A pénz
A kisfiú szeptember 28-án jött világra, de addigra az örökbefogadó már tudta, hogy a szülők pénzt, ötmillió forintot akarnak a gyerekért. Erről Rácz Károly a Narancsnak piliscsévi otthonában két etetés között a következőképpen nyilatkozott: "Amikor először kibökték, hogy pénzt akarnak, bár kértem három nap gondolkodási időt, rögtön tudtam, hogy ez a gyerek nem megy tőlem sehova."
Bár színleg belement az alkuba, és a szülőkkel igyekezett fenntartani a jó viszonyt, Rácz megkísérelte "jogi útra" terelni az ügyet. Ez a gyakorlatban - az ő és a mellé szegődő Gálosi Emese, a Színes Mai Nap újságírója elmondása szerint - annyit tett, hogy a Kőbányai Rendőrkapitányságtól a BRFK ifjúságvédelmi osztályán át Dávid Ibolyáig mindenhol feljelentést tettek, és intézkedést sürgettek a "gyermekkereskedők" ellen. A legtöbb helyen azonban azzal tanácsolták el őket, hogy vevőként maguk is felbujtónak, vagyis bűnrészesnek minősülnek (Gálosit a Dani szüleivel folytatott tárgyalások során Rácz húgaként szerepeltették). Az Igazságügyi Minisztériumban - Gálosi egyik cikke szerint - dr. Baraczka Róbertné kabinetfőnök segítséget ígért nekik, ám amikor Valenta Lászlót intézkedésre próbálták serkenteni, a belügyminisztériumi kabinetfőnök a kisujját sem mozdította. A bizarr ügyintézés legtragikomikusabb jelenete az lehetett, amikor a rendőrségen kábelprobléma miatt nem sikerült lejátszani azt a rejtett kamerás felvételt, amely az ügyvédnél tett közös látogatásról készült, és amelyből kiderült volna, hogy Dani áráért szülei házat és kocsit vennének. Dani mindenesetre a megállapodás értelmében október 10-én a szülészetről egyből Rácz Károlyhoz került, annak ellenére, hogy a gyámhatóság ideiglenes elhelyezési határozata máig nem született meg.
A szülők
Időközben az újdonsült apuka számára egy másik megdöbbentő tény is világossá vált: amellett, hogy a szülei sok millió forintot kértek érte, Daniról az is kiderült, hogy édesanyjának nem a második, hanem az ötödik gyereke. (Rácznak korábban azt állították, hogy Dani a második gyermekük, akinek felnevelését rossz anyagi helyzetük miatt nem vállalhatják.) Gyerekeinek számáról és sorsáról végül maga A. Éva, Dani édesanyja az egyik kereskedelmi tévében is nyilatkozott. Ezek szerint a legidősebb, hatéves fia születése óta az ő anyjánál, a nagyobbik lánya pedig intézetben van. A kisebbik, két és fél éves lányt maguk nevelik otthon élettársával, a negyedik csemete, az egyéves kisfiú pedig "az édesapjával van, nagyon jó helyen, (...) a legkisebb, a Dani a Rácz Károlynál (...)" - mondta el az RTL Klubnak. Mivel A. Éva a két és fél éves Erikát fiatalkorú élettársával, Erika és az újszülött Dani vér szerinti apjával közösen neveli, felmerül a kérdés, hogy az időrendben e két gyerek között született egyéves kisfiú milyen körülmények között került egy apasági nyilatkozatot tett másik férfihez. Legalábbis figyelemreméltó, hogy az örökbeadó lakóhelye szerint illetékes, ezért a két legkisebb gyerek esetében valószínűleg azonos XVI. kerületi gyámhivatal előadója megpróbálta rábeszélni Ráczot, hogy az örökbefogadási hercehurcát elkerülendő, vállalja el Dani apaságát. "Egy ország röhögött volna rajtam" - kommentálta a Narancsnak nemleges döntését Rácz Károly, aki önéletrajzi könyvében a megszokott exhibicionizmussal, de mégis mellbevágó nyíltsággal és öniróniával mesél életéről (lásd keretes írásunkat).
A miniszter
Az addig csak bulvárszenzációként futó történetet Harrach Péter szociális és családügyi miniszter emelte be a nagypolitikába. A miniszter úgy nyilatkozott, hogy a Terry Black művésznéven ismert Rácz Károly "nemi identitászavarral küszködik", és ezért meg kell vizsgálni, hogy a szabályokat betartva került-e hozzá a gyermek. Harrach azt is sérelmezte, hogy az esetről az RTL Klub műsorából értesült, bár korábbi nyilatkozataiban a sajtó mellett meg nem nevezett civil szervezetek jelzéseire hivatkozott. A gyámhivatal államigazgatási szerv, az eljárásait szabályozó törvény (1957/VI.) értelmében határozatai felett felettes államigazgatási szervként a minisztériumnak felügyeleti jogköre van. A minisztériumnak tehát - bár alapesetben nem értesül az egyes gyámhivatali döntésekről - joga van eljárni, ha felkelti az érdeklődését egy határozat.
De a minisztérium mellett Dani esete ekkorra már egy másik, az ügyben korábban túlbuzgónak nem nevezhető hatóságot is foglalkoztatni kezdett.
A gyámhivatal felett törvényességi felügyeletet gyakorló Fővárosi Főügyészség szóvivője, Borbély Zoltán szerint a konkrét ügyre - mivel az ügyészségnek nincs rálátása az összes államigazgatási szerv határozataira - az első tudósítások, illetve egy fővárosi gyámhivatali jelzés alapján figyeltek fel. A Fővárosi Főügyészség október 24-én óvást nyújtott be a zuglói gyámügyi hivatal Rácz Károly örökbefogadói alkalmasságát megállapító határozata ellen. Az óvást az ügyészség három pontra alapozta. Az első kettő az örökbefogadó jövedelmi viszonyait és lakáskörülményeit kifogásolta: nem találták megfelelőnek Rácz munkáltatói igazolásának pecsétjét, valamint tisztázatlannak nyilvánították a kérelmező viszonyát az állandó lakhelyére bejelentett házaspárral (Rácz állítása szerint a szüleivel lakik egy lakásban). Ám ezeket sem az első fokon eljáró gyámhatóság nem kifogásolta, sem a sajtó nem taglalta: az ügyészség tehát inkább máshonnan kaphatta a tippet. A valódi okot az ügyészségi beavatkozásra minden bizonnyal a harmadik megfontolás szolgáltatta, mely szerint az alkalmasságot megállapító pszichológiai szakvélemény "utalást sem tartalmaz a kérelmező által nyilvánosan hangoztatott >>másságára<<, holott ez a körülmény az alkalmasság elbírálásánál feltétlenül vizsgálandó", és ezért új pszichológiai szakvéleménynek kell megállapítania, hogy az "örökbefogadó személyében rejlő sajátosság nem veszélyezteti-e az örökbe fogadandó gyermek egészséges személyiségfejlődését" - amint az az ügyészségi óvásnak helyt adó, és Rácz Károly örökbefogadási alkalmasságát visszavonó, második gyámhatósági határozatban olvasható.
A szakvélemény
Az eredeti, kritizált pszichológiai szakvélemény szerzője, Korbuly Ágnes a Narancsnak beszámolt arról, hogy természetesen nem kerülte el a figyelmét Terry Black "mássága", ám az a szakvéleményben explicit módon nem szerepel. "Ugyanilyen furcsa lenne beleírni szakvéleményekbe, hogy a vizsgált személy heteroszexuális" - indokolta dr. Korbuly, hogy miért hiányzott a dokumentumból a megszüntető határozat által hiányolt utalás. A Fővárosi Gyámügyi és Ifjúságvédelmi Intézet pszichológusa hozzátette, hogy az alkalmasságot megállapító szakvélemény - bár tartalmáról konkrétan nem nyilatkozhatott - implicit módon kiterjedt Rácz Károly személyiségének sajátosságaira.
Az ügyészség óvása alapján a zuglói gyámhivatal megsemmisítette a korábbi, jogerős alkalmassági határozatot, ami után a XVI. kerületi gyámhivatal már az egész örökbefogadási eljárást függesztette fel. Az eljárás furcsa helyzetet eredményezett, ugyanis az államigazgatási eljárásról szóló törvény szerint a felettes hatóság nem változtathatja és semmisítheti meg közigazgatási szerv határozatát, ha a beavatkozás jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sért. [1957/VI., 71. § (2)]. Az azonban, hogy mi számít szerzett jognak, mindig eseti elbírálás keretében dől el. Egy jogállamban az államigazgatási törvénynek - amire a miniszter most a felügyeleti jogköre kapcsán vélhetően hivatkozott - alapelve az ilyen jogok védelme, és ennek az elvnek kellene meghatároznia a felügyelet kereteit is. A miniszter által kilátásba helyezett, és előítéletes felhangoktól nem mentes felügyeleti intézkedésre Katonáné Pehr Erika, a Szociális és Családügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának helyettes vezetője szerint az ügy jelenlegi stádiumában végül nem is került sor.
A törvény
"A családjogi törvény nem mondja ki azt, hogy gyereket csak házaspár fogadhat örökbe, következésképpen a főszabály az, hogy egyedülálló személy fogad örökbe" - magyarázta a jogszabályt a Narancsnak dr. Kárpáti József, a Háttér Baráti Társaság a Melegekért jogsegélyszolgálatának munkatársa. Ezt másként látja Katonáné Pehr Erika. Szerinte az örökbefogadás célja az, hogy a gyerek teljes családban nőjön fel, ami viszont nem zárja ki azt, hogy egyedülálló ember fogadjon örökbe gyereket. Katonáné óriásinak érzi a gyámhivatal felelősségét: "Az rendben van, hogy a babát megetetik és megsimogatják, de azt is vizsgálni kell, hogy az örökbefogadás hoszszú távon is a gyerek érdekében áll-e, és később nem kerülhet-e előtérbe olyan konfliktus, ami károsan hat a fejlődésére." A minisztériumi vezető szerint - mivel nem lehet tudni, hogy hogyan változik a társadalmi tolerancia - nincs biztosíték arra, hogy néhány év múlva, amikor közösségbe jár majd, Danit nem érik-e támadások Terry Black miatt. Katonáné fontosnak tartja, hogy az eljárások során ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést, ám ezt a szempontot szerinte nem szabad összekeverni annak vizsgálatával, hogy az örökbefogadó alkalmas-e a feladatra: "Egzaktabban és mélyebben kell megnézni, hogy személyiségének milyen jellemző vonásai vannak" - jelentette ki lapunknak (a kritériumokat lásd keretes írásunkban).
A magyar jogrendszer semmilyen kikötést nem tartalmaz arra nézve, hogy milyen legyen az egyedülálló személy szexuális orientációja vagy nemi identitása. "Ezért abszurd és a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző, hogy a minisztérium, anélkül, hogy olvasta volna a Rácz Károlyt alkalmasnak találó gyámhivatali vizsgálat anyagát, eleve azt feltételezi, hogy mivel transzvesztita, alkalmatlan örökbefogadónak" - fogalmaz Kárpáti, aki szerint a miniszteri vélemény megalapozottságának kétségessége a közigazgatás egész rendszerét járatja le. Úgy látja azonban, hogy az eljárás egy másik problémát is felvet: "Legalábbis meglepő jogalkalmazási gyakorlatra vall, hogy míg a jelek szerint a hatóságok - jóllehet hivatali kötelességük - nem voltak hajlandók eljárni egy gyermekkereskedelemről szóló bejelentés kapcsán, addig az örökbefogadási alkalmasság ügyében, miután a kérelmező transzvesztita volta kitudódott, a minisztérium és az ügyészség is azonnal lépett."
A zavar
A nyílt örökbefogadáshoz hozzájáruló szülői nyilatkozat nem visszavonható (bár az édesanya képviselői feltehetően megpróbálják majd bebizonyítani, hogy ügyfelüket erről nem tájékoztatták), ami a szülőket igencsak kiszolgáltatottá teszi. Mint mondják, már megbánták, hogy Rácznak adták Danit, részben mert édesanyjának hiányzik a kisbaba, részben meg mert inkább másnak adnák már. Gálosi és Rácz szerint mindez összefügg azzal, hogy a gyerek átadása után jelentkeztek a pénzért, de néhány nap alatt rá kellett ébredniük, hogy a kisfiukért Rácz egy fillért sem fog nekik fizetni.
De a pénz kérdése, amely minduntalan felbukkan ebben a történetben, még akkor is zátonyra futtathatja az örökbeadást, ha Rácz Károlyt a gyámhivatal ismét alkalmasnak találná örökbefogadónak. A családjogi törvény ugyanis szigorúan tiltja az anyagi ellenszolgáltatást, és könnyen lehet, hogy - bár magatartása törvénytisztelőnek tűnik - ezen bukik majd el az örökbefogadó. Ha viszont mégis sikeres lesz az örökbefogadás, akkor Terry Black sok száz, örökbe fogadható gyerekre váró családot előzött meg. Igaz, ezek túlnyomó többsége a titkos örökbefogadást preferálja. "Az ember felrepülne a boldogságtól az égig, és közben majrézik, hogy úristen, nehogy rosszul fogjam meg. Nem lehet elmondani, hogy milyen érzés. Minden vágyam az volt, hogy valakinek a szeretetemet, a jóságot tovább tudjam adni" - foglalta össze Danival kapcsolatos érzéseit a Narancsnak Terry Black.
Magyarországon sok olyan ember él, akiket, ha tudna róluk, Harrach Péter feltehetőleg "identitás-zavarral küszködőnek" tekintene, és ezért nem szívesen bízna a gondjukra gyereket. Sokuknak a többségtől eltérő szexuális orientációjáról - elsősorban éppen a Harrachéhoz hasonló, államilag vagy önkormányzatilag bátorított, intoleráns, zsigeri elutasítás miatt - gyakran még a közvetlen környezetük sem tud. Rácz-Black éppen abban különbözik tőlük, hogy nyíltan és büszkén vállalja a még a szexuális kisebbségek körében is ritka nemi identitását.
De nem azért, hogy az állam a saját maga által felállított szabályokat is áthágva belekössön.
Miklósi Gábor
A Terry Black-Sztori
Részletek az önéletrajzi könyvből
"Még egyszer át kell gondolnom az egészet. Ki vagyok, mi vagyok, honnan jöttem?
Jobb lesz nekem, ha nő vagyok - regisztráltan, hivatalosan? Előreengednek a villamoson, az az egy biztos.
Öregasszony leszek és nem öregember... (Látom magam kiékszerezve, csicsásan, nagy sárga kalapokban vonulni a Váci utcán, és egy kiskutyát vonszolok. Összesúgnak mögöttem a népek. Nénibácsi vagy bácsinéni?)
A női toaletteket használhatom csak. Hangsúly a csak-on!
Most fognak >>otthon>lecsírázniEddig jobbára buziztak - most szegény >>csíraViszont - ha akad egy pali - férjhez is mehetek hozzá. - Persze gyerek - nuku."
"A legkedvesebb az összes rokonaim közt a dédike volt, aki 1980-ban halt meg. Amikor először küldtek haza Svájcból szüleim nyaralni és a Keleti pályaudvarra megérkeztem, a népes roma rokonság közepén ott állt nagyanyám mellett ő is, és folytak a könnyei. Olyan szeretet sugárzott belőle, és annyi fájdalom keveredett benne össze az örömmel, hogy végre megismerhet engem, hogy 11 éves lábacskáim földbe gyökereztek, amikor megláttam. Mindenki körülrajongott, ölelt-csókolt, de én megbűvölten őfelé indultam el. Ma már úgy látom magam előtt az egész jelenetet, mint valamilyen film részletét - szinte teljesen kívülről. Amikor eléje értem és fölnéztem rá - ő lehajolva átölelt, és szótlanul magához szorított. Ez a szorítás sohasem engedett el, azóta is érzem, és ez ad valami erőt-tartást nekem."
A Népjóléti Minisztérium 15/1998. sz. rendeletéből
Az örökbefogadó személyi alkalmassági vizsgálatának szempontjai
145. §
(3) Az örökbefogadói alkalmasság vizsgálatának követelményeit szabályozó minisztériumi rendelet értelmében megvizsgálandó, hogy az örökbe fogadni kívánó személy nem szenved-e
a) a gyermek megfelelő testi ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban,
b) súlyos pszichotikus zavarban,
c) alkoholfüggőségben,
d) kábítószer-függőségben,
e) olyan betegségben, amely miatt - akár időszakosan is - akadályozott a gyermekről való gondoskodás, illetve amely a gyermek fejlődését veszélyezteti.
(4) Az örökbe fogadni szándékozó személy pszichikai alkalmasságának vizsgálata során a szakszolgálat feltárja, hogy
a) az örökbefogadási szándék motivációja,
b) a család élethelyzete,
c) az örökbe fogadni szándékozó személy életkora és személyisége,
d) a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzelése
előreláthatólag biztosítja-e az örökbe fogadandó gyermek harmonikus fejlődését, felnevelését.
Transzszexualitás: Nemi identitászavar, az érintett személy úgy hiszi, hogy az ellenkező nemhez kellene tartoznia. Egy transzszexuális férfi például normális férfi nemi szervekkel és másodlagos nemi jelleggel születik, életének azonban már korai szakaszában nőnek tekinti magát, és a női nemre jellemző módon viselkedik. A szexuális orientációját általában a férfiakhoz való vonzódás jellemzi. A homoszexuális férfiakkal ellentétben azonban a transzszexuális férfi úgy kíván viszonyulni a férfiakhoz és olyan bánásmódot vár el tőlük, mintha normális nő lenne.
Transzvesztita: Olyan - elsősorban férfi - személy, aki kifejezetten az érzelmi és szexuális örömszerzés céljából sajátít el az ellenkező nemre jellemző öltözködési és gyakran viselkedési szokásokat.
Forrás: www.britannica.com
