Vihar a Sláger Rádió körül: Mindenki szem a láncban

szerző
Gavra Gábor
publikálva
2002/24. (06. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Május utolsó hetében élénk nyilatkozatháború bontakozott ki az ORTT és a Sláger Rádió között a rádió műsorszolgáltatási szerződésének tavaly decemberi, ORTT általi felmondása miatt kialakult jogvitában. Mindeközben - lapzártánkkal egy időben - a Magyar Tudományos Akadémián az M&H Communications, a Gazdaságkutató Rt., a K"D Médiakutató, az Ernst&Young, továbbá német és magyar médiaszakértők közreműködésével (és a Sláger Rádió anyagi támogatásával) kidolgozott médiapiaci elemzést mutattak be, mely a Sláger-ügyet a hazai kereskedelmi rádiós piac válságának tüneteként írja le.

Május utolsó hetében élénk nyilatkozatháború bontakozott ki az ORTT és a Sláger Rádió között a rádió műsorszolgáltatási szerződésének tavaly decemberi, ORTT általi felmondása miatt kialakult jogvitában. Mindeközben - lapzártánkkal egy időben - a Magyar Tudományos Akadémián az M&H Communications, a Gazdaságkutató Rt., a K"D Médiakutató, az Ernst&Young, továbbá német és magyar médiaszakértők közreműködésével (és a Sláger Rádió anyagi támogatásával) kidolgozott médiapiaci elemzést mutattak be, mely a Sláger-ügyet a hazai kereskedelmi rádiós piac válságának tüneteként írja le.Atanulmány elkészítésében vezető szerepet játszó M&H Communications 2000 őszétől foglalkozik a magyarországi elektronikus médiapiac problémáinak vizsgálatával. A Sláger Rádió a következő évben kapcsolódott be a most elkészült kiadvány finanszírozásába. A készítők állításuk szerint azzal a feltétellel fogadták el a rádió támogatását, hogy a Sláger tudomásul vette: kutatásuk és elemzésük "a teljes objektivitás normáit veszi alapul". A kutatás deklarált célja az, hogy pótolja az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) eddigi mulasztását, azaz "objektív piaci elemzést" tegyen le a döntéshozók asztalára, "amely alkalmat adhat a médiapiac működésének tudatos kontrollálására", alternatívát kínálva a médiahatóság "tisztán szabadpiaci" frekvenciagazdálkodásával szemben. A jelek szerint menet közben szorosabb kapcsolat alakult ki a Sláger Rádió és az M&H között: a rádiótól kapott tájékoztatás szerint ugyanis a műsorszolgáltató és az ORTT közötti vitában elfoglalt hivatalos Sláger-álláspontról nem a rádió arra illetékes munkatársától, hanem az M&H-től szerezhet tudomást az érdeklődő.

Közvetett ajánlat

A Viharjelzés a rádiófrontról című elemzés a Sláger-ügyből kiindulva részben a piaci folyamatokban bekövetkezett kedvezőtlen fordulatra, részben az ORTT működésére vezeti vissza a kereskedelmi rádiók nehézségeit. Az ORTT ugyanakkor úgy véli: bár a kereskedelmi rádiós piac helyzete valóban nem megnyugtató, a Sláger Rádió ügye nem a piac szűkösségének, hanem a szolgáltató szerződésszegésének a következménye. (Megjegyzendő, hogy a piac általunk megkérdezett más szereplője is a testülethez hasonlóan látja a helyzetet.)

Az elemzés a törvényi szabályozás hiányosságaiból, illetve a kereskedelmi rádiózás jogi kereteit meghatározó médiatörvény alkalmazásának visszásságaiból indul ki, kiemelve a törvény által az ORTT számára biztosított túlzottan széles mozgásteret és a testület ebből adódó "nem piaci, szubjektív, sokszor politikai motívumtól sem mentes döntési mechanizmusát", valamint "a jogbizonytalanság tartós fennmaradására irányuló törekvését". A megállapítások másik csoportja a rádiós reklámpiac válságára vonatkozik, mely kisebb részben a rádiós reklámtorta felaprózottságára, főként azonban a (korántsem csak a kereskedelmi rádiókat érintő) nyomott hirdetési árakra vezethető vissza. (A kérdéskörrel, melynek a kiadvány összeállítói külön elemzést szentelnek, korábban részletesen foglalkoztunk, lásd: Zsúfolt adósparadicsom, Magyar Narancs, 2002. április 25.) Az elemzők ezzel kapcsolatos legfontosabb megállapítását (a kereskedelmi televíziók árversenye következtében kialakult és a rádiókat is radikális árengedményekre kényszerítő, lefelé tartó árspirál létezését) az ORTT sem vitatja. Azt viszont igen, hogy közvetlen összefüggés lenne a rádiós hirdetési piac helyzete és a Sláger Rádió ORTT-hez intézett, a műsorszolgáltatási díjcsökkentésre vonatkozó kérésének legfontosabb indoka - a prognosztizáltnál több rádiós piaci szereplő jelenléte - között. A piaci feszültségek ugyanis a Sláger konkurenciáit is sújtják, azok mégsem kérték a szerződésükben szereplő műsorszolgáltatási díj összegének csökkentését. A hirdetési piac válságát elemzésében az M&H is "az üzleti rizikó kategóriájába" sorolja, ám a jelenlegi árviszonyokra tekintettel a műsorszolgáltatási díjak olyan új rendszerének kidolgozását javasolja az ORTT-nek, illetve a májusban megalakult Országgyűlésnek, mely a szerződéskötéskor előre nem látható piaci folyamatok hatásait beépítené a díjba.

Az ORTT-től származó információink szerint a testület elvben nem zárkózik el a műsorszolgáltatási díjak kiszabásának jövőbeli megváltoztatásától. A díjak kiszabásának módjáról és azok esetleges csökkentéséről viszont csak az országos rádiók műsorszolgáltatási szerződésének lejártakor kezdődhetnek érdemi tárgyalások, amelyeken csak a koncessziós díjat határidőre fizető szolgáltatók számíthatnak engedményre. Az ORTT illetékesei világossá tették: a Sláger Rádió a műsorszolgáltatási díj tavaly esedékes részének be nem fizetésével elesett e lehetőségtől.

Pénz beszél

"Nincs tárgyalási helyzet az ORTT és a Sláger Rádió vitájában" - jelentette ki május 28-án a testület és a rádió közötti perben dr. Bogdán Tibor, az ORTT jogi képviselője. Bogdán szerint a műsorszolgáltatási díjnak a rádió által "a megváltozott piaci viszonyokra" hivatkozva vitatott összegét az ORTT akkor sem tárgyalhatná újra, ha ez szándékában állna. A Narancsnak Bogdán Tibor annyiban pontosította kijelentését, hogy "a Sláger Rádió Rt. által 1997-ben megpályázott műsorszolgáltatási jogosultság elnyerésének és a műsorszolgáltatás végzésének részletes feltételeit a médiatörvény, az annak alapján az ORTT által kiadott Általános Pályázati Feltételek és Pályázati Felhívás rendelkezései pontosan meghatározzák". A pályázati felhívás mellékleteként az ORTT közzétette a Sláger Rádióval később megkötött műsorszolgáltatási szerződés tervezetét: a rádió tehát a szerződés aláírásakor pontosan ismerte annak feltételeit.

Az elemzésben az ORTT frekvenciapályáztatási gyakorlatával szembeni legfőbb kifogás, hogy a testület az országos kereskedelmi frekvenciák kiosztásakor nem alkalmazott semmilyen, később számon kérhető vagy megváltoztatható díjképletet, hanem magas - az általa felkért nemzetközi tanácsadó cégek által javasolt egy-másfél milliárd forint kétszeresére rúgó - induló licitösszeget határozott meg, melyet a nyertes pályázók ajánlataikban ismét megkétszereztek. Neve elhallgatását kérő ORTT közeli forrásunk megerősítette: "Az országos kereskedelmi rádiós frekvenciapályázat valóban pénzfüggő volt." A testület jogi képviselője kérdésünkre ehhez még hozzátette: az ORTT éppen azért nem lehet engedékeny a műsorszolgáltatási díj mértékében, mert (ellentétben a televíziós frekvenciapályáztatásnál alkalmazott meglehetősen zavaros szempontokkal) "az országos kereskedelmi rádiós frekvenciák elosztásakor elsődleges szerepet játszott a pályázók erre tett ajánlata". Éppen az M&H által kifogásolt "rövid távú gazdasági racionalitásra" épülő pályázatkiírás tette lehetetlenné a megegyezést 2001-ben a Sláger Rádió és az ORTT között az előbbi által kezdeményezett megbeszélésen. Bogdán Tibor szerint "a műsorszolgáltatási díj utólagos módosítása azt jelentené, hogy a pályázat nyertesének díjajánlata nem volt valós. Ha a szerződésmódosítási javaslatban tett csökkentett műsorszolgáltatási díjat ajánlatnak tekintjük, akkor a pályázatot nem is a Sláger Rádió Rt. nyerte meg."

A hálózat csapdájában

A Sláger Rádió szerint viszont a szerződés megkötése óta eltelt négy évben bekövetkezett piaci változások alátámasztják a műsorszolgáltatási díj csökkentésére tett javaslatát: ezek közül a legfontosabb, előre nem látható változás a regionális adókat hálózatba szervező két szolgáltató, a Juventus és a Rádió 1 "kvázi-országos rádióként" történő megjelenése volt az országos sugárzásra korábban lehetőséget kapott két rádió (a Danubius és a Sláger) mellett. Az országos kereskedelmi rádiós piac így - a Sláger tulajdonosainak előzetes számításaival szemben - nem két, hanem négy részre oszlik, amiből a Sláger szerint az következne, hogy az országos szolgáltatókat sújtó díjat is a piac négy szereplője között kellene felosztani. Az M&H elemzése úgy látja, hogy "(a regionális adók hálózatba szerveződését lehetővé tévő magatartásával) az ORTT diszpreferálta a Danubiust és a Sláger Rádiót, preferálta viszont a Juventust és a Rádió 1-et".

Az ORTT-től származó és az M&H által is hitelesnek tekintett adatok azonban azt mutatják: a hálózatosodás engedélyezése nem feltétlenül járt együtt a műsorszolgáltatási díjak egyenlőtlen elosztásával. A két országos adó legerősebb konkurenciájának számító Juventus Rádió egy hallgatóra eső műsorszolgáltatási díja (446,6 Ft) nem tér el nagyságrendileg a Sláger Rádióétól (500 Ft); a két adó egy-egy hallgatójának eléréséhez szükséges ráfordítás között kisebb a különbség, mint a Sláger és a Danubius (615 Ft) hasonló adatai között. Az ORTT-t a Danubius és a Sláger diszpreferálásával és velük szemben a Juventus és a Rádió 1 preferálásával vádoló értékelés helyett a fenti adatokból inkább a hálózatba szerveződés sajátos stratégiáját követő Rádió 1-nek a két országos kereskedelmi rádióval és a Juventusszal szembeni versenyelőnyére következtethetünk. Információink szerint az ORTT maga is tisztában van a médiatörvény előírásainak hiányosságai miatt előállt helyzet tarthatatlanságával, melyben a Rádió 1 a három nagyobb versenytárs egy hallgatóra eső műsorszolgáltatási költségeinek tizedét (56,56 forintot) fizeti. A testület azonban a Rádió 1-nek a versenytársaknál jóval szerényebb vételkörzete miatt komolytalannak tartja, hogy a Sláger Rádió erre hivatkozva kéri saját műsorszolgáltatási díjának csökkentését.

A műsorszolgáltatási díjak öszszege közötti (mint láthattuk, a Juventus esetében nem, a Rádió 1-nél viszont fennálló) nagyságrendi különbségek mellett a Sláger Rádió másik kifogása a hálózatok kialakulásának lehetővé tétele ellen, hogy az ORTT annak ellenére engedélyezte a Juventus és a Rádió 1 hálózatának megszervezését, hogy egyes vezetői állítólag ígéretet tettek a műsorszolgáltatónak a hálózatok kialakulásának hátráltatására. Az ORTT-hez közel álló informátorunk nem tartja kizártnak, hogy a testület működésének első négy évében valóban érkezhettek ilyen értelmű jelzések az országos kereskedelmi frekvenciákat elnyert szolgáltatókhoz. Erre utal az is, hogy Révész T. Mihály elnökösködése idején egyetlen országos hálózat kiépítésére sem került sor. Működése során azonban az ORTT senkinek nem tett formális ígéretet arra, hogy megakadályozza a hálózatok kialakulását. Törvénysértés nélkül nem is tehette volna: a médiatörvény ugyanis lehetővé teszi ezek létrejöttét. Forrásunk szerint nem történt más, mint hogy a Sláger Rádió egy esetleg neki tett szóbeli ígéret vagy jelzés hatására figyelmen kívül hagyta a törvény vonatkozó előírásait. "A Sláger felült egy kacsának" - fogalmazott egy általunk megkérdezett szakértő.

Nincs alku

Akármilyen informális ígéretet kapott működése első két évében a Sláger Rádió, az új összetételű ORTT megalakulása után a hálózatépítésre vonatkozó, addig elfektetett kérelmek ügyintézése felgyorsult: megkezdődött a Juventus és a Rádió 1 terjeszkedése. Ennek végeredményeként jött létre az a "megváltozott piaci helyzet", melyre hivatkozva a Sláger Rádió tavaly tavasszal tárgyalást kezdeményezett az ORTT-vel az esedékes műsorszolgáltatási díj újratárgyalásáról. A Narancs úgy tudja, létre is jött egy találkozó a rádió tulajdonosának képviselője és a testület tagjai között, amelyen utóbbiak "udvariasan végighallgatták" az előbbi díjcsökkentésre vonatkozó javaslatát, amit viszont az ORTT nem fogadott el. "Lehetséges, hogy a tárgyalás tényéből a Sláger Rádió tulajdonosa az ORTT engedékenységére következtetett, de következtetése téves volt" - kommentálta értesülésünket egy, a testület döntéshozatali mechanizmusát ismerő forrásunk. Az ORTT-ben soha nem merült föl a műsorszolgáltatási díj rövid távú csökkentése, különösen azután nem, hogy a Sláger Rádió nem fizette be annak 2001-re esedékes részletét. "Ezzel a testület nemfizetésre ösztönözte volna a többi szolgáltatót, azt üzenve nekik, hogy zsarolható, ez pedig valóban a piac robbanásához vezetett volna" - foglalta össze a testületben kialakult véleményt egyik forrásunk. Tavaly november végén az ORTT felszólította a Slágert: nyolc napon belül rendezze 1,3 milliárd forintos tartozását, majd ennek elmaradása után december 20-án felmondta a rádió műsorszolgáltatási szerződését. "A testület, amikor a közigazgatási úton történő azonnali hatályú felmondás mellett döntött, tekintetbe vette a kialakult helyzet előzményeit, az ügy súlyát és fontosságát, a műsorszolgáltató addig tanúsított jogkövető magatartását és fizetési hajlandóságát, valamint az ügynek a médiapiacra gyakorolt hatását" - közölte lapunk érdeklődésére Bogdán Tibor. Az azonnali hatályú felmondás azonban nem vezetett a rádió működésének azonnali megszűnéséhez: a megindult jogorvoslati eljárás befejeztéig a rádió érvényes szerződés nélkül is sugározhat.

A rádió az elmúlt hetekben némileg módosított eddigi, a tartozáskiegyenlítést megtagadó magatartásán. Május 29-én közleményben jelentette be, hogy "jó szándékának bizonyítására és annak alátámasztására, hogy Magyarországon hoszszú távon korrekt résztvevője kíván lenni a rádiós piacnak", ismét egyeztetést kezdeményez a médiahatósággal, és kész megfizetni 1,3 milliárd forintos műsorszolgáltatási díjhátralékából egymillió dollárt (261 millió forintot). "Ha az adós az esedékességkor kifizeti a tartozását a hitelezőnek, azt jogkövető magatartásnak hívják. Ha az adós, miközben több mint fél éve ingyenesen használja az ország korlátos erőforrásait, és az esedékességet követően több mint fél évvel tartozásának csak kb. 16 százalékát hajlandó megfizetni a hitelezőnek, akkor ezt >>a jó szándék bizonyításának

Termékeny talajra

A médiapiaci kutatást készítői az érdekeltek mellett az újonnan megalakult Országgyűlés kulturális bizottságának tagjaihoz és a parlamenti pártok médiaszakértőihez is eljuttatták. Pető Iván (SZDSZ), az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke lapunknak sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy a bizottság tagjaihoz eljutott az elemzés. Újhelyi István, az MSZP médiaszakértője viszont megerősítette: kapott a kiadványból, melyet egy jó politikai döntés előkészítéséhez szükséges, színvonalas szakmai véleménynek nevezett.

Ami biztosnak látszik: a mostani összetételű ORTT 2004 februárjáig hivatalban marad, s a működését szabályozó médiatörvény módosítására a jelenlegi parlamenti erőviszonyok között kevés az esély. Kérdés az is, hogy egy esetleges módosítás érintené-e a Sláger Rádió ügyét, melynek megítélésében az ORTT jelenlegi tagjai között teljes az egyetértés.

Gavra Gábor

szerző
Gavra Gábor
publikálva
2002/24. (06. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra