Átvette a Pesti Srácok stábját a kormánypropaganda legnagyobb kiadója

  • narancs.hu
  • 2024. július 3.

Belpol

Huth Gergely és társai produkciója mostantól összekerül az Origóval és a Magyar Nemzettel.

Július elsejétől átvette a Pesti Srácok stábját az Origo kiadójaírja a Media1. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi kormánypropaganda egyik fontos szócsöve már névleg sem igazán önálló, hiszen az ilyen tartalmú kiadványokat összefogó Közép Európai Sajtó és Média Alapítványhoz, ismertebb nevén KESMA-hoz tartozó Mediaworks Hungary Zrt. alá kerülnek. 

A Media1 információ szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Pestisracok.hu kiadói jogai a Vaszily Miklós tulajdonában lévő Media Vivantis Zrt.-nél maradnak, de a tartalomgyártást már a KESMA-hoz tartozó Mediaworks Hungary Zrt. végzi, aminek központi szerkesztőségéből most is jelentős részben van ellátva a vidéki sajtótól kezdve a Magyar Nemzetig minden a kormány üzenetének terjesztésére tartott kiadvány. Jogi értelemben ez nem tulajdonosváltás, a a Media Vivantis Zrt. gyakorlatilag kiszervezte a Mediaworksnek a tartalom előállítását.

Vaszily Miklós a változásokat azzal magyarázta, hogy a Media Vivantis a műsorgyártásra kíván fókuszálni, és tőlük „profilidegen” volt a Pesti Srácok működtetése.

A többek között a Mandinert, a Borsot vagy a HírFM-et kiadó Mediaworks számára az egyik fő bevételi forrást az állami szféra hirdetései jelentik.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.