Átalakítják a Nemzeti Kulturális Alapot, 7 kollégium lesz az eddigi 23 helyett

  • narancs.hu
  • 2024. november 8.

Belpol

Bús Balázs régi-új alelnök jelentette be az „olcsóbb és rugalmasabb” működést.

Átalakítják a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) struktúráját, az eddigi 23 helyett 7 kollégium lesz, amelyek minden fő kulturális területet lefednek – tájékoztatta az Indexet Bús Balázs, az NKA februárban menesztett, majd néhány hete újra kinevezett alelnöke.

Az alelnök szerint a 2016-os kettős felosztás, ami művészeti és nem művészeti területekre osztotta az NKA kollégiumi struktúráját, mára aktualitását vesztette. Az új művészeti tematikájú főkollégiumok a következők:

  • Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma;
  • Előadó-művészetek Kollégiuma;
  • Épített Örökség Kollégiuma;
  • Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma;
  • Közgyűjtemények Kollégiuma;
  • Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma;
  • Vizuális Művészetek Kollégiuma.

Bús Balázs tájékoztatása szerint a jelenlegi tagság 140 fő, a 23 kollégium fenntartása pedig megközelíti a 160 millió forintot. Hozzátette: a tagok többségének 2024. december 31-én lejár a négyéves mandátuma,

az új tagság így már az új struktúrában kezdi meg, „az eddigieknél olcsóbb, rugalmasabb és a műfaji átjárást biztosító” működését.

„Az elmúlt években láttuk, hogy a szűkebb tematikák mentén szerveződő kollégiumok munkája a források végletes elaprózódását hozta, és a támogatásokat megcsontosodott formulák mentén osztotta el. A most bevezetendő tematikus egységek a párbeszéd újraindítására sarkallják a szakmák képviselőit” – fogalmazott az NKA régi-új alelnöke.

A bizottságokba a tagok egyharmadát továbbra is a kulturális és innovációs miniszter kéri fel, egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják. Bús Balázs egyúttal jelezte, 2027 végéig meghosszabbítják a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának munkáját, amelynek működése a legutolsó hároméves periódus lejártával 2024. december 31-én érne véget.

Az NKA struktúrájának átalakításáról szóló információk egyébként egy olyan cikk végén szerepelnek, amelyben Bús Balázs hosszan értekezik arról, hogy mi lesz a sorsa az októberi rekordösszegű ötöslottó-nyeremény után befolyt bevételnek. A hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozására elkülönített állami pénzalap fő bevételi forrása ugyanis jelenleg az ötöslottó-szerencsejáték játékadójának 90 százaléka. A rekordnyereménnyel összesen 1,88 milliárd forint többletbevétel keletkezett.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.