Átalakítják a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) struktúráját, az eddigi 23 helyett 7 kollégium lesz, amelyek minden fő kulturális területet lefednek – tájékoztatta az Indexet Bús Balázs, az NKA februárban menesztett, majd néhány hete újra kinevezett alelnöke.
Az alelnök szerint a 2016-os kettős felosztás, ami művészeti és nem művészeti területekre osztotta az NKA kollégiumi struktúráját, mára aktualitását vesztette. Az új művészeti tematikájú főkollégiumok a következők:
- Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma;
- Előadó-művészetek Kollégiuma;
- Épített Örökség Kollégiuma;
- Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma;
- Közgyűjtemények Kollégiuma;
- Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma;
- Vizuális Művészetek Kollégiuma.
Bús Balázs tájékoztatása szerint a jelenlegi tagság 140 fő, a 23 kollégium fenntartása pedig megközelíti a 160 millió forintot. Hozzátette: a tagok többségének 2024. december 31-én lejár a négyéves mandátuma,
az új tagság így már az új struktúrában kezdi meg, „az eddigieknél olcsóbb, rugalmasabb és a műfaji átjárást biztosító” működését.
„Az elmúlt években láttuk, hogy a szűkebb tematikák mentén szerveződő kollégiumok munkája a források végletes elaprózódását hozta, és a támogatásokat megcsontosodott formulák mentén osztotta el. A most bevezetendő tematikus egységek a párbeszéd újraindítására sarkallják a szakmák képviselőit” – fogalmazott az NKA régi-új alelnöke.
A bizottságokba a tagok egyharmadát továbbra is a kulturális és innovációs miniszter kéri fel, egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják. Bús Balázs egyúttal jelezte, 2027 végéig meghosszabbítják a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának munkáját, amelynek működése a legutolsó hároméves periódus lejártával 2024. december 31-én érne véget.
Az NKA struktúrájának átalakításáról szóló információk egyébként egy olyan cikk végén szerepelnek, amelyben Bús Balázs hosszan értekezik arról, hogy mi lesz a sorsa az októberi rekordösszegű ötöslottó-nyeremény után befolyt bevételnek. A hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozására elkülönített állami pénzalap fő bevételi forrása ugyanis jelenleg az ötöslottó-szerencsejáték játékadójának 90 százaléka. A rekordnyereménnyel összesen 1,88 milliárd forint többletbevétel keletkezett.
