A bizonytalan szavazó mítosza

Akinek semmi se jó

Belpol

Van-e értelme az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyének keresésekor a bizonytalan szavazók megszólítására játszani? Kik azok a legendás bizonytalanok, és tényleg el tudnak-e dönteni egy választást?

„Én azért vagyok ebben a versenyben, mert meggyőződésem, hogy pártfüggetlen civilként én tudom a legtöbb bizonytalant, vidékit megszólítani, és ők döntenek 2022-ben” – érvelt saját maga mellett Márki-Zay Péter szeptember közepén az Inforádiónak. Az elmúlt 11 évben a választásokra készülve, és most az előválasztás miniszterelnök-jelölti kampányában is visszatérő téma a „bizonytalan szavazók megszólítása”. Eszerint van egy olyan jelentős méretű, egy jó jelölttel és jó kampánnyal aktivizálható tömeg az országban, amely végül eldöntheti a választás eredményét az ellenzék javára. De valóban érdemes-e erre spekulálnia az ellenzéknek?

Ismeretlen preferenciájú szavazónak a közvélemény-kutatók azokat nevezik, akik a feltett kérdésekre nem adnak egyértelmű választ. Vagy azt felelik, hogy nem mennének el szavazni (passzívak), vagy azt, hogy elmennének, de nem tudják, kire szavaznának (aktív bizonytalanok), vagy nem mondják meg, kire szavaznának (rejtőzködők). Összességében tehát nem egy egységes, és főképp nem állandó csoportról van szó.

Bár több korábbi magyarországi választásnál is a bizonytalanok komoly szerepét szokták volt hangsúlyozni a végső eredmény kialakulásában, Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatója szerint ez nem feltétlenül volt döntő korábban sem. „Van egy legenda azzal kapcsolatban, hogy a 2002-es választást a bizonytalanok döntötték el. A közvélemény-kutatások akkor egyöntetűen azt mutatták 2001 őszétől, hogy a Fidesz vezet az ellenzékkel szemben, sőt egyre nagyobbnak is tűnt az akkori kormánypárt győzelmi esélye. A választáson ezután mindenkit váratlanul ért, hogy a budapesti és a nagyvárosi eredmények beérkezése után kiegyenlítődött a Fidesz és az MSZP támogatottsága, este 10 körülre pedig kiderült, hogy az MSZP egy kicsivel még vezet is. Ez volt az a pillanat, ami ezt a legendát alátámasztotta” – mondja Szabó, aki szerint azonban más játszhatott szerepet az akkori eredmények alakulásában.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?