Márciusban már nem az oktatási államtitkárra utaló élő növénnyel, hanem "I Love AB" feliratú matricával tüntetnek a magyar diákok, miközben soraik közt egyre több társadalmi csoport reprezentánsa tűnik fel. A fiatalok bekapcsolódása a negyedik alkotmánymódosítás elleni megmozdulásokba szerencsés esetben kölcsönös előnyökkel járhat: némi kreativitást csempészhet az alkotmányjog nem evidensen izgalmas területére, a diákokat pedig ráébresztheti arra, hogy a hajléktalan embereket, a melegeket és leszbikusokat, a bevett vallásoktól eltérő hitet vallókat bizony még náluk is jobban meg tudja szívatni a kormány. (A hétfőn megszavazott alkotmánymódosítás értelmében többek között az alaptörvénybe foglalják a diákok röghöz kötését, a hajléktalanlét kriminalizálását, a családi viszony kerkonzerv definiálását, a választási kampány szabadságának és a szabad vallásgyakorlásnak a korlátozását.)
Fotó: Németh Dániel
A nem elhanyagolható személyi átfedések dacára abban is különböznek a mostani események a decemberiektől, hogy egyértelműen a Fidesz - és nem csak a párt egyes szakpolitikai intézkedései - ellen irányulnak. Március 7-én a tüntetők bemásztak a párt Lendvay utcai székházának udvarára, néhányuk az épület előterébe is bejutott. A kukából már ekkor kerültek elő a rendszerváltás éveire datált fideszes dokumentumok, de az igazi geg március 11-én jött a Dísz téren, ahol Bernáth László szó szerint a Fidesz 1988-as programnyilatkozatát vezette elő, Molnár Péter, a párt alapítója és egykori alelnöke pedig méltatlannak nevezte a mai Fideszt a fiatal és demokrata jelzőkre.
A társadalmi szolidaritás hangsúlyozása, a fokozódó kormánykritika és a polgári engedetlenség eszköze - ha csak a tüntetések méretét és intenzitását tekintjük - szélesíti az alkotmányvédő mozgalom horizontját, a Fidesz pedig, mint arra a székházfoglalás kezelése is utal, egyelőre nem talál fogást civil ellenfelein.
Kiszorítósdi és zsidózás
Múlt csütörtökön délelőtt tíz órakor hetvenen másztak be a Lendvay utcai Fidesz-székház elülső és oldalsó kerítésén; zömükben egyetemisták, de volt köztük több hajléktalan és melegjogi aktivista is. A résztvevők a szervezésről nem sokat árultak el lapunknak: vagy nem válaszoltak az ezt firtató kérdésre, vagy azt állították, hogy később, a hírek, esetleg az utcai felfordulás láttán érkeztek a helyszínre, és csak ekkor jutottak be a székház területére. Az [origo] pénteki cikkének információját, miszerint az akciót egy belvárosi szórakozóhely alagsorában találták volna ki, a Narancsnak egyik foglaló sem erősítette meg (az óvatosságot talán magyarázza, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda február 18-án nyomozást indított, és tanúkihallgatásokat kezdeményezett az ELTE BTK egyetemisták által elfoglalt előadójában, mivel úgy tudták, az ott tartózkodók hídfoglalásról beszélgettek).
Fotó: Németh Dániel
A behatolás után a tüntetők kifeszítették transzparenseiket, majd - miután nem tudtak bejutni a székházba - feliratos táblákat akasztva a nyakukba az udvaron kezdtek ülősztrájkba. Az egyik demonstráló a Narancsnak arról számolt be, hogy megdöbbentően nagy csönddel találkoztak a Fidesz-székház udvarán, holott a bent dolgozók nyilvánvalóan észlelték őket. A székház ajtaja forrásaink szerint a kiérkező rendőrök előtt nyílt ki először, ekkor kísérelt meg bejutni egy lány, akinek a bentiek rácsukták az ajtót a lábára, és a kezét is kicsavarták. "A körülötte állók ekkor elkezdték skandálni, hogy 'állítsák elő'. Természetesen a benti dolgozókra gondoltunk, a rendőrök azonban azt a fiút vitték el, aki társát védve szintén megpróbált beállni az ajtónyílásba" - fogalmazott egyetemista forrásunk, aki neve közléséhez nem járult hozzá. Az előállított fiú egyébként pár órán belül vissza is térhetett a helyszínre, harmincezer forintos szabálysértési bírságot kapott a rendőri intézkedésnek való ellenállás miatt. A kezdetben magas rendőri készültség később radikálisan csökkent, több informátorunk is állítja, hogy kifejezetten a Fidesz kérésére mentek el. Állítólag többször elhangzott, hogy a párt nem kér rendőri beavatkozást.
A rendőrség munkájára pedig a székházfoglalóknak is szükségük lett volna: Oláh Kata szerint például akkor, amikor a Fidesz - többek között a Békemenetet szervező Bencsik András felhívására - helyszínre érkező szimpatizánsai sorfalat álltak a kocsibejáró előtt. A székházfoglalók utánpótlása emiatt nem tudott bejutni az udvarba, a sorfalat álló ellentüntetők ráadásul lerángattak egy embert a kerítésről, aki éppen az erkélyre mászott volna át. A közelben tartózkodó tiszt ekkor kifejezett kérésre sem avatkozott közbe. De elkélt volna a rendőri jelenlét akkor is, amikor a foglalók - folytatva az ajtó kinyitását kihasználó taktikájukat - már nagyobb sikerrel próbáltak benyomulni a székház épületébe. Forrásaink beszámolója szerint a legnagyobb dulakodás azután alakult ki, hogy egy bent dolgozó kijött az udvarra, és távozásra szólította fel a földön ülőket. Az előtérbe, illetve a két ajtó közé benyomuló aktivistákat a székház portása próbálta kitessékelni, ez a kísérlet azonban megbukott a másik oldal passzív ellenállásán. Ekkor tört ki az egyik belső ajtó üvege, forrásaink egybehangzó állítása szerint a székház dolgozója véletlenül lökte be. A foglalók úgy tudják, egyéb kár nem keletkezett az épületben, a Fidesz sajtóosztálya ugyanakkor még aznap félmilliósra taksálta a székház rendbe hozásának költségeit, és kijelentette, hogy a behatolók a munkájukat végző férfiakkal és nőkkel szemben fizikai erőszakot alkalmaztak. (A párt lapzártáig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy pontosan miből áll öszsze a félmilliós kár, ahogyan arra sem, mely dolgozókat érte bántalmazás.)
A rendőrök távozása után egy-másfél órával kezdtek beszivárogni a magukat ismerősöknek, barátoknak nevező, biztonsági őrnek látszó férfiak, akiknek egyértelmű célja volt, hogy a foglalókat minél kisebb területre szorítsák vissza, és lehetőleg el is zárják őket a kerítésen kívüliektől. Az őrök elállták a kocsibejárót, és elvágták a székházban lévőket az udvaron tartózkodóktól, utóbbiakat nagyon szűk helyre szorítva vissza. Három tüntető egy ponton eljutott a székház hátsó bejáratához, egyrészt, hogy lehetőség szerint megakadályozza az őrök további beáramlását, másrészt, hogy ellenőrizze annak a - mint utóbb kiderült, hamis - híresztelésnek a valóságtartalmát, miszerint a székházban tartózkodókat hátul elkezdték kivinni. Kettejükkel szemben fizikai erőszakot is alkalmaztak az őrök, Oláh Katát elmondása szerint két oldalról megragadták és öt lépcsőfokon keresztül hurcolták, csak akkor tették le, amikor rákérdezett a férfiak foglalkozására és konkrét megbízatására. Egy neve elhallgatását kérő diák arról tájékoztatta a Narancsot, hogy az őrök gyakorlatilag folyamatosan lökdösték a foglalókat, többször megakadályozták, hogy élelmet kapjanak a megjelenő szimpatizánsoktól, néhány foglalót könnyebben meg is ütöttek; amikor kérdőre vonták őket, azt mondták, nem ütnek, csupán "integetnek a barátaiknak". Dombóvári László, A Város Mindenkié csoport aktivistája már alig tudott bejutni tőlük, többször visszahúzták és nekinyomták a kerítésnek is, csak akkor engedték el, amikor kamerák közeledtek. Mindezek fényében elég nyilvánvaló, nem állja meg a helyét a Fidesz azon állítása, hogy csupán a "vizuális elrettentés" miatt riasztottak egy őrző-védő vállalkozást. Tovább árnyalja a képet a korábban emberölésért tíz évet lehúzó Sz. Ferenc Facebook-közleménye, melyben azt állítja, hogy a párt iránti elkötelezettségből sietett a székház védelmére, azaz semmiféle felhatalmazása és jogi alapja nem volt erőszak alkalmazására. Dombóvári állítása szerint a szekuritisek távozásakor megjegyezték, hogy "a svájci sapkás fogatlant is meg kellene verni". (A Fidesztől azt is szerettük volna megtudni, milyen meghatalmazást adtak a riasztott nehézfiúknak, de lapzártánkig erre sem érkezett válasz.) Nem tudni arról sem, hogy e "biztonsági őrök" ellen bármiféle hivatalos eljárás indult volna.
A verbális erőszak nemcsak a biztonságiak, hanem a Fidesz-gyűlésre igyekvők körében is elterjedt jelenség volt, állítja Papp Gáspár egyetemista. Az idei Educatio kiállításon elhíresült szlogenek - "menjetek tanulni", "nem tettetek le semmit az asztalra" - mellett volt buzizás és zsidózás is, a Fidesz dolgozói információink szerint többször shalommal köszöntek a demonstrálóknak. "Pedig mi mindent megtettünk a konfliktusok elkerüléséért, nemcsak fizikai, de verbális erőszakot sem alkalmaztunk, hiszen a célpont az alkotmánymódosítás volt, nem pedig állampolgár társaink. Abban a retorikai helyzetben, amelybe kerültünk, azokért is küzdenünk kellett, akik éppen lehazaárulóztak minket" - mondta a Narancsnak Papp.
A tüntetők végül hat óra körül döntöttek arról, hogy szimpátiatüntetést hívnak össze a Lendvay utcában, és amikor elég támogatót láttak, vonulást jelentettek be az Alkotmánybíróság elé. Körülbelül 500 ember élte át újra - immár jó időben - a decemberi diáktüntetések hangulatát.
"A polgári engedetlenségi akció megfelelően tematizálta 'az alkotmány nem játék' szlogent, szombaton ezért jöttek el ennyien; ráébredtek, hogy lehet valamit csinálni. Egyből be is durvult a Fidesz kommunikációs gépezete" - jellemezte a 7-i és a 9-i megmozdulás összefüggéseit Papp Gáspár, bár hozzátette, március 9-én, az Alkotmány utcai nagy tüntetésen elsősorban nem politikai beszédeket hallhattunk, hanem a támogató szervezetek véleményét az alkotmánymódosításról. "Az alkotmány nem játék" elnevezésű tüntetéshez és Facebook-oldalhoz közel 40 civil szervezet csatlakozott, az elmúlt hónapokból ismert, oktatással és hajléktalansággal foglalkozó csoportok mellett több LMBT, jogvédő, női jogokkal és művészettel foglalkozó szervezet is képviseltette magát.
Taps és fütty
Főként diákok vezetésével erről a tüntetésről is az Alkotmánybíróság elé vonultak a résztvevők, ahol hirtelen ötlettől vezérelve bejelentették, hogy hétfőn este a Sándor-palota előtt folytatják. Ez a második tüntetés értelemszerűen gyorsabban és kevésbé szervezett keretek közt jött létre Papp Gáspár szerint. A szombati vonulás után ült össze 30-40 aktivista, akik mindjárt ki is osztották maguk között a feladatokat, és összehozták a hétfői, a rendszerváltó Fidesz imázsára építő megmozdulást a Dísz térre, mely után az Alagúton és a Lánchídon keresztül a Parlament elé vonult a többezres tömeg. Innen szállították a Gyorskocsi utcába ugyanazon nap kora délutánján azt a 16 középiskolást, akik elállták az országgyűlési parkoló behajtóit. Kremmer Sarolta gimnazista a Narancsnak akkor azt mondta, spontán megmozduláson vesznek részt, függetlenek "Az alkotmány nem játék" esti tüntetésétől, bár közös céljuk a negyedik módosítás elleni tiltakozás. A középiskolások szerint az új alaptörvény nemcsak a diákok, hanem minden polgár szabadságjogait sértené.
A módszereiben radikalizálódó, potenciális társadalmi bázisában szélesedő alkotmányos mozgalom sikere talán nem is azon múlik majd, hogy a Fidesz a rendőrség erejével, Kubatov Gábor frissen szervezett pártőrségével, jól irányzott propagandával vagy ezek keverékével lép fel ellene; sokkal inkább azon, hányan ismerik fel, hogy az alkotmány és annak hétfőn megszavazott, lapzártánkkor Áder János szignójára váró módosítása valóban mindannyiunk életére hatással van. A fejlődési lehetőségeket jól jelzi egy szimpátiatüntető beszámolója még március 7-ről: arra a kérdésére, hogy tudja-e, mi van az alkotmányban, egy Fidesz-szimpatizáns ellentüntető így válaszolt: "Nem, de nem is tartozik rám."
Az elmúlt hét megmozdulásaiban részt vevők lelkesedése egyelőre töretlen, Papp Gáspár hétfő éjszaka úgy nyilatkozott a Narancsnak, hogy a Dísz téri tüntetés a köztársasági elnök távolléte miatt nem érhette el a célját, de a beszédek a jövőbe mutattak. "Ma először megtapsoltuk a '88-as Fideszt, majd kifütyültük, mikor rádöbbentünk, mennyire megváltozott. Tagadhatatlan, hogy az övék egy nagyon fontos tapasztalat, de ebből csak egyetlen következtetést vonhatunk le: nem hagyhatjuk, hogy a rendszerváltás hőseiként, befejezőiként tűnjenek fel." Rózsa Milán LMBT-aktivista elmondta, Az alkotmány nem játék oldal eredetileg csupán a szombati tüntetésre jött létre, a szervezők egy része ennek sikerén felbuzdulva ítélte úgy, hogy érdemes tovább működtetni. A korábbi támogató szervezeteknek minden meghirdetett demonstrációhoz külön lesz lehetőségük csatlakozni. Rózsa szerint a következő akció Áder nyilatkozatánál lesz: ha aláírja a módosítást, jöhet az "Áder János mondjon le!".
