Az abortuszt támogatja, a melegek elfogadásának kérdésében megosztott a magyar társadalom

Belpol

A Policy Solutions friss kutatásában a magyar társadalom alapvető értékrendbeli kérdésekre adott válaszai alapján rajzolódik ki az ország értéktérképe. A felmérésből 2018 után idén ismét kiderül, mit gondolnak a magyarok például a szegénység okairól, az állam támogató szerepéről, az abortuszról, vagy a halálbüntetésről.

28 kérdésből álló „politikai iránytűvel” mérte fel legfrissebb kutatásában a Policy Solutions, hogy a különböző világnézeteknek milyen bázisa van a magyar társadalomban. A lakosság gazdaság- és társadalompolitikai értékrendjét bemutató felmérésben résztvevők alapvető értékrendi kérdésekre válaszoltak, amelyek összesítése és vizsgálata alapján elhelyezhetők egy gazdasági bal–jobb, valamint egy társadalmi progresszív–konzervatív tengelyen. A jelentés összeállítói szerint az ilyen vizsgálatokból megszerezhető tudás azért nélkülözhetetlen a magyar közélet számára, „mert régóta igaz, hogy az egyes pártokra aggatott ideológiai jelzők nem feltétlenül fedik az általuk képviselt közpolitikák tartalmát, és a szavazók önmeghatározása sincs mindig átfedésben azzal, amilyen értékeket valójában helyesnek tartanak” .

Mivel a Policy Solutinos négy évvel ezelőtt ugyanazzal a kérdéssorral mérte fel a magyarok politikai nézeteit, mint a 2022-es választások után, az értékek esetleges változásának időbeli összehasonlítására is lehetőség nyílik. Az elemzéshez szükséges adatok a 2022. április 25. és május 4. között végzett közvélemény-kutatásból származnak, amely a Závecz Research közreműködésével, 1000 fő személyes megkeresésével készült. A megkérdezettek nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálták.

A centrum felé

A gazdaságpolitikai értékrend tekintetében elmondható, hogy a baloldali megközelítések továbbra is dominálnak a magyar társadalomban. Ezt azt jelenti, hogy többségben vannak az újraelosztáspártiak és a piackritikusak. Ugyanakkor a változások fő trendje a gazdasági értelemben vett baloldalom elhelyezkedők arányának csökkenését (70-ről 56 százalékra), a középre húzódók növekedését (21-ről 32 százalékra) mutatja. Fontos, hogy a világnézetek ezen tengelyén nem „kormánypárti vs. ellenzéki” polarizációról van szó. Éppen ezért érdekes megfigyelni, hogy a kormánypárti szavazók felének (49 százalék) baloldali, piackritikus értékei vannak. (Egyébként négy évvel ezelőtt még a fideszesek 15 százalékponttal nagyobb hányada (64 százalék) tartozott ebbe a csoportba.)

 
Forrás: Policy Solutions

A magyarok társadalompolitikai értékrendjében a konzervatív értékek felől enyhe elmozdulás tapasztalható a centrum irányába. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest a társadalmi-kulturális kérdésekben progresszívek aránya 1 százalékponttal (31-ről 32 százalékra), a centristák aránya pedig 3 százalékponttal (30-ról 33 százalékra) nőtt, míg a konzervatívok aránya 4 százalékponttal (39-ről 35 százalékra) csökkent. Látható tehát, hogy társadalompolitikai téren 2022-ben egyelő arányban van jelen a progresszív, a centrista és a konzervatív álláspont, vagyis

„a kormány erőfeszítései ellenére a magyar társadalom négy év alatt nem vált a korábbinál konzervatívabbá”.

 
Forrás: Policy Solutions

A felmérés adatai alapján a jelentés egyre mélyülő progresszív–konzervatív szakadékról számol be a válaszadók lakóhelyének tekintetében. A város és a vidék közötti értékrendbeli szakadék mélyülését mutatja, hogy az elmúlt négy évben Budapesten 13 százalékponttal nőtt a progresszívek arány, míg a falvakban 8 százalékkal csökkent ugyanez az arány. Azonban amíg a „nagyváros–vidék” tengelyen növekedett az ideológiai polarizáció a társadalompolitikai ügyekben, addig a „képzett–képzetlen” felosztásban ezek az ellentétek csökkentek. Tehát, bár a magasabb végzettségi csoportok irányába haladva növekszik a progresszívek és csökken a konzervatívok aránya, az iskolázottság hatása megváltozott az elmúlt négy évben.

Csökkenő empátia

A kutatás gazdaságpolitikai kérdésekre fókuszáló részéből kiderül, továbbra is magas az állami gondoskodás és a társadalmi különbségek csökkentése iránti igény. A magyarok egyértelműen baloldaliak például a mindenki számára elérhető, jó minőségű és államilag fenntartott egészségügy biztosítása (82 százalék támogatja) vagy éppen a sztrájkjog biztosításával (68 százalék támogatja) kapcsolatban.

 
Forrás: Policy Solutions

Megosztottabb azonban a társadalom a kultúra állami finanszírozásának és működtetésének (48 százalék elvárja az állami támogatást a kultúrában, 47 százalék a piaci alapú működést preferálja) és a szegénység okainak kérdésében is. A magyarok fele (50 százalék) szerint a szegénység egyéni felelősség kérdése, míg a megkérdezettek 47 százaléka úgy gondolja úgy, hogy ez leegyszerűsítése egy komplex társadalmi jelenségnek. A leghatározottabb jobboldali fölény a munkanélküliséggel kapcsolatban figyelhető meg: a lakosság kétharmada (69 százalék) szerint, aki akar, az talál is munkát ma Magyarországon.

 
Forrás: Policy Solutions

A kutatás 14 társadalompolitikai állítása közül nyolc esetben kapott többséget a konzervatív, míg hat esetben a progresszív álláspont. Ez a megoszlás egyébként négy évvel ezelőtt is ugyanígy alakult. Kiemelkedően népszerűek a konzervatív vélemények a hagyományos családmodell kapcsán.

A magyarok 79 százaléka szerint a gyermeknevelés elsődleges célja a fegyelem és a rend megtanítása, 67 százalék szerint akkor jó a világ, ha a férfi a család feje, a válaszadók 58 százaléka szerint pedig időnként még egy-egy pofon is belefér a gyermeknevelésbe.

 
Forrás: Policy Solutions

A cigányság integrációjának kérdésében meglehetősen pesszimista a közvélemény. A jelentés szerint a magyarok közel háromnegyede (72 százalék) gondolja úgy, hogy a roma integráció sikertelenségre van ítélve. Cigány honfitársaink társadalomba való beilleszkedésével kapcsolatban leginkább a kormánypárti szavazók képviselik a pesszimista álláspontot (74 százalék), de az ellenzékiek 70 százaléka és a pártnélküliek kétharmada (66 százalék) is hasonlóan vélekedik a kérdésről. A magyarok véleménye ezen a téren egyáltalán nem változott az elmúlt parlamenti ciklus alatt.

A legmegosztóbb témák között találjuk 2022-ben a halálbüntetés visszaállításának kérdését, aminek a magyarok 50 százaléka érzi szükségességét, míg 47 százalékuk elutasítja. De a melegek elfogadásával kapcsolatban is szinte teljesen kiegyenlítettek az álláspontok. A homoszexualitást a társadalom 49 százaléka tartja elfogadhatónak, míg a megkérdezettek 47 százaléka tartozik az elutasítók táborába. A várakozásoknak megfelelően a kormánypárti szavazók közel kétharmada (60 százalék) szégyellné, ha az egyik családtagja meleg lenne, míg az ellenzékiek (37 százalék) és a pártnélküliek (33 százalék) körében ez az álláspont nagyjából egyharmados támogatottsággal rendelkezik. A Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak attitűdje egyébként több kérdéshez hasonlóan ebben az esetben is a Fidesz-KDNP támogatóinak véleményéhez közelít.

 
Forrás: Policy Solutions  

Kimagaslóan nagy többségben vannak jelen a társadalomban az abortusz támogatói.

A magyarok 80 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a nők a nem kívánt terhesség művi megszakítását kérhessék, és csupán minden ötödik (19 százalék) megkérdezett ellenzi az abortuszt. Ezek alapján a magyar társadalom döntő többsége elégedett a jelenlegi progresszív szabályozással.

 
Forrás: Policy Solutions

A társadalompolitikát érintő ügyek esetében az elmúlt négy évben nagyobb változás csak néhány területen volt tapasztalható. A bevándorlás kérdésben például már kevésbé markáns az elutasítók (2022-ben 12 százalékpontos csökkenés, 56 százalék) álláspontja, míg a magyarok idén még határozottabban (9 százalékpontos növekedés, 59 százalék) várják el a gyors és nem feltétlenül konszenzuskereső döntéshozatali politikát.

A Policy Solutions előző felmérését ebben a cikkünkben ismertettük:

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mindent megértve

  • - minek -

Sok tekintetben szabálytalan Beth Gibbons élete és pályafutása, ugyanakkor a néha szokatlan fordulatok sok mindent elárulnak a sikerek, de a visszavonultságban eltöltött időszakok értelméről, titkairól is.

Palackposta

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

A létezés sötét ünnepe

  • Kiss Annamária

Perovics Zoltán színháza a megalapítástól kezdve, vagyis már a 90-es évektől kutatja a hiteles színházi jelenlét mibenlétét.

Végtelen frontok

Új frontot nyitott az orosz hadsereg május 10-én Harkivtól északra. Az ukrán védelmet felkészületlenül érte a támadás, sokan a katonai és a politikai vezetést hibáztatják, az elemzők pedig az orosz szándékot igyekeznek megérteni.

Kifelé legény

Törökország a Közel-Kelet nagy játékosa, senki sem nézheti levegőnek – legalábbis ezt üzenné Ankara serény külpolitikája. Ám a külvilág felé mutatott erős ország képe egyre hamisabb. A belső problémák lassan felemésztik az elnök rendszerét.

 

A holnap pajzsa

  • Szabó Attila

Az új európai uniós médiatörvényről, az EMFA-ról (European Media Freedom Act), s arról, hogy hozhat-e az elfogadása bármi jót Magyarország számára, e lap hasábjain nemrég Polyák Gábor írt figyelemfelkeltő, de lemondó hangvételű cikket. 

 

A többi dráma

Átalakítja a legendás drámatagozatos oktatást a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a tankerület és az igazgató – utóbbi most fideszes önkormányzati képviselő lett. Az érintettek a szülői értekezleten hiába kérdeztek, hivatalos leveleikre sem kapnak választ.

„Passzívan tűrni kényszerülnek”

Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.

Mint a golyó

Győztes, de a saját elvárásaihoz és korábbi eredményeihez képest rosszabbul teljesítő Fidesz, egy néhány hónapja feltűnt párt vártnál is jobb eredménye, a parlamenti ellenzék látványos összecsuklása – első ránézésre erről árulkodnak a vasárnapi két választás számai. Pillantsunk rájuk másodjára is.