Mihez kezd az MCC a magyar könyvpiaccal?

Mind megette  

Belpol

Meglepetés, sokk, pánik és tenyérdörzsölés: a könyves és az irodalmi szakma egyelőre így reagál arra, hogy a könyvpiac legnagyobb szereplőjét kormányhátszéllel felvásárolták. Pedig sejteni lehetett, hogy ez bekövetkezik, és a folytatást sem nagyon bonyolult kitalálni.

Június 13-án rövid közleményben tudatta a kormány által az elmúlt években 500 milliárd forintos vagyonnal megtámogatott Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, hogy leányvállalata szerződést kötött az SQ Invest Kft.-vel a Libri-csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. Mint írták, a „tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává”. Hozzátették, hogy a cégcsoport vezetésének összetétele változatlan marad, a korábbi többségi tulajdonos igazgatósági tagként folytatja. Balogh Ákostól, az említett korábbi többségi tulajdonostól még egy búcsúidézetet is beillesztettek a közleménybe, amelyben az üzletember így fogalmaz: „Örülök, hogy egy olyan befektetőnek adhattam el a céget, amely elkötelezett a magyar könyvpiac iránt.”

Tulajdonképpen igaza lehet Baloghnak, hiszen a NER működését ismerve könnyen elképzelhető lett volna az is, hogy olyan befektető kívánja meg a Librit, akinek a könyvpiachoz korábban semmi köze nem volt. Az MCC valóban adott már ki könyvet, egyebek közt Kovács Ákos novelláit, meg eddig összesen – az MCC Press honlapja szerint – még további hetven címet.

El akarod adni

A Librinek, mint a legnagyobb magyar könyvkereskedelmi és könyvkiadói cégcsoportnak a történetéről írtunk már bő két éve (lásd: Belelapoznának, Magyar Narancs, 2020. november 15.), amikor az MCC még csak a kisebb részvénycsomagot tudta felvásárolni a Fidesz-holdudvar aktuális bukott oligarchájától, Spéder Zoltántól. A szálak 2013-ig nyúltak vissza, akkor fuzionált ugyanis a Libri Könyvkereskedelmi Kft. és a Shopline-webáruház Nyrt., ebből pedig egy kifejezetten erős könyvpiaci cégcsoport jött létre. Olyannyira, hogy a Matyi Dezső-féle – nem sokkal később összeomló – Alexandra-csoport után, piaci részesedés tekintetében övék lett a második hely. Az összeolvadás során Spéder Shopline-ja felvásárolta a Libri Könyvkereskedelmi Kft. 100 százalékát, míg a Libri-tulajdonos Balogh Ákos SQ Invest cége 67,7 százalékos tulajdont szerzett a Shopline-ban, s így a Libri–Shopline Nyrt. néven létrejövő tőzsdei anyavállalat többségi tulajdonosa lett. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyan megállapította, hogy a cég „akár megkerülhetetlenné válhat a piacon”, mégsem gördített akadályt a fúzió elé, annak ellenére sem, hogy a terület számos szereplője gyanakodva figyelte a tőkekoncentrációt. A mából visszanézve már az akkori felállásba kódolva volt a lehetséges einstandolás, csak épp egy ilyen végkimenetel lehetőségét akkor még senki nem vette komolyan. Pedig, ahogy egyik könyvpiaci forrásunk fogalmazott a minap, „Spéder már akkor is azért jelent meg a képben, mert fekete seggű volt”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.