A budavári műemlék lakások privatizálása

Akciós áron

Belpol

Egy fideszes törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a budai Vár műemléki védettség alatt álló, jelenleg önkormányzati tulajdonú lakásait bérlőik megvásárolhassák a piaci érték töredékéért. A kerület polgármestere a nemzeti örökség elherdálásától és befektetői körök megjelenésétől tart.

Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő március közepén konzultációt indított a budavári lakosok körében annak érdekében, hogy felmérje az önkormányzati bérleményben élők privatizációs igényeit. A Várban nagyjából 1100 olyan egykori tanácsi lakás található, amelyet a rendszerváltás után a bennük élők nem vehettek meg nyomott áron. A főleg műemléki védelem alatt álló épületek önkormányzati tulajdonba helyezéséről és azok elidegeníthetetlenségéről 1994-ben döntött a vagyonátadó bizottság. Az ilyen lakásokban élőknek ígérte meg 2019-es kampányában V. Na­szá­lyi Márta – akkor még polgármesterjelöltként –, hogy rendezni kívánja ezt a helyzetet. Megválasztása után azonban a polgármester azzal szembesült, hogy az önkormányzatnak erre nincs jogköre, ezért először új lakásrendelet formájában foglalkozott a vári bérlemények ügyével. A készülő lakásrendelet nem teheti lehetővé a privatizációt, hanem a bérleti rendszer újragondolására és igazságosabbá tételére fókuszál (erről bővebben lásd: Politikai kockázatok, Magyar Narancs, 2021. január 21.). „Morálisan csak az olyan lakások eladását tartom elfogadhatónak, amelyeknél bizonyított, hogy a bérlő felmenői a II. világháború, illetve az azt követő államosítás előtt az ingatlan tulajdonosai voltak. Azok a bérlők, akik 1994 után kerültek az ingatlanokba, jól tudták, hogy milyen jogi környezet érvényes ezekre a lakásokra, tehát azzal is tisztában voltak, hogy nem lehet megvásárolni azokat” – nyilatkozta lapunknak korábban a privatizációról V. Naszályi.

A helyi lakosok azonban kiakadtak, hogy a kampányígéretekkel ellentétben nem vásárolhatják meg bérleményüket, amelyben jelenleg örökbérleti joggal lakhatnak, mélyen a piaci bérleti díjak alatti összeg fejében. Petíciót is indítottak az új lakásrendelet ellen, mely változtatás nyomán egyebek közt a bérleti díjak megemelkednének – maximum olyan összegig, amennyibe az adott lakás fenntartása kerül az önkormányzatnak, azaz a fizetendő díj még így is jócskán elmaradna a piaci szinttől. A felháborodást érzékelve a Fidesz képviselője mintegy félszáz vári családdal egyeztetett a kérdésben, és ennek alapján készíti el a lakástörvény módosító javaslatát.

Akció

A készülő módosításról egyelőre néhány részletet lehet csupán tudni, és ezekről V. Naszályi Márta is csak a sajtóból értesült; mint mondja, Böröcz László hónapok óta nem válaszol azon levelére, amelyben egyeztetésre hívta a képviselőt. „Gulyás Gergely miniszterrel sikerült találkoznom, akivel több témában konzultáltam. Ő azt ígérte, ha kész lesz a módosító, akkor még a benyújtás előtt megnézhetem” – mondta a Narancsnak a polgármester. Néhány nappal ezelőtt Böröcz sajtónyilatkozataiból kiderült, hogy a javaslata szerint nyomott áron lehetne privatizálni a vári műemléki lakásokat; a lakók a becsült piaci ár 15–20 százalékáért juthatnának hozzá az értékes ingatlanokhoz. A törvénytervezet egyébként nemcsak a főváros I. kerületére vonatkozna – bár elsősorban az itt élők miatt nyújtják be –, hanem minden olyan műemléki védettség alatt álló lakásra, amelyet a rendszerváltás után nem vásárolhattak meg a bérlőik. Azt egyelőre nem tudni, hogy azok is olcsón juthatnak-e hozzá bérleményükhöz, akik pályázat vagy (akár fiktív) lakáscsere útján jutottak az ingatlan bérleti jogához.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.