén az egységes országos adatnyilvántartást is létre akarta hozni. Egy 1997. márciusi kormány-előterjesztés szerint a tb-nyilvántartások korszerűsítése csak a KATOR útján valósítható meg. Sokan le akarták nyúlni a KATOR rendszergazda szerepét (a KSH-nak majdnem sikerült is), ráadásul ezt az OEP világbanki hiteléből akarták létrehozni, amiért az OEP korábbi vezetése tiltakozott. Az egységesített járulék- és adóbeszedés pedig már közvetlenül sértette érdekeiket. (A mostani, az önkormányzati autonómiát is nélkülöző tb-vezetés már fegyelmezett köztisztviselőként veszi tudomásul a döntést.)

A KATOR felállítása (amelynek indokai között mindig is első helyen szerepelt a feketegazdaság felszámolása, a bevételek növekedése, az a bizonyos 637 ezer ember, aki egyik országos nyilvántartásban sem szerepel, minek következtében az állam 75 milliárd forint bevételtől esik el, legalábbis egy ´96-os felmérés szerint) olyannyira fontos volt az előző kormány számára, hogy Kiss Elemér államtitkár tavaly februárban még alkotmánymódosítást is kilátásba helyezett azért, hogy összekapcsolhatók lehessenek a rendszerek.

A KATOR-ról most nincs szó. A tb legyűréséhez meg ahhoz képest, hogy a járulékok ne oda, hanem a PM-hez folyjanak be, lehet, csupán mellékszál a központi adatkezelés nagy államigazgatási vágya. De mégiscsak összekapcsolódik valamennyire a két nagy nyilvántartási rendszer. S mivel úgy tűnik, a tb-nek is vezetnie kell majd a nyilvántartását, feladatmegkettőződés, de legalábbis másfeleződés történik. Akkor pedig elképzelhető, hogy a nagydob minden különösebb verése nélkül mind közvetlenebb lesz az átjárás a két rendszer között.

És előbb-utóbb a három nagy azonosító jelből kettő lesz. Az, ami a "közterhek hatékonyabb beszedésének" derék gondolataként indult, elvezethet oda, hogy az állampolgárral szemben egységes rendszerként áll fel az állam.

Kerényi György

szerző
Kerényi György
publikálva
1998/47. (11. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra