28 kérdésből álló „politikai iránytűvel” mérte fel legfrissebb kutatásában a Policy Solutions, hogy a különböző világnézeteknek milyen bázisa van a magyar társadalomban. A lakosság gazdaság- és társadalompolitikai értékrendjét bemutató felmérésben résztvevők alapvető értékrendi kérdésekre válaszoltak, amelyek összesítése és vizsgálata alapján elhelyezhetők egy gazdasági bal–jobb, valamint egy társadalmi progresszív–konzervatív tengelyen. A jelentés összeállítói szerint az ilyen vizsgálatokból megszerezhető tudás azért nélkülözhetetlen a magyar közélet számára, „mert régóta igaz, hogy az egyes pártokra aggatott ideológiai jelzők nem feltétlenül fedik az általuk képviselt közpolitikák tartalmát, és a szavazók önmeghatározása sincs mindig átfedésben azzal, amilyen értékeket valójában helyesnek tartanak” .
Mivel a Policy Solutinos négy évvel ezelőtt ugyanazzal a kérdéssorral mérte fel a magyarok politikai nézeteit, mint a 2022-es választások után, az értékek esetleges változásának időbeli összehasonlítására is lehetőség nyílik. Az elemzéshez szükséges adatok a 2022. április 25. és május 4. között végzett közvélemény-kutatásból származnak, amely a Závecz Research közreműködésével, 1000 fő személyes megkeresésével készült. A megkérdezettek nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálták.
A centrum felé
A gazdaságpolitikai értékrend tekintetében elmondható, hogy a baloldali megközelítések továbbra is dominálnak a magyar társadalomban. Ezt azt jelenti, hogy többségben vannak az újraelosztáspártiak és a piackritikusak. Ugyanakkor a változások fő trendje a gazdasági értelemben vett baloldalom elhelyezkedők arányának csökkenését (70-ről 56 százalékra), a középre húzódók növekedését (21-ről 32 százalékra) mutatja. Fontos, hogy a világnézetek ezen tengelyén nem „kormánypárti vs. ellenzéki” polarizációról van szó. Éppen ezért érdekes megfigyelni, hogy a kormánypárti szavazók felének (49 százalék) baloldali, piackritikus értékei vannak. (Egyébként négy évvel ezelőtt még a fideszesek 15 százalékponttal nagyobb hányada (64 százalék) tartozott ebbe a csoportba.)
A magyarok társadalompolitikai értékrendjében a konzervatív értékek felől enyhe elmozdulás tapasztalható a centrum irányába. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest a társadalmi-kulturális kérdésekben progresszívek aránya 1 százalékponttal (31-ről 32 százalékra), a centristák aránya pedig 3 százalékponttal (30-ról 33 százalékra) nőtt, míg a konzervatívok aránya 4 százalékponttal (39-ről 35 százalékra) csökkent. Látható tehát, hogy társadalompolitikai téren 2022-ben egyelő arányban van jelen a progresszív, a centrista és a konzervatív álláspont, vagyis
„a kormány erőfeszítései ellenére a magyar társadalom négy év alatt nem vált a korábbinál konzervatívabbá”.
A felmérés adatai alapján a jelentés egyre mélyülő progresszív–konzervatív szakadékról számol be a válaszadók lakóhelyének tekintetében. A város és a vidék közötti értékrendbeli szakadék mélyülését mutatja, hogy az elmúlt négy évben Budapesten 13 százalékponttal nőtt a progresszívek arány, míg a falvakban 8 százalékkal csökkent ugyanez az arány. Azonban amíg a „nagyváros–vidék” tengelyen növekedett az ideológiai polarizáció a társadalompolitikai ügyekben, addig a „képzett–képzetlen” felosztásban ezek az ellentétek csökkentek. Tehát, bár a magasabb végzettségi csoportok irányába haladva növekszik a progresszívek és csökken a konzervatívok aránya, az iskolázottság hatása megváltozott az elmúlt négy évben.
Csökkenő empátia
A kutatás gazdaságpolitikai kérdésekre fókuszáló részéből kiderül, továbbra is magas az állami gondoskodás és a társadalmi különbségek csökkentése iránti igény. A magyarok egyértelműen baloldaliak például a mindenki számára elérhető, jó minőségű és államilag fenntartott egészségügy biztosítása (82 százalék támogatja) vagy éppen a sztrájkjog biztosításával (68 százalék támogatja) kapcsolatban.
Megosztottabb azonban a társadalom a kultúra állami finanszírozásának és működtetésének (48 százalék elvárja az állami támogatást a kultúrában, 47 százalék a piaci alapú működést preferálja) és a szegénység okainak kérdésében is. A magyarok fele (50 százalék) szerint a szegénység egyéni felelősség kérdése, míg a megkérdezettek 47 százaléka úgy gondolja úgy, hogy ez leegyszerűsítése egy komplex társadalmi jelenségnek. A leghatározottabb jobboldali fölény a munkanélküliséggel kapcsolatban figyelhető meg: a lakosság kétharmada (69 százalék) szerint, aki akar, az talál is munkát ma Magyarországon.
A kutatás 14 társadalompolitikai állítása közül nyolc esetben kapott többséget a konzervatív, míg hat esetben a progresszív álláspont. Ez a megoszlás egyébként négy évvel ezelőtt is ugyanígy alakult. Kiemelkedően népszerűek a konzervatív vélemények a hagyományos családmodell kapcsán.
A magyarok 79 százaléka szerint a gyermeknevelés elsődleges célja a fegyelem és a rend megtanítása, 67 százalék szerint akkor jó a világ, ha a férfi a család feje, a válaszadók 58 százaléka szerint pedig időnként még egy-egy pofon is belefér a gyermeknevelésbe.
A cigányság integrációjának kérdésében meglehetősen pesszimista a közvélemény. A jelentés szerint a magyarok közel háromnegyede (72 százalék) gondolja úgy, hogy a roma integráció sikertelenségre van ítélve. Cigány honfitársaink társadalomba való beilleszkedésével kapcsolatban leginkább a kormánypárti szavazók képviselik a pesszimista álláspontot (74 százalék), de az ellenzékiek 70 százaléka és a pártnélküliek kétharmada (66 százalék) is hasonlóan vélekedik a kérdésről. A magyarok véleménye ezen a téren egyáltalán nem változott az elmúlt parlamenti ciklus alatt.
A legmegosztóbb témák között találjuk 2022-ben a halálbüntetés visszaállításának kérdését, aminek a magyarok 50 százaléka érzi szükségességét, míg 47 százalékuk elutasítja. De a melegek elfogadásával kapcsolatban is szinte teljesen kiegyenlítettek az álláspontok. A homoszexualitást a társadalom 49 százaléka tartja elfogadhatónak, míg a megkérdezettek 47 százaléka tartozik az elutasítók táborába. A várakozásoknak megfelelően a kormánypárti szavazók közel kétharmada (60 százalék) szégyellné, ha az egyik családtagja meleg lenne, míg az ellenzékiek (37 százalék) és a pártnélküliek (33 százalék) körében ez az álláspont nagyjából egyharmados támogatottsággal rendelkezik. A Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak attitűdje egyébként több kérdéshez hasonlóan ebben az esetben is a Fidesz-KDNP támogatóinak véleményéhez közelít.
Kimagaslóan nagy többségben vannak jelen a társadalomban az abortusz támogatói.
A magyarok 80 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a nők a nem kívánt terhesség művi megszakítását kérhessék, és csupán minden ötödik (19 százalék) megkérdezett ellenzi az abortuszt. Ezek alapján a magyar társadalom döntő többsége elégedett a jelenlegi progresszív szabályozással.
A társadalompolitikát érintő ügyek esetében az elmúlt négy évben nagyobb változás csak néhány területen volt tapasztalható. A bevándorlás kérdésben például már kevésbé markáns az elutasítók (2022-ben 12 százalékpontos csökkenés, 56 százalék) álláspontja, míg a magyarok idén még határozottabban (9 százalékpontos növekedés, 59 százalék) várják el a gyors és nem feltétlenül konszenzuskereső döntéshozatali politikát.
A Policy Solutions előző felmérését ebben a cikkünkben ismertettük:
