„Emlékszem, amikor 10-15 évvel ezelőtt Lányi András hozzáláncolta magát egy fához. Akkoriban a klímaváltozásról gondolkodókat hülyének nézték, egyfajta romantikus antikapitalistáknak tartották őket” - mondta köszöntőjében Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője.
A folyóirat és Friedrich Ebert Alapítvány közösen szervezett Közbeszélgetések című rendezvénysorozatának keddi, a soron következő epizódja a klímaváltozásról szólt. A meghívott vendégek között volt Ámon Ada, az Energiaklub vezető tanácsadója, Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, valamint Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője.
Pogátsa a felvezetőben azt mondta, megváltozott a világ, a klímaváltozás fontos témává nőtte ki magát, az embereket aggodalommal tölti el, hogy mi lesz velük a jövőben, de főleg a fiatalok életében vált prioritássá a kérdés. „Valami egészen fura történik” - szögezte le, utalva ezzel az elmúlt hetek híreire, melyek szerint Európában több helyen is megdőlt a melegrekord, Mexikóban pedig másfél méter jég esett a nyár közepén.
1,5 Celsius fok is kockázatos
A beszélgetés első része a Párizsi Klímaegyezményről szólt. Ámon szerint akkor ez óriási eredménynek számított, ugyanakkor emlékeztetett, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentése szerint a 1,5 Celsius fokos hőmérséklet emelkedés is nagy kockázatokkal jár.
„Nem elegendő a Párizsban kitűzött cél, de akkor ez sikerült kitűzni, ami radikális változást hozott, mert a politikusok is felismerték a klímaváltozás fontosságát” - fogalmazott.
Szél Bernadett arról beszélt, vannak olyan katalizátorok, amelyekkel még a tudósok sem számoltak korábban: „ha elolvadnak a jégtáblák, akkor a fehér szín már nem veri vissza a napfényt, ami miatt tovább nő az üvegházhatás.”
Hozzátette, jelenleg 66 százalék annak az esélye, hogy 1,5 Celsius fok alatt tartjuk a hőmérséklet emelkedését, pedig utána „gyakorlatilag vége lesz annak világnak, amit eddig felépítettünk.”
Petsel Tamás úgy látja, a klímaváltozás nagyon jó terep a politikusoknak, mert „bármit megígérhetnek”, de az egyértelmű, hogy a célok ellentétesek a gazdasági növekedéssel.
„Vannak olyan ipari folyamatok, amelyekre nincs alternatíva: ilyen a műtrágya-, az acél-, és a cementgyártás, ami a globális széndioxid-kibocsátás 20 százalékáért felelős” - mondta.
Ki fizeti meg az átállást?
„A Fideszt az különböztette meg a Republikánus párttól, hogy nem volt klímaszkeptikus. Ez mostanra megváltozott” - mondta Pogátsa. Ámon szerint azért problémás, hogy a magyar kormány megvétózta az Európai Unió karbonsemlegességére vonatkozó célkitűzéseit, mert ezáltal szavahihetetlenné vált az ENSZ-ben.„Nehéz lesz így rávenni Kínát, Indiát vagy Brazíliát, hogy visszavegyen a termeléséből” - mondta.
„Már rég nem arról van szó, hogy pár zöld a négy fal között beszélget” - tette hozzá Szél, aki szerint, ha ez a rövid távú gondolkodás marad jellemző, akkor „végünk van.” Úgy gondolja, a magyar kormány Kínával és Oroszországgal való gazdasági függősége miatt mondott nemet a karbonsemlegességre, ami egyértelműen mutatja, „Magyarország nem egy autonóm szereplő.”
Petsel Tamás ezzel szemben úgy látja, hogy az energiaátállás egy lassú folyamat, aminek során meg kell adóztatni a fosszilis energiahordozókat. Emlékeztetett, hogy Franciaországban emiatt óriási zavargások törtek ki, főleg Párizsban. „Ki az, aki ezt meg fogja fizetni?” - kérdezte.
Ámon szerint valóban hosszú folyamat az energiaátállás. „Németország azért van előrébb a megújuló energiaforrások tekintetében, mert több tíz évre előre tudnak tervezni” - fogalmazott. Hozzátette, Magyarországon született egy törvény, amely szerint a lakott települések 12 kilométeres körzetében nem lehet szélerőművet építeni, amivel tulajdonképpen betiltották ezt a tevékenységet.„Ezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium sem tervezi feloldani” - tette hozzá.
| ||
.jpg "Voltak indulatok")
„Életükkel fizetnek”
„Szükség volt azokra az évekre, amikor hülyének néztek minket, mert mi tudni fogjuk, hogy mit kell tennünk, ha eljön az idő” - mondta sejtelmesen Szél Bernadett, aki szerint ha a polgárok nem „teszik bele, amijük van”, hogy finanszírozzák a klímaváltozás megfékezését, akkor „az életükkel fizetnek.”
Emlékeztetett, Lázár János még miniszterként elvette a lakossági támogatásokat, amelyekből napelemeket tudtak volna a lakosok építeni, pedig pont ez az a módszer, amivel eredményt lehetne elérni. Hozzátette, ha a Mészáros Lőrinc által tulajdonol Mátrai Erőművet bezárnák, akkor azzal Magyarország jelentősen hozzájárulna a klímacélok eléréséhez.
Az Erste szakértője szerint hiába mondják azt, Paks II megtérül, ő úgy számolt, hogy valójában nem lesz olcsó a lakosoknak az áramellátás. Elmondta azt is, hogy ettől függetlenül a megújuló energiaforrások nem megbízhatóak hiszen függenek a környezettől, "a napelemek éjszaka nem működnek".
Ámon Ada szerint a szélenergia, valamint a biomassza hiányzik leginkább a hazai energiamátrixból, és nem tapasztalta azt, hogy erről Magyarországon vitáznának a döntéshozók. Hozzátette, nálunk még mindig a szovjet energiapolitika dominál. „Úgy járnak el, mint a 80-as években. Ez a szemlélet megöli az előrelátó gondolkodást” - tette hozzá.
„Napot lopni könnyű”
A rendezvény végén volt egy „nyitott” blokk, amikor a közönség a kerekasztal-beszélgetés szereplőit faggathatták. Számos kérdés elhangzott, a legérdekesebb válaszok közül szemléztünk párat.
- Ámon Ada szerint nem az energiafelhasználástól függ a boldogságunk. „Újra meg kell tanulnunk társasozni” - mondta.
- Szóba került Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselőjének brüsszeli vonatkozása: mint ismeretes az EP-képviselő a hosszú és drága közlekedési szolgáltatást választotta a repülés helyett. Szél Bernadett szerint óriási probléma, hogy a környezetbarát megoldások sok esetben drágábbak, mint a környezetkárosítók.
- A rendezvényen megjelent Harangozó Gábor, az MSZP korábbi EP-képviselője. Hozzászólásában megemlítette, „jó lenne, ha megújulókra nem az oligarchák tennék rá a kezüket.” Az Energiaklub munkatársa elmondta, a szélenergiaművekkel még nem tanultak meg üzérkedni, viszont „napot lopni könnyű.” Mint ismeretes, a közelmúltban rengeteg napelem épült, amelyeket Tiborcz István közeli cégek installáltak fel.
- Petsel Tamás szerint problémás, hogy a fosszilis energiaforrásokra nincs kivetve egy globális adó, miközben egy Budapest - New York, New York - Budapest repülőúttal egy személy annyi széndioxidot „termel”, mint fél év alatt repülés nélkül.
- Ámon Ada szerint minél kevesebb állati élelmiszert eszünk meg, annál kevésbé járulunk hozzá a klímaváltozáshoz, a jövőben pedig a szója-, valamint rovaralapú fehérjeforrások fognak elterjedni.
- Felmerült a kérdés, hogy miért nem jött el a beszélgetésre egy kormányzati szereplő. Pogátsa elmondta, az elmúlt években annyi visszautasítást kaptak a kormány részéről a rendezvényszervezők, hogy már meg sem próbálják hívni közülük valakit. Szél szerint amúgy sem lehet velük vitázni, mert csak annyit mondanak: „migráns, Soros, Soros.” Úgy látja, szegényedik a társadalom, pedig korábban Pokorni Zoltánnal vagy Navracsics Tiborral lehetett érdemi vitát folytatni.
