Interjú

„A gyászmunka nehéz folyamat”

Ruff Bálint kommunikációs szakember, a Vétó műsorvezetője

Belpol

Mit tehet a szavazóit elvesztő parlamenti ellenzék, miért érdekesebb valami, ha azt Magyar Péter mondja, és miért van ezúttal tényleg esély a NER leváltására? Egyebek közt ezekről beszélgettünk Ruff Bálinttal.

Magyar Narancs: Egy ideje már nem csak tanácsot ad, de műsora is van a Partizánon, amelyben a Fideszen túl az ellenzékét sem kíméli.

Ruff Bálint: Én ugyanazt mondom, amióta szerepelek, mint azelőtt: le lehet váltani választáson a Fideszt, nem egy eleve elrendelt állandó győzelmi hullámban vannak, nem Orbán Viktor a világ legokosabb embere, aki mindig látja évekre előre, mi fog történni. A magyar politika iszonyatosan unfair, egyfajta Dávid–Góliát harc: kétharmados parlamenti többség és elképesztő erőforrásfölény, autoriter hangulat és komoly demokráciadeficit, közpénz ezermilliárdok elköltése, de közben 2010 óta soha nem volt olyan kampány, amikor az ellenzék a saját szavazói által elvárt elszántsággal politizált volna. Különféle fórumokon 2014 óta hajtogatom, hogy választ kell adni a megváltoztatott választási rendszerre, félre kell tenni a kisstílű ellenérzéseket, és minden erőforrást a győzelemnek kell alárendelni. Az ellenzéki választó teljes joggal dühös az Orbán-rendszerre, és gondolja úgy, hogy nem ebben akar élni. És nem az ő hibája, hogy az ellenzéki politikától nem kapta vissza, amivel megbízta, amire felhatalmazta. Ezt sokáig mondtam zárt ajtók mögött, 2021-ben pedig arra jutottam, hogy úgy tudok a legtöbbet segíteni a kormányváltás érdekében, ha ezt a nyilvánosság előtt is megpróbálom megfogalmazni. Az ellenzéki választók nagyon nagy része úgy gondolja, hogy az ellenzéki politikusok többsége nagyon jól elvan ebben a rendszerben, és a választóiknak ebből elegük lett. Júniusban ezt elég érthetően és nagyon artikuláltan kimondták. Most új és ismeretlen politikai helyzet van, hiszen 2002 óta élünk az Orbán–Gyurcsány-rendszerben. Ők egymással harcoltak, egymást használták a hatalomba kerüléshez, és most 22 év után ez véget ért.

MN: Nem leegyszerűsítő úgy írni le 22 évet, hogy Gyurcsány egyenlő Orbán?

RB: Nem. Van két tehetséges ember, és az ő kettejük harcából és egymásra utaltságából született meg a húsz elvesztegetett évünk. Nyilván ehhez kellett sok minden más is, de ők ketten ezt szimbolizálják. A politikában az, hogy ki mennyire van beállítva mumusként, és hogy ez mennyire jogos, valójában sokadlagos kérdés. Az elmúlt 22 év a kettejük játéka: Gyurcsány Ferenc 2006-ban legyőzte Orbán Viktort, aki viszont tanult belőle, és azóta folyamatosan nyer. Ennek része, hogy a Fidesz folyamatosan megtesz mindent, hogy Gyurcsány fennmaradjon, mert még az ellenzéki szavazók nagy részét is lehet vele ijesztgetni, a saját választóit meg összerántja a bajban. Ez van – és hogy erről mit gondolok magánemberként, az mindegy, mert tanácsadóként azt látom, hogy ez működik. Az első kétharmadot a régi szabályok szerint nyerte meg Orbán Viktor 2010-ben, és akkor legfőképpen Gyurcsány Ferencre mondtak nemet a választók. Nem is először, hiszen ezt a 2008-as népszavazáskor is megtették.

MN: De 2022 is Gyurcsány Ferenc miatt ment volna el?

RB: Nem ő volt a fő ok, de komoly a felelőssége. A Fidesz minden választásban all in-ben van, és az a fajta győzni akarás, ami bennük megvan, az egyesült ellenzékben maximum külön-külön pár politikusban volt meg, a vezetőkben meg nem. Ha kollektívan meglett volna, és ha átérezték volna, hogy a politikai képviselet milyen felelősség, akkor átgondolják, hogy ők segítik vagy hátráltatják a közös célt. De erre soha nem került sor, sem ’14-ben, sem ’18-ban, majd ’22-ben sem. A DK-ban egy csomó őszintén jó szándékú ember van, de a párt soha nem tudott igazán alternatívája lenni az Orbán-rendszernek. Hiába gondolta azt Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára, hogy az idő nekik dolgozik, csak ki kell várni, hogy a távoli jövőben igazuk legyen. Azt látjuk, hogy ez nem sikerült. Azért nem, mert ők ketten megtestesítik azt, amit a választók nagy része nem akar. Ezt már 2021-ben is megüzenték az előválasztáson, mert ott sem Dobrev Klára nyert. Utána Gyurcsányék mindent arra tettek fel, hogy a 2024-es választásokra ők váljanak az ellenzék vezető erejévé. Ez sem sikerült. Jött valaki kívülről, aki egy másik ligát teremtett. Az, amit sokan mondtunk, hogy a DK-nál csak jobb híján vannak a szavazók, igaz lett: az első adandó alkalommal a nagy részük eltűnt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.