Államtitkár a korrupcióról: Nem lehet annyit lopni, hogy az károsabb legyen, mint egy ppp-projekt

Belpol

Szalóki Flórián a Transparency konferenciáján vette védelmébe az uniós pénzek felhasználását.

Az EU-s pénzek magyarországi felhasználásáról rendezett konferenciát pénteken a Transparency International. A panelbeszélgetés különlegessége volt, hogy a kormánnyal szemben kritikus civil szervezet meghívását elfogadta a kormány képviselője, Szalóki Flórián is, akihez közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkárként az uniós projektek egy fontos szelete tartozik.

Szalóki azzal kezdte, hogy tudja, célpontként van itt, de 250 ember dolgozik az államtitkárságán, „és mindenki nyilván nem lehet korrupt”. Szerinte megkérdőjelezhetetlen, hogy az EU-s projektek megépülnek Magyarországon, az elmúlt évek fontos eredményének nevezte a ppp-konstrukció kinevezését (a public-private partnership lényege az állam és a magánszféra együttműködése egy közcélú projektben, Magyarországon ilyen felállásban épült például a Bálna vagy a Corvinus Egyetem közraktár utcai épülete).

„Nem lehet annyira ellopni egy közbeszerzést, hogy az olyan káros legyen, mint egy ppp-projekt” – mondta Szalóki.

false

 

Fotó: Transparency Magyarország

A konferencián többen előhozták az uniós pénzből finanszírozott magyar projektek

magas korrupciós kitettségét,

amit az OLAF-vizsgálatok nagy száma és az úgynevezett pénzügyi korrekciók (a szabálytalanságokért kiszabott szankciók) magas aránya is bizonyít. Szalóki szerint azonban inkább arról van szó, hogy a közbeszerzések értékelése szubjektív műfaj. Az EU-s irányelvben benne van, hogy lehet szűkíteni a versenyt szigorú közbeszerzési feltételekkel, de az nem derül ki belőle, pontosan mennyire, és ebből óriási viták vannak.

„Nem feltétlenül a rendszerhez nyúlnék hozzá, az is baj, hogy a gazdasági szereplők nem használják a rendelkezésre álló eszközöket. Egy túlságosan megszorító közbeszerzési kiírást meg lehet támadni a hatóságnál. Ha senki nem támadja meg, mi úgy vesszük, hogy rendben van, aztán az Európai Bizottság utólag mégis problémát talál , és mondjuk javasol egy 25 százalékos korrekciót” – panaszolta Szalóki.

A beszélgetésen részt vett Anton Schrag, az Európai Bizottság osztályvezető-helyettese is. Ő azt mondta, a korrupciónak sokféle definíciója van, de legegyszerűbben

lopásként azonosíthatjuk.

A magyar EU-s projektek esetében az elkövetők egyszerre veszik ki a pénzt az európai és a magyar adófizetők zsebéből. Schrag felemlegette, hogy Magyarországon nagyon magas a Bizottság által javasolt korrekciók mértéke, a jelenlegi költségvetési ciklusban már elérte az egymilliárd eurót. Igaz, ez nem jelenik meg nettó veszteségként, mert a magyar kormány szándékosan túltervezi a keretet, és az elvont összegeket más projekteknél fel tudja használni.

„A pénzek lehívásában önök nagyon jól állnak, sosem veszítenek forrást” – mondta Schrag. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jó jel szerinte, azt is jelentheti, hogy a gazdasági szereplők nem tartanak eléggé az ellenőrzéstől és főleg a hatékony igazságszolgáltatástól.

Az ügyészség tétlenségére vonatkozó felvetést Szalóki azzal ütötte el, hogy a hatalmi ágak szétválasztására utalt, vagyis arra, hogy a kormány nem járhat el Polt Péter helyett. Javaslatot is tett az Európai Bizottságnak az államtitkár: egyrészt jónak tartaná, ha több pénzt költhetnénk a produktív szektorokban is, másrészt érdemes lenne megfontolni szerinte az egységárak bevezetését. Ha le lenne például fektetve, hogy egy óvoda energiahatékonysági felújítása maximum 150 millió forint lehet, akkor az ajánlatkérőnek is érdeke lenne elkerülni a túlárazást.

A konferenciát az OLAF (Európai Csalásellenes Hivatal) főigazgatója, Ville Itälä nyitotta meg, aki később Polt Péter legfőbb ügyésszel is találkozott. Itälä meglehetősen általános és udvariaskodó beszédében magyar szempontból talán az volt a legérdekesebb, hogy kijelentette, az OLAF szerepe

az Európai Ügyészség felállása után is megmarad,

sőt fel is értékelődik azokban a tagállamokban, amelyek nem csatlakoznak a közös ügyészséghez (ilyen Magyarország is).

Martin József Péter, a TI igazgatója és Ville Itala

Martin József Péter, a TI igazgatója és Ville Itala

Fotó: Transparency Magyarország

A programot a közönség soraiból hallgatta végig Hadházy Ákos, korrupcióellenes témákban aktív országgyűlési képviselő. Hadházy hozzászólásában Szalóki szereplésére utalva azt mondta, élőben láthattuk, hogyan tudja a magyar kormány képviselője profinak és szakszerűnek látszódva etetni Brüsszelt.

Hadházy szerint a magyar korrupciós helyzet sokkal rosszabb, mint amit az asztalnál uralkodó hangulat implikálna. Sérelmezte, hogy a 4-es metróra vonatkozó OLAF-jelentést a magyar kormány simán nyilvánosságra hozta, azonban amikor nem a mai ellenzékre nézve lennének kínosak az uniós szerv vizsgálódásai (például Elios-ügyben vagy az Öveges-programnál), akkor még az országgyűlési képviselők sem tudnak információhoz jutni.

(Nyitóképünkön Szalóki Flórián, Forrás: MTI/Mészáros János)

Neked ajánljuk