Akadémiai intézetek: ellehetetleníti a kutatóhálózatot az új MTA-törvény

  • narancs.hu
  • 2019. július 3.

Belpol

Az új szabályok átdolgozását és a hatálybalépés elhalasztását kérik.

A kutatóhálózat ellehetetlenítéseként értékeli a törvényi változások 2019. szeptember 1-jei hatálybaléptetését az Akadémiai kutatóintézetek Tanácsa (AKT), az MTA-s kutatóintézetek felügyeletét jelenleg ellátó testület.

A parlament fideszes többsége tegnap fogadta el azt a törvényt, amely leválasztja a 15 kutatóközpontot vagy önálló intézetet az MTA-ról, és egy felerészt kormánydelegáltakból álló testület alá helyezi a kutatókat.

Az AKT szerint "egy ilyen mértékű átalakítás ilyen rövid időn belül tartós működési zavarok és a kutatási eredményesség nagymértékű visszaesése nélkül nem hajtható végre. Az átalakítás ebben az átgondolatlan formában és erőltetett ütemezésben katasztrofális következményekkel jár a kutatóintézetek működésére, hazai és nemzetközi szerződéses kapcsolataira, tudományos teljesítményére és pályázati hatékonyságára."

Az AKT javasolja, hogy a stratégiai megállapodásnak megfelelően az új szabályozók csak alapos, a kutatóközösséggel lefolytatott átfogó egyeztetés alapján, megfelelő átdolgozást követően, legkorábban 2020. január 1-jén lépjenek hatályba.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.