Államtitkár a korrupcióról: Nem lehet annyit lopni, hogy az károsabb legyen, mint egy ppp-projekt

Belpol

Szalóki Flórián a Transparency konferenciáján vette védelmébe az uniós pénzek felhasználását.

Az EU-s pénzek magyarországi felhasználásáról rendezett konferenciát pénteken a Transparency International. A panelbeszélgetés különlegessége volt, hogy a kormánnyal szemben kritikus civil szervezet meghívását elfogadta a kormány képviselője, Szalóki Flórián is, akihez közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkárként az uniós projektek egy fontos szelete tartozik.

Szalóki azzal kezdte, hogy tudja, célpontként van itt, de 250 ember dolgozik az államtitkárságán, „és mindenki nyilván nem lehet korrupt”. Szerinte megkérdőjelezhetetlen, hogy az EU-s projektek megépülnek Magyarországon, az elmúlt évek fontos eredményének nevezte a ppp-konstrukció kinevezését (a public-private partnership lényege az állam és a magánszféra együttműködése egy közcélú projektben, Magyarországon ilyen felállásban épült például a Bálna vagy a Corvinus Egyetem közraktár utcai épülete).

„Nem lehet annyira ellopni egy közbeszerzést, hogy az olyan káros legyen, mint egy ppp-projekt” – mondta Szalóki.

false

 

Fotó: Transparency Magyarország

A konferencián többen előhozták az uniós pénzből finanszírozott magyar projektek

magas korrupciós kitettségét,

amit az OLAF-vizsgálatok nagy száma és az úgynevezett pénzügyi korrekciók (a szabálytalanságokért kiszabott szankciók) magas aránya is bizonyít. Szalóki szerint azonban inkább arról van szó, hogy a közbeszerzések értékelése szubjektív műfaj. Az EU-s irányelvben benne van, hogy lehet szűkíteni a versenyt szigorú közbeszerzési feltételekkel, de az nem derül ki belőle, pontosan mennyire, és ebből óriási viták vannak.

„Nem feltétlenül a rendszerhez nyúlnék hozzá, az is baj, hogy a gazdasági szereplők nem használják a rendelkezésre álló eszközöket. Egy túlságosan megszorító közbeszerzési kiírást meg lehet támadni a hatóságnál. Ha senki nem támadja meg, mi úgy vesszük, hogy rendben van, aztán az Európai Bizottság utólag mégis problémát talál , és mondjuk javasol egy 25 százalékos korrekciót” – panaszolta Szalóki.

A beszélgetésen részt vett Anton Schrag, az Európai Bizottság osztályvezető-helyettese is. Ő azt mondta, a korrupciónak sokféle definíciója van, de legegyszerűbben

lopásként azonosíthatjuk.

A magyar EU-s projektek esetében az elkövetők egyszerre veszik ki a pénzt az európai és a magyar adófizetők zsebéből. Schrag felemlegette, hogy Magyarországon nagyon magas a Bizottság által javasolt korrekciók mértéke, a jelenlegi költségvetési ciklusban már elérte az egymilliárd eurót. Igaz, ez nem jelenik meg nettó veszteségként, mert a magyar kormány szándékosan túltervezi a keretet, és az elvont összegeket más projekteknél fel tudja használni.

„A pénzek lehívásában önök nagyon jól állnak, sosem veszítenek forrást” – mondta Schrag. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jó jel szerinte, azt is jelentheti, hogy a gazdasági szereplők nem tartanak eléggé az ellenőrzéstől és főleg a hatékony igazságszolgáltatástól.

Az ügyészség tétlenségére vonatkozó felvetést Szalóki azzal ütötte el, hogy a hatalmi ágak szétválasztására utalt, vagyis arra, hogy a kormány nem járhat el Polt Péter helyett. Javaslatot is tett az Európai Bizottságnak az államtitkár: egyrészt jónak tartaná, ha több pénzt költhetnénk a produktív szektorokban is, másrészt érdemes lenne megfontolni szerinte az egységárak bevezetését. Ha le lenne például fektetve, hogy egy óvoda energiahatékonysági felújítása maximum 150 millió forint lehet, akkor az ajánlatkérőnek is érdeke lenne elkerülni a túlárazást.

A konferenciát az OLAF (Európai Csalásellenes Hivatal) főigazgatója, Ville Itälä nyitotta meg, aki később Polt Péter legfőbb ügyésszel is találkozott. Itälä meglehetősen általános és udvariaskodó beszédében magyar szempontból talán az volt a legérdekesebb, hogy kijelentette, az OLAF szerepe

az Európai Ügyészség felállása után is megmarad,

sőt fel is értékelődik azokban a tagállamokban, amelyek nem csatlakoznak a közös ügyészséghez (ilyen Magyarország is).

Martin József Péter, a TI igazgatója és Ville Itala

Martin József Péter, a TI igazgatója és Ville Itala

Fotó: Transparency Magyarország

A programot a közönség soraiból hallgatta végig Hadházy Ákos, korrupcióellenes témákban aktív országgyűlési képviselő. Hadházy hozzászólásában Szalóki szereplésére utalva azt mondta, élőben láthattuk, hogyan tudja a magyar kormány képviselője profinak és szakszerűnek látszódva etetni Brüsszelt.

Hadházy szerint a magyar korrupciós helyzet sokkal rosszabb, mint amit az asztalnál uralkodó hangulat implikálna. Sérelmezte, hogy a 4-es metróra vonatkozó OLAF-jelentést a magyar kormány simán nyilvánosságra hozta, azonban amikor nem a mai ellenzékre nézve lennének kínosak az uniós szerv vizsgálódásai (például Elios-ügyben vagy az Öveges-programnál), akkor még az országgyűlési képviselők sem tudnak információhoz jutni.

(Nyitóképünkön Szalóki Flórián, Forrás: MTI/Mészáros János)

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.