A budavári műemlék lakások privatizálása

Akciós áron

Belpol

Egy fideszes törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a budai Vár műemléki védettség alatt álló, jelenleg önkormányzati tulajdonú lakásait bérlőik megvásárolhassák a piaci érték töredékéért. A kerület polgármestere a nemzeti örökség elherdálásától és befektetői körök megjelenésétől tart.

Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő március közepén konzultációt indított a budavári lakosok körében annak érdekében, hogy felmérje az önkormányzati bérleményben élők privatizációs igényeit. A Várban nagyjából 1100 olyan egykori tanácsi lakás található, amelyet a rendszerváltás után a bennük élők nem vehettek meg nyomott áron. A főleg műemléki védelem alatt álló épületek önkormányzati tulajdonba helyezéséről és azok elidegeníthetetlenségéről 1994-ben döntött a vagyonátadó bizottság. Az ilyen lakásokban élőknek ígérte meg 2019-es kampányában V. Na­szá­lyi Márta – akkor még polgármesterjelöltként –, hogy rendezni kívánja ezt a helyzetet. Megválasztása után azonban a polgármester azzal szembesült, hogy az önkormányzatnak erre nincs jogköre, ezért először új lakásrendelet formájában foglalkozott a vári bérlemények ügyével. A készülő lakásrendelet nem teheti lehetővé a privatizációt, hanem a bérleti rendszer újragondolására és igazságosabbá tételére fókuszál (erről bővebben lásd: Politikai kockázatok, Magyar Narancs, 2021. január 21.). „Morálisan csak az olyan lakások eladását tartom elfogadhatónak, amelyeknél bizonyított, hogy a bérlő felmenői a II. világháború, illetve az azt követő államosítás előtt az ingatlan tulajdonosai voltak. Azok a bérlők, akik 1994 után kerültek az ingatlanokba, jól tudták, hogy milyen jogi környezet érvényes ezekre a lakásokra, tehát azzal is tisztában voltak, hogy nem lehet megvásárolni azokat” – nyilatkozta lapunknak korábban a privatizációról V. Naszályi.

A helyi lakosok azonban kiakadtak, hogy a kampányígéretekkel ellentétben nem vásárolhatják meg bérleményüket, amelyben jelenleg örökbérleti joggal lakhatnak, mélyen a piaci bérleti díjak alatti összeg fejében. Petíciót is indítottak az új lakásrendelet ellen, mely változtatás nyomán egyebek közt a bérleti díjak megemelkednének – maximum olyan összegig, amennyibe az adott lakás fenntartása kerül az önkormányzatnak, azaz a fizetendő díj még így is jócskán elmaradna a piaci szinttől. A felháborodást érzékelve a Fidesz képviselője mintegy félszáz vári családdal egyeztetett a kérdésben, és ennek alapján készíti el a lakástörvény módosító javaslatát.

Akció

A készülő módosításról egyelőre néhány részletet lehet csupán tudni, és ezekről V. Naszályi Márta is csak a sajtóból értesült; mint mondja, Böröcz László hónapok óta nem válaszol azon levelére, amelyben egyeztetésre hívta a képviselőt. „Gulyás Gergely miniszterrel sikerült találkoznom, akivel több témában konzultáltam. Ő azt ígérte, ha kész lesz a módosító, akkor még a benyújtás előtt megnézhetem” – mondta a Narancsnak a polgármester. Néhány nappal ezelőtt Böröcz sajtónyilatkozataiból kiderült, hogy a javaslata szerint nyomott áron lehetne privatizálni a vári műemléki lakásokat; a lakók a becsült piaci ár 15–20 százalékáért juthatnának hozzá az értékes ingatlanokhoz. A törvénytervezet egyébként nemcsak a főváros I. kerületére vonatkozna – bár elsősorban az itt élők miatt nyújtják be –, hanem minden olyan műemléki védettség alatt álló lakásra, amelyet a rendszerváltás után nem vásárolhattak meg a bérlőik. Azt egyelőre nem tudni, hogy azok is olcsón juthatnak-e hozzá bérleményükhöz, akik pályázat vagy (akár fiktív) lakáscsere útján jutottak az ingatlan bérleti jogához.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.