A budavári műemlék lakások privatizálása

Akciós áron

Belpol

Egy fideszes törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a budai Vár műemléki védettség alatt álló, jelenleg önkormányzati tulajdonú lakásait bérlőik megvásárolhassák a piaci érték töredékéért. A kerület polgármestere a nemzeti örökség elherdálásától és befektetői körök megjelenésétől tart.

Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő március közepén konzultációt indított a budavári lakosok körében annak érdekében, hogy felmérje az önkormányzati bérleményben élők privatizációs igényeit. A Várban nagyjából 1100 olyan egykori tanácsi lakás található, amelyet a rendszerváltás után a bennük élők nem vehettek meg nyomott áron. A főleg műemléki védelem alatt álló épületek önkormányzati tulajdonba helyezéséről és azok elidegeníthetetlenségéről 1994-ben döntött a vagyonátadó bizottság. Az ilyen lakásokban élőknek ígérte meg 2019-es kampányában V. Na­szá­lyi Márta – akkor még polgármesterjelöltként –, hogy rendezni kívánja ezt a helyzetet. Megválasztása után azonban a polgármester azzal szembesült, hogy az önkormányzatnak erre nincs jogköre, ezért először új lakásrendelet formájában foglalkozott a vári bérlemények ügyével. A készülő lakásrendelet nem teheti lehetővé a privatizációt, hanem a bérleti rendszer újragondolására és igazságosabbá tételére fókuszál (erről bővebben lásd: Politikai kockázatok, Magyar Narancs, 2021. január 21.). „Morálisan csak az olyan lakások eladását tartom elfogadhatónak, amelyeknél bizonyított, hogy a bérlő felmenői a II. világháború, illetve az azt követő államosítás előtt az ingatlan tulajdonosai voltak. Azok a bérlők, akik 1994 után kerültek az ingatlanokba, jól tudták, hogy milyen jogi környezet érvényes ezekre a lakásokra, tehát azzal is tisztában voltak, hogy nem lehet megvásárolni azokat” – nyilatkozta lapunknak korábban a privatizációról V. Naszályi.

A helyi lakosok azonban kiakadtak, hogy a kampányígéretekkel ellentétben nem vásárolhatják meg bérleményüket, amelyben jelenleg örökbérleti joggal lakhatnak, mélyen a piaci bérleti díjak alatti összeg fejében. Petíciót is indítottak az új lakásrendelet ellen, mely változtatás nyomán egyebek közt a bérleti díjak megemelkednének – maximum olyan összegig, amennyibe az adott lakás fenntartása kerül az önkormányzatnak, azaz a fizetendő díj még így is jócskán elmaradna a piaci szinttől. A felháborodást érzékelve a Fidesz képviselője mintegy félszáz vári családdal egyeztetett a kérdésben, és ennek alapján készíti el a lakástörvény módosító javaslatát.

Akció

A készülő módosításról egyelőre néhány részletet lehet csupán tudni, és ezekről V. Naszályi Márta is csak a sajtóból értesült; mint mondja, Böröcz László hónapok óta nem válaszol azon levelére, amelyben egyeztetésre hívta a képviselőt. „Gulyás Gergely miniszterrel sikerült találkoznom, akivel több témában konzultáltam. Ő azt ígérte, ha kész lesz a módosító, akkor még a benyújtás előtt megnézhetem” – mondta a Narancsnak a polgármester. Néhány nappal ezelőtt Böröcz sajtónyilatkozataiból kiderült, hogy a javaslata szerint nyomott áron lehetne privatizálni a vári műemléki lakásokat; a lakók a becsült piaci ár 15–20 százalékáért juthatnának hozzá az értékes ingatlanokhoz. A törvénytervezet egyébként nemcsak a főváros I. kerületére vonatkozna – bár elsősorban az itt élők miatt nyújtják be –, hanem minden olyan műemléki védettség alatt álló lakásra, amelyet a rendszerváltás után nem vásárolhattak meg a bérlőik. Azt egyelőre nem tudni, hogy azok is olcsón juthatnak-e hozzá bérleményükhöz, akik pályázat vagy (akár fiktív) lakáscsere útján jutottak az ingatlan bérleti jogához.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.