A fővárosi parkolásról jót olvasni vagy hallani, s főleg tapasztal-ni nemigen lehet. A tudósítások többnyire a rendszer átláthatatlanságáról szólnak, a parkolási társaságok kaotikus, nehézkes elszámoltathatóságáról. Így van ez kezdettől: miután a Fővárosi Közgyűlés 1993 márciusában elfogadta a közterületi parkolásfejlesztési koncepciót és ennek alapján a fizető parkolási rend bevezetését, a sajtó a kerületek vitáitól, veszekedéseitől és alkuitól volt hangos. Utóbb pedig a társaságok, különösen a Centrum Parkoló Kft. pályázatától és szerződéseitől, nem beszélve az olyan, hétköznapi történetekről, mint a parkolási büntetések jogossága körüli menetrendszerű fölhorgadások; vagy az, amikor a társaságok a pótdíj-befizetési követeléseiket behajtó cégeknek adták el. Kedvelt és visszatérő sztorik a korrupt parkolóőröket leleplező tudósítások, s még inkább a nagypolitika és a parkolási társaságok menedzsmentje közötti összefonódásokat boncolgató beszámolók. Mindezek együtt alakították azt a képet, amely szerint a budapesti parkolás voltaképpen nem más, mint a nagypolitika fejőstehene, még ha ez az állítás mindig is a konkrét bizonyítékok nélküli gyanúsítgatás szintjén maradt. Ami persze nem azt jelenti, hogy akkor minden rendben is volna; a tények alapján azonban csakis annyi állítható bizonyossággal, hogy a legnagyobb probléma az ellenőrizhetőség és az átláthatóság hiánya.
Budapesten jelenleg három társaság működteti a fizetőparkolást: a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás (FKPT) és a Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulás (BÖPT) fővárosi önkormányzati érdekeltségű, míg a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása (FÖPT) egyes kerületi önkormányzatok közös vállalkozása.
A hármak
A fővárosi, valamint az V. kerületi önkormányzat 1994 novemberében hozta létre az FKPT-t, amely 1996 áprilisában kezdte meg a közterületi fizetőparkolók üzemeltetését. Rogán Antal polgármester ennek a képviseletében mondta föl idén májusban a Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt.-vel kötött, 1997 óta érvényes megállapodást. Lépését egyrészt a hatékonyság növelésével, másrészt a zrt. extraprofitja terhére lízingelt Ferrari közérzületet irritáló ügyével magyarázta. Rogán lapunknak elmondta, hogy az FKPT nem bíz meg új magáncéget, hanem november 1-jétől az önkormányzathoz, pontosabban Belváros-Lipótváros Közterület-felügyeletéhez kerülnek a parkolási feladatok. Erről már rendeletet is hozott a kerületi képviselő-testület. A hoppon maradt parkolási részvénytársaság Csipak Péter nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozik, ami különböző találgatásokra adott okot: a fölmondás azonban a belvárosi ingatlanfejlesztésekre nem vonatkozik, így Csipak továbbra is építheti a Fashion Streetet (a Fashion Street-projektről lásd: Utcát vegyenek!, Magyar Narancs, 2008. október 23.).
1999 decemberében kezdte működését a BÖPT, illetve a Budapesti Önkormányzati Parkolási (BÖP) Kft., amelyhez az újlipótvárosi (XIII. kerület) és a ferencvárosi (IX. kerület) területek, valamint a nagykörúti főútvonalak tartoznak. Ugyanebben az évben alakult meg a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása a VI., a VII. és a VIII. kerület részvételével. Négy budai kerület - az I., a II., a XI. és a XII. - 2001-ben csatlakozott ehhez. A FÖPT-hoz tartozó hét kerület közterületi fizető parkolóhelyeinek üzemeltetését a magánszemélyek tulajdonában álló Centrum Parkoló Kft. végzi az általa alapított céltársaság, a Centrum Parkoló Rendszer Kft. közreműködésével. A FÖPT 1999-es nyílt pályázatán a parkolásüzemeltetés jogát tíz évre nyerte el; a belső kerületekkel kötött szerződések idén szeptember 24-én járnak le.
A FÖPT és a Centrum közötti együttműködés elmúlt tíz évét számos jogsértési per kísérte. 1999-ben például azon vitáztak, hogy koncesszióköteles-e a parkolás üzemeltetése (nem az), később a közúti közlekedési törvény végrehajtására kiadott minisztériumi rendelettel akadt problémájuk a feleknek. Ez utóbbi kimondta: a bevételek a közút kezelőjét, illetve a tulajdonosát illetik. Mivel a Centrum-szerződés nem koncessziós szerződés (amely szerint a tulajdonos a bevételeket fix díjak ellenében átengedhetné az üzemeltetőnek), hanem üzemeltetési, a bevételek az önkormányzatokat illetik - legalábbis elvben. Valójában minden bevételt az üzemeltető kapott, mivel az induláskor az alpolgármesterek - az eldőlt jogi vita dacára - nem azt a szerződést írták alá, amelyre az önkormányzatoktól felhatalmazást kaptak. Pro forma üzemeltetési szerződést, tartalmilag azonban koncessziósat szentesítettek, mivel a szindikátusi szerződésrész ellenére átengedték a bevételeket az "üzemeltetőnek", vagyis a koncesszió tulajdonosának.
De már a megalakulás sem volt problémamentes: az FÖPT indulásakor a kerületek három dokumentumot fogadtak el: egy társulási, egy szindikátusi (amelyben a felek külön megállapodásban rögzítik az együttműködési szabályokat) és egy ellenőrzési szerződést. Ez utóbbira létrehoztak volna egy kft.-t. A testületi határozat értelmében a társaság akkor kel életre, ha mindhárom szerződést aláírják. Az aláírás megtörtént, ám az ellenőrzést végző céget nem hozták létre - máig sem. 2001-ben a Fővárosi Főügyészség éppen ezért úgy ítélte meg, hogy az egész parkolási társulás jogellenes, az azt létrehozó szerződés érvénytelen. Az ügyészség e véleményét később megváltoztatta - hogy pontosan miért, azt nem tudni.
A FÖPT egyébként megsérti a saját alapszabályát: az alapító okirat szerint ugyanis a társulási tanács a társulás döntést hozó szerve, amelynek évente más polgármester (alpolgármester) az elnöke. A tagok a társult önkormányzatok polgármestereit (alpolgármestereit) ábécésorrendben választják a tanács elnökének. 1999-2000-ben Gotthard Gábor (Józsefváros, Fidesz), 2001-ben Zettner-Kovács Krisztián (Terézváros, Fidesz), 2002-ben Hutiray Gyula (II. kerület, Fidesz), majd Horváth Csaba (II. kerület, MSZP), 2003-2006-ban Fürst György (Terézváros, MSZP), míg 2007-2009-ben Juharos Róbert (Józsefváros, Fidesz) volt a FÖPT soros elnöke. Ez tíz év alatt mindössze hat személyt és három kerületet jelent. Juharos Róbert, a FÖPT jelenlegi soros elnöke a Narancsnak kifejtette: azért ő az elnök évek óta, mert az elmúlt három évben egyszer sem volt határozatképes a társulási tanács ülése. Szerinte ez nem ellentétes az alapszabállyal, és amenynyiben lesz javaslat egy új elnök személyére, biztosan lecserélik. Egy forrásunk viszont megjegyezte: van olyan kerület, amely soha nem küldött képviselőt a tanácsülésre, ezért is voltak határozatképtelen ülések. Úgy vélte, a társulás bizonyos esetekben a legalapvetőbb működési normákat sem tartotta be. Ráadásul január 1-jétől jogutód nélkül megszűntek a közigazgatási hivatalok, amelyekhez ilyen esetekben fordulni lehetett. Amikor a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal 2007 decemberében beperelte a Centrumot a parkolási pótdíjakból származó követeléscsomagok eladása miatt, a bíróság a pert éppen amiatt függesztette föl, mert a felperes jogutód nélkül megszűnt. (A kormány regionális hivatalokat kívánt fölállítani, de a kétharmados törvény nem ment át a parlamenten. Az erről rendelkező feles törvény, illetve kormányrendelet pedig alkotmányellenesnek bizonyult - viszont érvényben maradt az, hogy az év elején a közigazgatási hivatalok beszüntetik ténykedésüket. Így az önkormányzatoknak jelenleg nincs törvényességi felügyeletük.)
Mennyi az annyi?
Június elején a Lehet más a Politika (LMP) feljelentést tett a Centrum Parkoló Rendszer Kft. ellen, és az ügyészség közérdekű adattal történt visszaélés miatt elrendelte a nyomozást. A párt azt kifogásolta, hogy a cég 2006-ra, 2007-re és 2008-ra vonatkozó éves bevételeként jelentősen eltérő összeg szerepel a cégbírósági adatbázisban, illetve a parkolási díjak emeléséről szóló döntés előtt a fővárosi képviselők számára készített anyagban. Az LMP szerint fönnáll a gyanú, hogy a Centrum így próbálja keresztülvinni a parkolási díjak emelését, illetve azt a látszatot akarja kelteni, hogy az önkormányzatoknak visszajuttatott összegek az összes beszedett parkolási díjnak a ténylegesnél nagyobb hányadát teszik ki. A civil LátKép Egyesület által korábban indított perben kiderült ugyanis, hogy a közterületi parkolási bevételek közérdekű adatok, ezek hamisítása pedig a Btk. szerint bűncselekmény (erről lásd cikkünket: Nyíló titkok, Magyar Narancs, 2008. szeptember 25.). Hanzély Ákos, az egyesület vezetője lapunknak elmondta: miután az első fokon megnyert pert másodfokon elvesztették, felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be; végső esetben Strasbourgig is hajlandók elmenni.
A parkolási társaságokban megforduló pénzek mennyisége és iránya mindig is élénk találgatások tárgya volt. Az átlagos nettó parkolási díj tavaly 178 forint volt Budapesten (a BÖPT területén 124, a Centrumén 139, az FKPT-nél pedig 270 forint volt az átlag). A három parkolótársaság 53 469 parkolóhellyel rendelkezik: a BÖPT 13 400-zal, a Centrum 34 469-cel, míg az FKPT 5600-zal. (Közlekedési szakemberek szerint a fővárosi utak napi terhelése átlagban 800 ezer gépjármű.) Egyszerű szorzással kiszámolható, hogy százszázalékos kihasználtság esetén mennyi bevételük lehetett volna a társulások megbízott cégeinek tavaly: az összesen több mint 20 milliárdos lehetséges maximális bevételből a BÖP Kft. 4,3 a Centrum 12,4, az FKTP megbízottja pedig közel 4 milliárd erejéig részesülne. Természetesen maximális kihasználtságról (azaz amikor az év minden hétköznapján minden kerületben minden parkolóhely reggel 8-tól este 6-ig foglalt) nem beszélhetünk - ugyanakkor a társaságok bevételeit növelheti a pótdíjszedés, ami nem szerepel fenti fiktív kalkulációnkban.
Adatszerűen viszont a következők állíthatók: 2006 és 2008 között mintegy 19,372 milliárd forintot fizettünk a parkolásért (parkolási és pótdíjakat) a három társaságnak, mint az a Parking Kft. április végi összesítéséből kiderül. Ebből (a maximálisan elérhető bevétel harmadából tehát) mintegy 8,913 milliárd forint jutott az érintett kerületi önkormányzatoknak (a bevétel 46 százaléka), 10,459 milliárd forint pedig az üzemeltetőknél maradt. A helyzet a fővárosi önkormányzattal némileg bonyolultabb. Nyáry Krisztián, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója a Narancsnak elmondta: az összes parkolóhely utáni bevétel körülbelül tíz százaléka jut vissza a fővárosi büdzsébe, vagyis Budapest nem jár jól. Ez becsült adat, mert a Centrum pénzügyeibe nem látnak bele - tette hozzá. (Tavaly, év végén a budapesti parkolóhelyek csupán 7,8 százaléka tartozott a fővárosi önkormányzathoz.)
A BÖPT tavalyi, 1,406 milliárd forintos bevételéből 31 százalék került vissza az önkormányzatokhoz, míg 2006-ban és 2007-ben 55, illetve 52,5 százalék. A jelentős csökkenést a társaság a közúti közlekedésről szóló törvény 2006. decemberi módosításával, illetve az ügyvédi költségek emelkedésével magyarázta lapunknak. A parkolási díj és pótdíj iránti igények érvényesítésénél az elévülési idő ugyanis egy évre csökkent. A jogszabály értelmében az egy éven túli eseteket a bíróságok nem tárgyalták, a folyamatban lévőket megszüntették, több mint hatezer ügyben pervesztettnek nyilvánították a BÖP Kft.-t. Amennyiben a törvény hatályban maradt volna, közel 1,1 milliárd forintos pótdíj és költségmegtérülési bevételtől esnek el - csakhogy a helyzet az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntése következtében változott, de ezt a társaság 2008-ban nem tudhatta előre - érveltek a társulásnál.
Hogy az önkormányzati juttatások több mint 20 százalékos viszszaesése vagy a papíron egyharmados kihasználtság magyarázható-e valamifajta korrupcióval, arra nincs egzakt bizonyíték. Arról pedig, hogy ez a korrupció pontosan hol is működne (azaz vajon az üzemeltetők túl kreatívok-e az elszámolásnál, netán az ebből adódó veszteségeket a társulások tudatosan nyelik le, avagy az üzemeltetőket is becsapják a saját alkalmazottaik - esetleg ennek a háromnak valaminő kombinációja), végképp nincs tudásunk. Rusznák Imre, a BÖP Kft. ügyvezető igazgatója mindenesetre a YouTube-on máig megtalálható Zsebre dolgoznak a parkolóőrök című videóban elismeri: tud róla, hogy az utóbbi jelenség mindennapos. Szerinte ez csak az ő cégének 100-200 milliós bevételkiesést okoz.
A Centrum tavalyi, 3,27 milliárd forintos bevételéből 43 százalék jutott az önkormányzatoknak, az FKPT 1,616 milliárdjából 63 százalék. Az összesítésből kiderül, hogy az FKPT messze a legmagasabb összeget juttatta vissza az önkormányzatoknak. Rogán Antal lapunknak úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszakban fokozatosan javult az önkormányzatokhoz kerülő bevételek aránya (34, 55 és 63 százalék), szeretné azonban, ha ez az arány a jövőben 75 százalékra emelkedne.
A társulások számára egyébként a parkolóautomaták üzemeltetése és fönntartása miatti anyagi és személyi jellegű kiadások teszik ki a költségek nagyobb részét, továbbá a személyi kiadások, a pótdíjbehajtások ügyvédi és jogi díjai, illetve a fejlesztések és a beruházások. Érdeklődésünkre a BÖP 2006-ra 548,515 milliós, 2007-re 689,515 milliós, míg 2008-ra 969,447 millió forintos költségmegoszlást nevezett meg. Tóth József, az FKPT igazgatója úgy vélte, hogy a költségeiket nem lehet egyetlen számmal kifejezni, az önkormányzati intézmény részletes költségvetési beszámolója egy majdnem nyolcvanoldalas táblázat. Annyit mindenesetre elárult, hogy a személyi kiadások 2006-ban 181,7 millió, 2007-ben 193,2 millió, 2008-ban 201,5 millió forintba kerültek, míg a parkolás ellenőrzése 212,8 millió, 221 millió, 237,7 millió, a pótdíjbehajtások ügyvédi és jogi díjai pedig 225,2 millió, 202,9 millió és 147,5 millió forintba. A fejlesztések és beruházások 2006-ban 10,2 millió, 2007-ben 4,4 millió, tavaly pedig 14,9 millió forintot vittek el. A Centrumot szerződtető FÖPT nem válaszolt lapunk kérdésére.
Kérdés, hogy ahol kisebb az önkormányzatoknak visszajuttatott pénz, ott hová megy a bevételek fennmaradó része: a gazdaság és a politika közötti homályzónába (és onnan a pártkasszákba vagy magánzsebekbe), mint azt oly sokan feltételezik, és amit soha senki igazolni még nem tudott, avagy a társulások legális módon a saját működésüket finanszírozzák belőle. A tíz évre számolva százmilliárdos nagyságrendű bevételek sorsa viszont sokak fantáziáját megmozgatja. Például az MDF-ét is, amely a Figyelő 2007-es riportja után parlamenti vizsgálóbizottság fölállítását kezdeményezte a parkolási társaságok körüli visszásságok áttekintésére, az Alkotmánybíróság azonban csak most adott zöld jelzést erre. Miközben júniustól harminc százalékkal nőttek a parkolási díjak, a befolyó közpénzekkel senki sem köteles tételesen elszámolni. Annak érdekében, hogy a nagypolitika ne emelhessen akadályokat a tények feltárása elé, elfogulatlan szakemberek részvételére tettünk javaslatot - fogalmazott lapunknak Dávid Ibolya pártelnök. Úgy vélte, a nagy csend mindig árulkodó, márpedig a parkolási társulások ügyében a két nagy párt mélyen hallgat.
A vizsgálóbizottság nyilván megpiszkálná például a hét fővárosi kerület szocialista és fideszes vezetése, illetve a Centrum Parkoló Kft. közötti gazdasági, személyes és politikai összefonódásokat. Csodálkoznánk, ha nem kerülne újra előtérbe Kupper Andrásnak, a Fidesz XI. kerületi frakcióvezetőjének, a párt budapesti és országos választmánya alelnökének azonos nevű nagybátyja, a Centrum Parkoló Kft. 90 százalékos tulajdonosa. Vagy a Centrum Parkoló Rendszer Kft. felügyelőbizottsági tagja, Görög András, aki a XI. kerületben a közbeszerzési bizottság alelnöke a politikus Kupper András bizottsági elnök mellett, vezetője továbbá az oktatási és informatikai bizottságnak, és tagja a vagyongazdálkodásinak. Vagy Fürst György egykori VI. kerületi szocialista képviselő, aki 2002 és 2006 között Terézváros vagyongazdálkodásért felelős szocialista alpolgármestere, 2003 és 2006 között pedig a FÖPT soros elnöke volt. Ezt követően az Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. igazgatója lett, amely cég monopolizálta Budapesten a parkolási mobilfizetéseket. Fürst 2006 őszétől a Centrum Parkoló Kft. vezérigazgatója.
A legvalószínűbb azonban, hogy néhány elgondolkodtató tény rögzítésén túl a bizottság ugyanúgy nem jut semmire, mint a sajtó. Hiszen mi lett például a Kupper-ügy vége? A hírbe hozott politikus arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy a Centrum fizette a mobiltelefon-számláit, azt válaszolta hajdanán: elveszett a készüléke, és a nagybátyjától kért egyet kölcsön; különben is, csak az újságokból tudta meg, hogy a nagybátyjának parkolási cége van, mert a családban soha nem beszélnek üzletről.
Hogyan tovább?
A három belső kerületben fölmerült, hogy az önkormányzatok saját parkolási társaságot hozzanak létre, mivel a kerületek így több bevételhez jutnának. Végül a pályáztatás mellett döntöttek: a képviselő-testületek szolgáltatási koncesszióra vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárás ajánlati felhívását fogadták el, vagyis a parkolásszervezés kizárólagos üzemeltetési jogát átengedik a leendő nyerteseknek.
Bajor Zoltán, Terézváros liberális alpolgármestere lapunkat úgy tájékoztatta, hogy nemcsak külön pályázatot írnak ki, de december 31-vel a FÖPT-ből is kilépnek. Gergely József (MSZP) erzsébetvárosi alpolgármester kerülete pályázatáról elmondta, hogy megint tíz évre fog szólni, és hamarosan kiírják, mert szeptemberben a testület elé kell kerülnie. Takács Gábor józsefvárosi alpolgármester (SZDSZ) pedig azt nehezményezte, hogy frakciója indítványát, miszerint meg kellene vizsgálni egy önkormányzati parkolási társaság létrehozását, a többségi Fidesz-KDNP-frakció leszavazta.
Lapunk szocialista városházi forrásokból úgy értesült, hogy a BÖPT jó eséllyel indulhat a pályázatokon, mondván, hogy Budapestnek az a jó, ha százszázalékos fővárosi önkormányzati tulajdonban lévő cégek is tudnak indulni, és valódi verseny lesz a Centrummal. Egy szocialista fővárosi képviselő azonban úgy vélte: ki kell mozdulni a jelenlegi helyzetből; mindegy, kik lesznek a nyertesek, "ezt az antagonisztikus struktúrát" szét kell verni, és egy újat kell fölépíteni.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz fővárosi közlekedési szakpolitikusa szerint, ha a kerületeknek az az előnyösebb, hogy fővárosi tulajdonban lévő céggel szerződnek a parkolás üzemeltetésére, azzal semmi probléma nincsen. A parkolás azonban alapvetően technikai kérdés: teljesen mindegy, milyen konstrukcióban üzemeltetik, hány cég végzi, a lényeg, hogy mindez átlátható legyen, és a kerületek, valamint a főváros érdekeit szolgálja. Szerinte azonban az volna jó, ha a fővárosban egységes parkolásgazdálkodás lenne: minden egyes befolyt forintnak vissza kellene forognia a városi közlekedésszervezésbe, mert jelenleg a parkolási bevételek rendkívül kis hányada megy fejlesztésekre.
A Centrumot foglalkoztató FÖPT megszűnése mindenesetre megjósolható: Bajor Zoltán szerint mivel a VI. kerület év végén kilép a társulásból, elvileg a VII. és VIII. kerületnek sincs értelme bent maradnia; márpedig a FÖPT azért működött, mert az önkormányzatok tíz évre bevitték oda a területeiket. Ám ha önállóan hasznosítják ezeket, az az egész szervezetet működésképtelenné teheti. Hasonlóan gondolkodik a jövőről Juharos Róbert, a FÖPT soros elnöke is: a belső kerületekben nem a társulást hatalmazták föl a pályázatok lebonyolításával, az önkormányzatok önálló ajánlattevők lesznek. Szerinte ezzel kiürül a társulás, és várhatóan megszűnik. A közelgő végre utalhat az is, hogy a FÖPT honlapja másfél hónapja "karbantartás miatt" nem elérhető.
Próbálkozások
Júniustól átlagosan 27 százalékkal fizetünk többet a parkolásért Budapesten; akad olyan utca, ahol háromszorosára emelkedett a díj. A Parking Kft. tájékoztatása szerint figyelembe kell venni az övezeti nagyságok növekedését, illetve egyes övezetek kiesését is. Sokkal nagyobb területet és sokkal jelentősebb bevételi hányadot érintenek ugyanis a harminc százaléknál kisebb mértékű emelések, mint a magasabbak. A külső kerületeknél 130-ról 145-re (12 százalék), a belső városrészekben 300-ról 365-re (22 százalék), 265-ről 365-re (37 százalék) és esetenként 230-ról 365-re (58 százalék) nőtt a díj, ezek súlyozzák az emelés mértékét. A főváros hat zónája közül a Vár és a Margitsziget a legdrágább óránkénti 580 forintos díjjal. Az emelést kifejezetten a kerületek kérték a kialakult parkolási feszültségek miatt - tették hozzá. (Összehasonlításképpen - 280 forintos euróval számolva - a bécsi árak: fél óra 168 forint, 1 óra 336 forint, másfél óra 504 forint. Más időtartamot választani nincs mód, míg Budapesten ez akár 5-10 percenként változtatható. A belső területek árai Bécsben és Budapesten nagyjából azonosak.)
A parkolási bevételek egy része a jövőben az elkülönített Parkolásfejlesztési Alapba kerül. A főváros vezetésének most először sikerült elérnie, hogy a kerületek parkolási bevételeinek legalább egy része visszaforgatható legyen a parkolásfejlesztésbe, azaz például P+R parkolók, mélygarázsok épüljenek belőle - fogalmazott Nyáry Krisztián. Rendeletben vállaltak garanciát, hogy minden egyes fillér, ami a főváros kasszájába a parkolási társaságoktól befolyik, ebbe a keretbe kerül. A kerületektől azt kérték, csak a díjemelésből származó többletbevételeiket utalják át, vagyis eddigi bevételeik megmaradnának. Jogi garancia viszont nincs arra, hogy ez így is lesz, jóllehet a rendeletet egyhangúlag szavazta meg a közgyűlés - mondta Nyáry. A fővárosnak nincs módja behajtani a kerületektől ezt a pénzt, de amelyik kerület nem utal, az nem számíthat parkolásfejlesztési beruházásra, és a döntéshozatalban sem vehet részt.
