Állami hirdetések Fidesz közeli lapokban: Egy tálból

  • Hermann Irén
  • 2002. június 13.

Belpol

A két választási forduló között - amikor már inkább az akkori ellenzék sikere tűnt reálisabbnak - a Szerencsejáték Rt. a leköszönt kormányzathoz közel álló Magyar Nemzet és Szabad Föld számára igen előnyös reklámszerződéseket kötött.

A két választási forduló között - amikor már inkább az akkori ellenzék sikere tűnt reálisabbnak - a Szerencsejáték Rt. a leköszönt kormányzathoz közel álló Magyar Nemzet és Szabad Föld számára igen előnyös reklámszerződéseket kötött.ANépszabadság birtokába került szerződés értelmében a Szerencsejáték Rt. április 18-án döntött arról, hogy jobboldali sajtóorgánumokban 1,53 milliárd forintért hirdet. A szerződés pontosan meghatározza, hogy a Magyar Nemzetben, a Sportfogadásban és a Szabad Földben hány forint értékben kell hirdetéseket megjelentetni. A Szerencsejáték Rt. arról is határozott, hogy 731 millió forintért közterületi hirdetési felületeket vásárol a Magyar Hirdetőtől, és hogy az üzletek lebonyolításával a Fortuna Reklámügynökséget bízza meg. A Fortuna a feladatot továbbpasszolta a Hungexpo Reklámügynökségnek, amelyben a Fortuna és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonosként érdekelt.

A Hungexpo 2000 végén az éppen aktuális országimázstenderen "furcsa módon" alulmaradt a Fideszhez igen közel álló Happy End Kft.-vel szemben. (Lásd: Ez az arc lesz a végső, Magyar Narancs, 2001. február 22.) Szakmai körökben egyébiránt úgy tartják: állami tendereken nem ritkaság, hogy a látszat fenntartása érdekében az előre kiszemelt győztes megkér egy-egy "konkurenst", induljon el ő is.

A nyilvánosságra került szerződésben szereplő három lap mindegyikét az a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. adja ki, amely 2000-ben alakult a Mahir Lapkiadó Kft.-ből. A jelenlegi Magyar Nemzetet annak idején a névadó lap és a Napi Magyarország összevonásával, valamint a Szerencsejáték Rt. önálló lapja, a Sportfogadás "beemelésével" hozták létre. (Lásd: Sajtónemesítés, Magyar Narancs, 2000. április 13.)

A Szerencsejáték Rt. eddig is előszeretettel hirdetett az előző kormány által preferált lapokban (kivéve a Heti Választ, igaz, e lapot a kormányzat jókora apanázzsal - 1,5 milliárd forintnyi közpénzzel - indította útjára, s a kezdetektől állami hirdetések tarkították). Olyannyira, hogy a tévéreklámok után a legtöbbet a Magyar Nemzetnél költötte el. 2002 első négy hónapjának reklámköltési adatait vizsgálva kiderül: a lap hirdetői rangsorában a Szerencsejáték Rt. volt az első, amely januártól április végéig több mint 164 millió forintot hagyott a napilapnál (szemben a Népszabadságnál elköltött 57,5 millió forinttal); az előkelő második helyet pedig a Miniszterelnöki Hivatal szerezte meg a négy hónap alatt elköltött 132 milliójával. (A Miniszterelnöki Hivatal az év első négy hónapjában 78 millió forint értékben népszerűsítette a Széchenyi-tervet a Nemzet oldalain, amiből februárban 56, márciusban 8, míg a választások hónapjában 4 milliót költött.) Ugyanebben az időszakban az MFB több mint 64 millió forintért hirdetett a Nemzetben; ebből közel 27 millió jutott a diák-, 4,5 millió az agrárhitelre.

A Szabad Föld hirdetői között is a Szerencsejáték Rt. az első: január és április között mintegy 50 millió forint értékben hirdetett a lapban. Itt is az MFB a következő a sorban a tárgyalt periódusra vetített majdnem 32 millió forint hirdetési összeggel.

A Fidesz párt-, illetve kormányzati reklámjai nem csak a jobboldallal szimpatizáló médiumokban jelentek meg. A Széchenyi-tervet például januárban 10, februárban 56, a választásokat közvetlenül megelőző hónapban összesen 326 millió forint értékben népszerűsítették az illetékesek; a közszolgálati M 1-en például e "márkára" költötték csaknem a legtöbbet (a harmadik helyezett - nem sokkal lemaradva - a Fidesz imázsreklámfilmje). Összehasonlításul: a Fidesz különböző pártpolitikai hirdetései ugyanebben az időszakban összesen nem tettek ki annyit, mint a Széchenyi-terves reklámok. A Gazdasági Minisztérium hasonlóan nagy reklámbüdzsével büszkélkedhetett: áprilisig 244 milliót költöttek hirdetésre. A Miniszterelnöki Hivatal által készített, a kormány négy év alatt elért eredményeit bemutató reklámra csak márciusban és áprilisban 108 millió ment el, ami közel megegyezik a Centrum Párt 2002 első négy hónapjára eső összes reklámköltésével.

Hermann Irén

Állami hirdetők "állami" lapokban a választások előtt (listaáron)

Reklámköltés Magyar Nemzet Szabad Föld

2002. jan.-ápr. (Sportfogadással együtt) (ezer forint)

(ezer forint)

Szerencsejáték Rt. 164 616 44 760

Miniszterelnöki Hivatal - Széchenyi-terv 78 000 -

Magyar Fejlesztési Bank 64 428 31 770

(Forrás: Mediagnózis)

A Magyar Fejlesztési Bank ez év eleji Agrár-, illetve Diákhitelkampányának költései (listaáron)

Hirdetett termék Reklámköltés

2002. jan.-ápr. (ezer forint)

Agrárhitel 413 584

Diákhitel 143 554

MFB 372 816

(Forrás: Mediagnózis)

A Heti Válasz legnagyobb hirdetői 2001-ben (listaáron)

Hirdető Reklámköltés (ezer forint)

Magyar Televízió 12 895

Info Rádió 10 540

Nemzet Kft. 8 720

Miniszterelnöki Hivatal 4 360

Magyar Rádió 4 240

Válasz Könyvkiadó 4100

(Forrás: Mediagnózis)

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.