Magyar Narancs: A múlt pénteken a szokásos reggeli interjújában Orbán Viktor azzal vádolta az Európai Uniót, hogy elhibázott zöld energiapolitikája révén szándékosan hajtja fel a gáz- és szénalapú energia árát. Valójában miért szaladtak így el az energiaárak?
Zsoldos István: Mint minden jó összeesküvés-elméletnek, ennek is van némi valóságalapja. Lássuk először is a makrogazdasági helyzetet! Az energiapiac nagyjából integrált globálisan, és a világban most mindenhol fokozott az energia iránti kereslet. Ezúttal ugyanis a gazdaságpolitikusok nem azt akarják játszani, mint amit a 2008–2013 közötti válság alatt és után csináltak. Most gyors kilábalásban gondolkodnak, és sokkal bátrabban stimulálják a gazdaságot – állami költségvetéssel és a monetáris politikával. Az energiaszektorra viszont jellemző, hogy ott egyszerűen nem tudod felcsavarni a kínálatot – ahhoz előtte több éven át tartó beruházásokra van szükség. Ha ehhez az alapképlethez hozzárakjuk a globálisan erősödő keresletet, akkor megkapjuk a globális magyarázatot.
Az európai gázhelyzet megértéséhez tudni kell, hogy itt egy kvótarendszer működik a szén-dioxid árának kialakítására – ha egy erőműben fosszilis energiahordozót akarsz égetni, akkor meg kell venni a kvótát hozzá. A szén-dioxid-kvóta ára hektikusan változott az elmúlt években – volt már 5 euró is tonnánként még 2013 körül, ezt követően azonban szépen emelkedni kezdett, részben azért is, mert a gazdaság résztvevői, a befektetők komolyan vették, hogy itt tényleg működik a zöld politika, és egyre szigorúbban veszik, hogy le kell építeni a szén-dioxid-kibocsátást. A valóságmag tehát annyi az orbáni magyarázatban, hogy az emelkedő kvótaárak beindítottak egy helyettesítési hatást. Egy megawattóra áram termeléséhez két és félszer annyi szén-dioxidot bocsát ki egy szénerőmű…
MN: …mint a földgázalapú erőmű…
ZSI: Pontosan. Ha pedig nap- vagy atomenergiát termelünk, akkor a közvetlen kibocsátás nyilván nulla. A szén leépülő energiahordozó, sorra jelentik be az uniós államok, mikor vezetnék ki teljesen az áramtermelésből – a németek például kicsit későbbre, 2038-ra ígérik a teljes szénmentesítést. Ám ahogy a szén-dioxid egyre drágább lett, kezdett „kiárazódni” a szén, és helyettesítőként bejött a földgáz, ami megnövelte az iránta való keresletet is – ez kisebb részben, de szintén hozzájárult az áremelkedéshez. Mostanra viszont úgy megdrágult a földgáz, hogy akár vissza is lehetne térni a szénre – a földgázból áramot termelni ma már inkább csak csúcstermelésre éri meg.
MN: Miért lett időközben még magasabb a gázár?
ZSI: Ha kezdetben szerepet játszhatott a szén-dioxid-piac működéséből származó helyettesítési hatás is, ma már nem ez mozgatja az árakat. Az orosz energiapolitika – nevezzük ezt a továbbiakban leegyszerűsítve „az oroszok”-nak – szereti felfűzni ezt a történetet arra, hogy ha működne már az Északi Áramlat 2 vezeték, akkor lenne gáz Európában. Ez nem túl őszinte megközelítés, elvégre bőségesen akad csővezeték most is, az Északi Áramlat 2 ukrajnai vezetékeket vált ki. Összességében nyugodtan szállíthatnának az oroszok gázt – más kérdés, hogy ők nem szeretnék a szerintük korrupt és megbízhatatlan Ukrajnán keresztül tenni ezt.
MN: Ezek nagyon furcsa politikai érvek…
ZSI: Ez itt egyértelműen politikai kérdés – mondhatják persze az oroszok, hogy ilyen biztonsági kockázatok mellett nem tudnak gázt szállítani, de amilyen helyzet jelenleg előállt a gázpiacon, ez már nekik sem érdekük. Hiszen ők szeretnek a biztonságos gázszállító szerepében tetszelegni – ami nem mindig sikerül nekik. De a történetnek akad egy másik vonatkozása is: szerintem Oroszországban sincsenek feltöltve még a gáztárolók, ezért nem adnak több gázt. Viszonylag hűvös tavasz volt, sokáig kellett mennie a fűtésnek itt Európában, de Oroszországban is, így kimerültek a tárolók is. És mindenki úgy gondolkodott, hogy ebben a covidos helyzetben, nyomott gázárak mellett ráérünk feltölteni a tárolókat. Amikor a beinduló kereslet elkezdte felfelé hajtani az árakat, akkor pedig sokan azt mondták: mennek majd lejjebb is az árak, elvégre jön még a negyedik járványhullám. Az ilyen eltaktikázások miatt nincsenek annyira feltöltve a gáztárolók így a fűtési szezon kezdetén, mint más években. Az oroszok ezért leginkább a saját tározóikat töltenék. Ott a tél is jóval keményebb – ahogy a Financial Times fogalmazott, télen a meg nem fagyás igényének viszonylag kicsi az árrugalmassága.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
