"A Magyar Rádióban számtalan műsornak vannak szakmai előnyei és hibái. A szélsőséges jelző azonban nem rádiós szakmai kategória" - mondta lapunknak Stifner Gábor, aki szerint a tiltakozás kísérlet a Kossuth adófőszerkesztője jogkörének korlátozására és a törzsi háború kirobbantására. "Hálás lehetnék az aláíróknak: ilyen csekély arányú elutasítottságnak sok szereplő örülne" - utalt Stifner arra, hogy az érintett kossuthosok közül mindössze hatan csatlakoztak a tiltakozáshoz, a többiek a Petőfi vagy a Bartók adó munkatársai.
Csurka István 2000. január 12-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a MIÉP Magyarország feltárása - Utánanéztünk címmel a privatizációs visszaélések vizsgálatára irodát állít fel, amelynek vezetésével Stifner Gábor jogász-újságírót bízza meg. "Soha semmilyen párt semmilyen irodáját nem vezettem, hiszen újságíróként az összeférhetetlen lett volna - mondta Stifner. - Kaptam ugyan ilyen jellegű ajánlatot, ám Csurka pártelnök úr még válaszom előtt elhamarkodottan hozta nyilvánosságra, hogy én lennék az irodavezető."
A tinta.hu című internetes lapban megjelent, tőle származó - például Trianonra, a nyugati pénzvilágra, a Szent Koronára vonatkozó - idézetekkel kapcsolatban Stifner azt mondta: azok a szövegösszefüggéseikből kiragadott szövegrészletek, interjúkérdések, illetve publicisztikai elemek, amiket a Vasárnapi Újság munkatársaként jegyzett, s szerinte etikátlan így citálni őket.
A Kossuth több munkatársa azért nem csatlakozott az aláírókhoz, mert szerintük nem fair úgy ítélni Stifnerről, hogy az még be sem tette a lábát a szerkesztőségbe. Az egyik aláíró szerint viszont sokkal többen tiltakoztak volna, de az egzisztenciális félelem visszatartja őket. Így azonban, vélik többen is, nevetséges és szánalmas, hogy mindössze ennyien adták a nevüket.
Többen úgy vélik: nem Stifner, hanem a Vasárnapi Újság ellen kellene tiltakozni. Az uszító műsornak tartott Vasárnapi Újsághoz Kondor Katalinhoz hasonlóan azonban egyetlen eddigi vezető sem mert hozzányúlni. A rádió leghallgatottabb adásának megszüntetése ugyanúgy ártana a közszolgálatiságnak, mint ahogyan sokak szerint a hangneme nem egyeztethető össze vele. (Tavaly augusztusban, mielőtt Kondor Katalin meghosszabbította volna Lakatos Pál főszerkesztő szerződését, több "szervezet" kiállt az 1998-as parlamenti választásokon a MIÉP színeiben elindult Lakatos mellett, így a Vasárnapi Újság Baráti Kör, amely szerint a műsor az "egyetlen magyar szellemű média", de támogatásáról biztosította Lakatost a Százak Tanácsa vagy például a Honfoglalás 2000 nevű, több budapesti kisgazda képviselőt is tagként számon tartó társaság is. További megerősítést adott Orbán Viktor is, aki kétszer látogatott el a szerkesztőségbe.)
Stifner kinevezését a rádiósok egy (kisebb) része nyílt hadüzenetnek értékeli, amellyel Kondor kiszabadította eddigi kereteiből a Vasárnapi Újságot.
Kondor Katalin, a Magyar Rádió Kossuth adófőszerkesztőségének vezetője a Narancsnak elmondta: számára személyek vannak, akiket nem azonosít a műsorokkal, amelyeknek dolgoznak. "Nehezen tudnék olyan vezetőt, akivel szemben nem lenne valakinek ellenvetése. Stifner Gábort jó szakembernek tartom, a Vasárnapi Újságnál tisztességes munkát végzett, vezetői megbízatása pedig egyelőre fél évre szól." Kondor nem érti a Petőfi és Bartók tiltakozó munkatársait: "Én sem szoktam kommentálni, hogy ki lesz vezető ezeken az adókon."
A Narancs azon kérdésére, hogy szerencsés-e egy, a közszolgálatiságot időnként sértő műsor munkatársát a többi műsor fölé helyezni, az adófőszerkesztő azt válaszolta: nemcsak a Vasárnapi Újság közszolgálatisága vitatott, számos műsor ellen érkeznek hasonló kifogások. Ha valaki úgy érzi, a Vasárnapi Újság sérti a közszolgálatiságot, élhet a jog eszközeivel, és feljelentheti a műsort.
Kondor Katalin elismerte, döntésében szerepet játszott az a tény, hogy reményei szerint Stifner tud bánni a Vasárnapi Újság nehezebben kezelhető munkatársaival. "Lakatos Pállal az a legnagyobb baj, hogy néha elfelejtik megkérdezni a másik felet. Stifner személye garancia arra, hogy a műsor a jövőben ne legyen egyoldalú."
Vándor Ágnes, a levél egyik aláírója, a Pagoda című rádiós lap szerkesztője szerint a döntés a médiatörvény szellemével ellentétben egy közismerten elfogult műsort tett normává. "Ezt a rádióban sokkal többen tudják, mint ahányan aláírták a tiltakozó levelet, de sok bennünk a gyanakvás, bizalmatlanság és előítélet egymás iránt."
- v -
Stifner Gábor a Csepeli Autógyár Fényszóró című üzemi lapjánál kezdte újságírói pályáját; a nyolcvanas évek közepén az ELTE jogi karának Egyetemi Lapok című újságánál dolgozott, majd 1985-ben a rádió irodalmi szerkesztőségébe került. 1991-92-ben Kis Gyula munkaügyi miniszter személyi titkáraként és sajtószóvivőjeként dolgozott, majd ismét a rádiónál, ahonnan ´94-ben távozott.
1997 óta külsősként, 2000 március elsejétől belsősként dolgozik a Vasárnapi Újságnak.
