A budavári műemlék lakások privatizálása

Akciós áron

Belpol

Egy fideszes törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a budai Vár műemléki védettség alatt álló, jelenleg önkormányzati tulajdonú lakásait bérlőik megvásárolhassák a piaci érték töredékéért. A kerület polgármestere a nemzeti örökség elherdálásától és befektetői körök megjelenésétől tart.

Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő március közepén konzultációt indított a budavári lakosok körében annak érdekében, hogy felmérje az önkormányzati bérleményben élők privatizációs igényeit. A Várban nagyjából 1100 olyan egykori tanácsi lakás található, amelyet a rendszerváltás után a bennük élők nem vehettek meg nyomott áron. A főleg műemléki védelem alatt álló épületek önkormányzati tulajdonba helyezéséről és azok elidegeníthetetlenségéről 1994-ben döntött a vagyonátadó bizottság. Az ilyen lakásokban élőknek ígérte meg 2019-es kampányában V. Na­szá­lyi Márta – akkor még polgármesterjelöltként –, hogy rendezni kívánja ezt a helyzetet. Megválasztása után azonban a polgármester azzal szembesült, hogy az önkormányzatnak erre nincs jogköre, ezért először új lakásrendelet formájában foglalkozott a vári bérlemények ügyével. A készülő lakásrendelet nem teheti lehetővé a privatizációt, hanem a bérleti rendszer újragondolására és igazságosabbá tételére fókuszál (erről bővebben lásd: Politikai kockázatok, Magyar Narancs, 2021. január 21.). „Morálisan csak az olyan lakások eladását tartom elfogadhatónak, amelyeknél bizonyított, hogy a bérlő felmenői a II. világháború, illetve az azt követő államosítás előtt az ingatlan tulajdonosai voltak. Azok a bérlők, akik 1994 után kerültek az ingatlanokba, jól tudták, hogy milyen jogi környezet érvényes ezekre a lakásokra, tehát azzal is tisztában voltak, hogy nem lehet megvásárolni azokat” – nyilatkozta lapunknak korábban a privatizációról V. Naszályi.

A helyi lakosok azonban kiakadtak, hogy a kampányígéretekkel ellentétben nem vásárolhatják meg bérleményüket, amelyben jelenleg örökbérleti joggal lakhatnak, mélyen a piaci bérleti díjak alatti összeg fejében. Petíciót is indítottak az új lakásrendelet ellen, mely változtatás nyomán egyebek közt a bérleti díjak megemelkednének – maximum olyan összegig, amennyibe az adott lakás fenntartása kerül az önkormányzatnak, azaz a fizetendő díj még így is jócskán elmaradna a piaci szinttől. A felháborodást érzékelve a Fidesz képviselője mintegy félszáz vári családdal egyeztetett a kérdésben, és ennek alapján készíti el a lakástörvény módosító javaslatát.

Akció

A készülő módosításról egyelőre néhány részletet lehet csupán tudni, és ezekről V. Naszályi Márta is csak a sajtóból értesült; mint mondja, Böröcz László hónapok óta nem válaszol azon levelére, amelyben egyeztetésre hívta a képviselőt. „Gulyás Gergely miniszterrel sikerült találkoznom, akivel több témában konzultáltam. Ő azt ígérte, ha kész lesz a módosító, akkor még a benyújtás előtt megnézhetem” – mondta a Narancsnak a polgármester. Néhány nappal ezelőtt Böröcz sajtónyilatkozataiból kiderült, hogy a javaslata szerint nyomott áron lehetne privatizálni a vári műemléki lakásokat; a lakók a becsült piaci ár 15–20 százalékáért juthatnának hozzá az értékes ingatlanokhoz. A törvénytervezet egyébként nemcsak a főváros I. kerületére vonatkozna – bár elsősorban az itt élők miatt nyújtják be –, hanem minden olyan műemléki védettség alatt álló lakásra, amelyet a rendszerváltás után nem vásárolhattak meg a bérlőik. Azt egyelőre nem tudni, hogy azok is olcsón juthatnak-e hozzá bérleményükhöz, akik pályázat vagy (akár fiktív) lakáscsere útján jutottak az ingatlan bérleti jogához.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.