„Vannak, igen, sokan, kettős állampolgárok, de azoknak a 95 százaléka becsületes, hazáját szerető MAGYAR! Te egy utolsó, hazaáruló ringyó vagy! Ki veled az országból!” – reagált a Mandiner egyik olvasója Cseh Katalin momentumos képviselő március közepén tett bejegyzésére, amely szerint ő is kettős állampolgár, kanadai és magyar. Nagyjából ennyi, az ordenáré hőbörgés szítása lehet az értelme annak a törvényjavaslatnak, amelyet április elsején nyújtott be az Országgyűlésnek Halász János, fideszes országgyűlési képviselő. Mivel a beterjesztett szöveget nem vonta vissza, nem áprilisi tréfának szánta.
A tervezet szerint akár tíz évre is felfüggeszthető azon kettős állampolgárok magyar állampolgársága, akik meghatározott indokok alapján veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Van itt szó mindenről: külföldi hadseregben teljesített szolgálatról, terrorista csoporthoz csatlakozásról, emberiesség ellen elkövetett bűncselekményről, népirtásról, egy sor témáról, amit az állampolgárok egyszerűen nem követnek el.
Ezek mellett ott van az is, hogy felfüggeszthető az állampolgárság, ha az illető „a magyar állampolgársággal nem összeegyeztethető módon idegen hatalom vagy idegen szervezet érdekében tevékenykedik, idegen hatalom vagy idegen szervezet céljait valósítja meg”. Erre elég nehéz gombot varrni. Nem tudni, ki mondja ezt ki, ki állapítja meg, mire hivatkozva.
Idegen szervezet érdekében tevékenykedik a Coca Cola magyarországi leányvállalata is, és Warren Buffett céljait valósítja meg.
Ez tehát az a szabály, amit nagyon sok emberre rá lehet húzni, bizonyítani pedig meglehetősen nehéz a semmi ellenkezőjét. A Magyar Narancs például ilyennek minősül?
Tízezer potenciális államellenes
Az állampolgárság elvétele ilyen formán rendkívül aggályos – mondta a Narancsnak Kollarics Flóra alkotmányjogász. Születéskor szerzett állampolgárságot elvenni nem lehet, a tervezet azonban erre is lehetőséget ad. Azzal élhet egy állam, hogy a szerzett állampolgárságot adott esetben elvegye. Erre akkor kerülhet sor a honosítást követő húsz éven belül, ha kiderül, hogy az állampolgárságot a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Tehát nem arról van szó, hogy bűncselekmény elkövetése miatt megfosztják, hanem arról, hogy eleve meg sem kaphatta volna az állampolgárságot.
Elvileg nem lehet vegzálni uniós, EGT és tagjelölt ország kettős állampolgárát, így az EGT-államok mellett nem lehet felfüggeszteni a szerbiai, ukrán, török, albán, észak-macedón honfitársaink állampolgárságát. Maradnak az orosz-magyar kettős állampolgárok, az ausztrálok, a kanadaiak, az amerikaiak, plusz Afrika és Ázsia – bár az alaptörvény soron lévő módosításának legutóbbi verziója szerint akár az EGT-állampolgárok sem lennének kivételek, ebben egyelőre van némi ellentmondás a Halász-féle törvénytervezettel. Az alaptörvény-módosítás emellett úgy rendelkezik, hogy egy később rendeletben kijelölt miniszter dönthet majd az állampolgárság felfüggesztéséről a köztársasági elnök helyett.
A statisztikák szerint 2010 óta összesen 92,7 ezer honfitársunk kapott magyar állampolgárságot, közülük az első öt évben majdnem 85 ezren. EGT, uniós és tagjelölt államból érkezett a legtöbbjük, akinek tehát a Halász által benyújtott törvényszöveg értelmében fel lehet függeszteni az állampolgárságát, az a 2010 óta állampolgárságot szerzők közül 8205 személy – a korábbi években évente néhány ezren kaptak állampolgárságot, túlnyomó részt uniós országból, tehát ez a szám nem igen lehet tízezernél magasabb. Ez is rendkívül magas szám, ha arról van szó, hogy az állam szabadon alázhat meg magyar állampolgárokat.
A felfüggesztés mint fogalom bullshit, a lényeg az, hogy aki megkapja a stemplit, az kiutasítható és kitoloncolható lesz az országból, mindent elveszít, amire magyar állampolgárként jogosult, így nem szavazhat, nem lehet képviselőjelölt.
Egy harmadik országbeli állampolgár meghatározott keretek között tartózkodhat az unióban. Ha nem csak turista vagy rokonlátogató, akkor tartózkodási engedélyt kell kérnie a munkavállaláshoz, vállalkozáshoz, kutatáshoz. Könnyű belátni, hogy ha valakit névleg államellenségnek titulál a kormány, az aligha fog tartózkodási engedélyt kapni. Akkor meg mehet. Hátra kell hagynia az egész életét, családját, munkáját, adott esetben a vagyonát. A tervezet szerint schengeni országba is kitoloncolható, kérdés, ez mire lesz elég, elég lesz-e bármire.
Jogorvoslat
Jogorvoslatra elvileg van lehetőség, a döntés ellen a Kúriához fordulhat a jogfosztott állampolgár, de ez is meglehetősen aggályos. Bármilyen döntésről, közigazgatási eljárásról írásban kell tájékoztatni az érintettet. Innen számítódik a 30 vagy 45 nap, amíg a Kúriához fordulhat az állampolgár. A szöveg azonban nem ezt írja elő, mondja Kollarics Flóra, hanem azt, hogy a Hivatalos Értesítőben való megjelenéstől számítódik a 30 nap. Ezek szerint ezt majd mindenkinek szorgosan olvasnia kell, hátha benne lesz? Ez teljes nonszensz. Arról nem is szólva, hogy közigazgatási eljárást nem is lehetne indítani állampolgári ügyekben, ezek a dolgok egyszerűen nem férnek össze.
A Kúria elkaszálhatja vagy helyben hagyhatja a végzést. Arra nem fogadnánk nagy összegekben, hogy ez milyen arányban fordul majd elő, de elvi lehetőség van erre. A nemzetközi színtéren két lehetőség is van a jogorvoslatra, ám az fontos, hogy sem a Kúria, sem más fórum nem halasztja a döntést. Tehát ha egy állampolgárt kiutasítanak, akkor az úgy is lesz, akkor is, ha épp per alatt áll az ügy.
Az egyik lehetőség, ha a személy maga fordul a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, erre a Kúria döntésének kézhezvételétől számított négy hónapig van lehetőség. Magát az állampolgársághoz való jogot az emberi jogok egyezménye nem tartalmazza, csak az állampolgárok kiutasításának tilalmát. Az alkotmányjogász meglátása szerint ugyanakkor mindenképp meg kell kísérelni ezt az eljárási lehetőséget is. Az állampolgárságról szóló nemzetközi egyezménynek, illetve a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló egyezménynek nincs önálló bírói fóruma, de a strasbourgi bíróság nem idegenkedik attól, hogy a tagállamok által széles körben ratifikált nemzetközi forrást is bevonjon a vizsgálódásába.
A luxemburgi, Európai Bírósághoz a Kúria bírái fordulhatnak saját hatáskörben vagy az érintett indítványozását követően. Ez egy előzetes döntéshozatali kérelem, amelyben azt kell vizsgálni, hogy a szabályozás érint-e valamilyen uniós szabályozást, és sérti-e azt a rendelkezést. Ha van ilyen, akkor a luxemburgi bíróság döntésééig a tagállami eljárás szünetel. Persze ez sem függeszti fel a határozatot.
Van lista
Összességében
az a kettős állampolgár, aki megkapja, hogy „idegen hatalom vagy idegen szervezet érdekében tevékenykedik”, az csomagolhat.
Akkor is, ha itt van a háza, munkája, itt tanulnak a gyerekei. Neki mennie kell. Mivel erről a Hivatalos Értesítőben is beszámol majd a kormány, nem kell aggódni, minden Mandiner-olvasó tisztában lesz a névsorral.
Az államnak van listája arról, kik rendelkeznek kettős állampolgársággal. A Belügyminisztérium, illetőleg a kormányhivatalok által vezetett adatbázisban ez benne van, de ehhez csak meghatározott esetekben lehet hozzáférni. A miniszternek erre feltehetőleg meglesz a lehetősége. Nonszensz, de az eljárás során két helyen is nemleges bizonyítást vár el a jogalkotó, ami fogalmilag lehetetlen: egyrészt az érintett feladata annak bizonyítása, hogy nem EGT-n kívüli állam polgára, valamint, ha már felfüggesztették az állampolgárságát, akkor kérheti az idő előtti visszaállítást, ha tudja bizonyítani, hogy nem fenyegeti Magyarország közrendjét.