Mihez kezd az MCC a magyar könyvpiaccal?

Mind megette  

Belpol

Meglepetés, sokk, pánik és tenyérdörzsölés: a könyves és az irodalmi szakma egyelőre így reagál arra, hogy a könyvpiac legnagyobb szereplőjét kormányhátszéllel felvásárolták. Pedig sejteni lehetett, hogy ez bekövetkezik, és a folytatást sem nagyon bonyolult kitalálni.

Június 13-án rövid közleményben tudatta a kormány által az elmúlt években 500 milliárd forintos vagyonnal megtámogatott Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, hogy leányvállalata szerződést kötött az SQ Invest Kft.-vel a Libri-csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. Mint írták, a „tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává”. Hozzátették, hogy a cégcsoport vezetésének összetétele változatlan marad, a korábbi többségi tulajdonos igazgatósági tagként folytatja. Balogh Ákostól, az említett korábbi többségi tulajdonostól még egy búcsúidézetet is beillesztettek a közleménybe, amelyben az üzletember így fogalmaz: „Örülök, hogy egy olyan befektetőnek adhattam el a céget, amely elkötelezett a magyar könyvpiac iránt.”

Tulajdonképpen igaza lehet Baloghnak, hiszen a NER működését ismerve könnyen elképzelhető lett volna az is, hogy olyan befektető kívánja meg a Librit, akinek a könyvpiachoz korábban semmi köze nem volt. Az MCC valóban adott már ki könyvet, egyebek közt Kovács Ákos novelláit, meg eddig összesen – az MCC Press honlapja szerint – még további hetven címet.

El akarod adni

A Librinek, mint a legnagyobb magyar könyvkereskedelmi és könyvkiadói cégcsoportnak a történetéről írtunk már bő két éve (lásd: Belelapoznának, Magyar Narancs, 2020. november 15.), amikor az MCC még csak a kisebb részvénycsomagot tudta felvásárolni a Fidesz-holdudvar aktuális bukott oligarchájától, Spéder Zoltántól. A szálak 2013-ig nyúltak vissza, akkor fuzionált ugyanis a Libri Könyvkereskedelmi Kft. és a Shopline-webáruház Nyrt., ebből pedig egy kifejezetten erős könyvpiaci cégcsoport jött létre. Olyannyira, hogy a Matyi Dezső-féle – nem sokkal később összeomló – Alexandra-csoport után, piaci részesedés tekintetében övék lett a második hely. Az összeolvadás során Spéder Shopline-ja felvásárolta a Libri Könyvkereskedelmi Kft. 100 százalékát, míg a Libri-tulajdonos Balogh Ákos SQ Invest cége 67,7 százalékos tulajdont szerzett a Shopline-ban, s így a Libri–Shopline Nyrt. néven létrejövő tőzsdei anyavállalat többségi tulajdonosa lett. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyan megállapította, hogy a cég „akár megkerülhetetlenné válhat a piacon”, mégsem gördített akadályt a fúzió elé, annak ellenére sem, hogy a terület számos szereplője gyanakodva figyelte a tőkekoncentrációt. A mából visszanézve már az akkori felállásba kódolva volt a lehetséges einstandolás, csak épp egy ilyen végkimenetel lehetőségét akkor még senki nem vette komolyan. Pedig, ahogy egyik könyvpiaci forrásunk fogalmazott a minap, „Spéder már akkor is azért jelent meg a képben, mert fekete seggű volt”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.