Alapvető problémákat sem oldott meg az ellenzék a tavalyi választási kudarc óta

Belpol

Jó háromnegyed évvel a választások után sem nagyon tudja az ellenzék, mit kezdjen magával. Olyan politikusokat kérdeztünk, akik nyíltan vállalják, hogy a parlamenten kívüli politizálásnak van inkább értelme.

Szabó Szabolcs (Momentum), Hadházy Ákos és Vajda Zoltán (MSZP-frakció) úgy gondolja, hogy az utca emberével kell foglalkozni és a helyi ügyekre kell fektetni a hangsúlyt. 

Hadházy Ákos már önmagában is sikernek tartja, hogy mindvégig tudta magát tartani ahhoz a stratégiához: kimarad a parlamenti munkából. Ahogy a független képviselő lapunknak elmondta, sem a kormánypárti, sem az ellenzéki oldalról nem tudták ennek feladására kényszeríteni. „A körülményekhez képest sikernek gondolom, hogy ehhez komoly anyagi és erkölcsi támogatást kaptam a szabad Magyarország gondolata iránt elkötelezett emberektől, vagyis nem maradtam egyedül” – fogalmazott Hadházy. A képviselő emellett részsikernek tartja, hogy több ezer ember jött el az MTVA előtti akciójára, valamint azt is, hogy a diákok legutóbbi tüntetése - ami ugyanott zajlott december elején - megmutatta, egyre többen tudják: a propaganda a rendszer alapja, és amíg azt nem csavarják ki a kormány kezéből, nincs valódi, tisztességes választás. A képviselő parlamenten kívüli munkáját egy kisebb csapat segíti, ami különböző szakemberekből és lelkes aktivistákból áll. „Az igazán nagy segítséget azonban azok az emberek jelentik, akik folyamatosan ellátnak munícióval: nyitva tartják a szemüket, megírják nekem a tapasztalt visszaéléseket, fényképeket készítenek, illetve saját környezetükben is igyekeznek felhívni ezekre a figyelmet” – állítja Hadházy, akinek meggyőződése, hogy

nincsen más választás, a parlamenten kívül kell keresni az új utakat és szövetségeseket.

A tavalyi országgyűlési választáson zsinórban harmadszorra győzte le Németh Szilárdot Csepelen (e választókerület egy kis része átnyűlik Soroksárra) Szabó Szabolcs. A Momentum frakciójában ülő képviselő ugyancsak fontosnak tartja az utcán történő politizálást, utcafórumok tartását, bár tapasztalatai szerint a Covid miatt ezek a személyes találkozók nem úgy működnek, mint a járvány előtt. „Ugyan a vírus miatt már jó ideje nincsenek korlátozások, de az emberek szokásain azért még érződik ennek a hatása. Az is nagyon látványos, hogy a korábban forgalmasnak számító helyeken és időpontokban egyszerűen kevesebb ember van jelen az utcán. Például a szombat délelőtt kifejezetten jó helynek számított pultozáshoz a csepeli piac környéke, de mostanában töredékére esett a forgalom. Bár ez utóbbi inkább az élelmiszerek elképesztő drágulásának számlájára írható” – válaszolta megkeresésünkre Szabó Szabolcs. A tapasztaltak ellenrére az ellenzéki képviselő nem adja fel, továbbra is szervezni fog nyilvános beszélgetéseket, és igyekszik a jövőben újra népszerűvé tenni a szakpolitikai kérdéseket boncolgató fórumokat is.

SzaboSzabolcs_1_2047_top_story_lead.jpg

 
Szabó Szabolcs
Fotó: Németh Dániel

Az MSZP frakciójának tagja Vajda Zoltán, aki szintén úgy vélte, a legfontosabb dolga képviselőként a helyiekkel való találkozás, beszélgetés. (Vajda a XVI. kerületet és a Zuglóhoz tartozó Alsórákos egy részét is magába foglaló választókerületben nyert.) A képviselő heti rendszerességgel tart utcafórumokat; mint a Narancs.hu-nak elmondta, az emberek még mindig meglepődnek azon, hogy elérhető számukra választott képviselőjük. Ugyanakkor Vajda hisz abban is, hogy van értelme a parlamenten belül tisztségeket vállalni, jelenleg ő a költségvetési bizottság elnöke. A bizottsági munkát illetően sikernek könyveli el, hogy a kormány végül a parlament elé viszi a 2023-as költségvetést. „Azt gondolom, hogy ebben a bizottságnak is szerepe van. Jeleztem a kormány számára, hogy az uniós tárgyalások jelenlegi kritikus szakaszában, nagyon rossz üzenet lenne, ha tisztán rendeleti költségvetést fogadnának el” – fogalmazott lapunknak Vajda.

Tragédia történhet

Szabó Szabolcs tavaly, közvetlenül a választás után egy interjúban úgy nyilatkozott, nem sok értelme van a mai viszonyok között helyi problémákat a hagyományos parlamenti eszközök révén felvetni (kérdés, interpelláció, írásbeli kérdés stb.), mert a legtöbb esetben nem a felvetett ügyre reagálnak a kormány tagjai, hanem az éppen aktuális jelzőket a kérdezőre aggatva vagdalkoznak. Ezzel szemben esetenként, helyi ügyekben még lehet háttérbeszélgetéseket folytatni. „Nekem például volt alkalmam egyeztetni az illetékesekkel a csepeli HÉV felújítása ügyében, vagy épp a Kis-Duna rehabilitációja kapcsán, ahol az ember világos szakmai válaszokat kapott, és az általam megfogalmazott felvetéseket is meghallgatták. Sőt volt, hogy kifejezetten kérték a véleményem” – mondta. Hozzátette, hogy a kormányalakítás után pont ezen projektek kapcsán volt a legnagyobb turbulencia a kormányzati struktúrán belül, így jelenleg ő maga se nagyon tudja, hogy valójában mi várható a jövőben.

Egy biztos, a következő időszakban új nagyberuházások nem fognak indulni az általános pénzhiány miatt

- mondta. Ebből pedig véleménye szerint az következik, hogy ha nincs pénz semmire, akkor már az említett háttérbeszélgetéseknek sem nagyon lesz hatása.

Ami az ellenzék jelenlegi állapotát illeti, Szabó Szabolcs elmondta, nem nagyon lát változást a tavaly áprilisi sokk óta. Szerinte egyszerűen nem történt meg a választási eredmények feldolgozása. „Az engem befogadó Momentumban legalább látom a törekvést arra, hogy őszintén értékeljük a jelenlegi helyzetet, és ennek megfelelő stratégiával álljunk neki politizálni, de az ellenzéki oldal egészét tekintve érdemi gondolkodást nem látok” – mondta Szabó, hangsúlyozva, hogyha nem változtatnak, akkor pont ugyanaz lesz a választások eredménye (vagy még rosszabb), mint 2010 óta minden egyes alkalommal. „Teljesen mindegy, hogy minek nevezzük, de kiépült egy nagyon stabil rendszer, amely rugalmasan képes alkalmazkodni minden szituációhoz, ráadásul bármikor képesek menet közben változtatni a játékszabályokat, így valójában a politikai váltógazdálkodás megszűnt, és hagyományos politikai eszközökkel visszaépíteni már nem is lehet” – fogalmazott a képviselő.

Vajda szerint egész egyszerűen tavaly április 3-án megállt a tudomány. A pártok és a választók is tanácstalanok, bár, ahogy hozzáfűzte, újonc képviselőként úgy érzi, az MSZP-frakción belüli munkájának van értelme.

 
Vajda Zoltán
Forrás: Facebook/Vajda Zoltán

„Ha az együttműködés/összefogás ismét azt jelenti, hogy a valódi tagság és társadalmi beágyazottság nélküli pártok elosztják egymás közt a remélt pozíciókat, akkor azt hiszem, ennek nincs értelme, nem visz előre, sőt” – ezt viszont már Hadházy Ákos fogalmazta meg az ellenzék esetleges együttműködéséről. Szerinte elengedhetetlen lenne, hogy a kommunikációjukat összehangolják, mint ahogy az is, hogy valódi ellenállással együtt próbálják kivívni a tisztességes választások feltételeit. 

Egy ideje már feladtam, hogy a parlamenti ellenzék pártjait meggyőzzem bármiről, de biztos vagyok benne, hogy vannak még ott igazán elkötelezett emberek, velük érdemes beszélgetni ezekről a dolgokról. Ha viszont azon versenyeznek, hogy ki tud több politikust átzsarolni vagy átvásárolni a másiktól, annak csúnya vége lehet

- vélte Hadházy. Tömören úgy is fogalmazott: tragikus állapotban van jelenleg is az ellenzék, sőt szerinte gyakorlatilag nem létezik. Nincsen valódi tagságuk, országos szervezetük, társadalmi beágyazottságuk. „Szerintem ennek kiépítése nem is szerepel a céljaik közt, megelégednek azzal, hogy hozzájussanak néhány fizetett pozícióhoz, illetve az állami apanázshoz. Ez sajnos oda vezet, hogy gyakorlatilag a rendszer részévé válnak, hiszen anyagilag is a kormány kegyétől függenek” – tette hozzá a független képviselő.

 
 
Hadházy Ákos

Ami a választókat illeti, Szabó Szabolcs szerint világosan látható a közvélemény-kutatási eredményekben, hogy bár jól mérhető a lemorzsolódás a fideszes táborban az elszabadult infláció miatt, ez mégsem járt együtt az ellenzék megerősödésével. Szerinte is alapvető változtatásra lenne szükség az ellenzéki pártok politikai stratégiájában. „Jelen pillanatban egyszerűen nem hiteles, nem vonzó az ellenzéki politikai tábor által kínált történet. Illetve sokszor nincs is valós történet azon kívül, hogy küzdenek egy másik ellenzéki politikai csoport ellen, vagy éppen választástechnikai kérdéseket boncolgatnak. És azt az alapvető problémát sem oldottuk még fel, hogy ha lenne is megélhető és hiteles történetünk, akkor sem tudnánk azt jelenleg eljuttatni a választók egy igen nagy részéhez, mert nincsennek meg ehhez a megfelelő kommunikációs csatornák” – mondta az ellenzéki képviselő.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Az állatkert igazgatója nem fogadja el, hogy a vegánok szerint az intézmény kizsákmányolja az állatokat

Pénteken tartották az Állatkertek Éjszakáját, amivel egyidőben vegán aktivisták demonstráltak a fővárosi állatkert előtt. Egy évvel korábban is hasonló megmozdulás történt, ami mély nyomokat hagyott az intézmény igazgatójában. Az aktivisták szerint az állatkertek a fajmegőrzéssel védekeznek, valójában szórakoztatóipari egységeket működtetnek. 

Elhunyt Dobray György

  • narancs.hu
82 éves korában meghalt Dobray György Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, operatőr, író, forgatókönyvíró.