Az Európai Unió jogállami jelentése számos problémát talált Magyarországon, egyebek közt nem találta kielégítőnek a bírói függetlenség garantálását. De vannak más jellemző példák is a 2010 óta tartó folyamatban.
Kovács Ágnes, az Eötvös Károly Intézet kutatójával Bányai György készített interjút a bírói függetlenség korlátozásáról, de szó esik benne Varga Zsolt András Kúria-elnöki jelöléséről is. Részlet a friss nyomtatott Magyar Narancsból:
(...)
MN: Baka András azt jósolta egy februári konferencián, hogy az idén a Kúria lesz a célpont.
KÁ: A Fidesz sokszor volt elégedetlen a Kúriával. Például amikor a 2018-as választási eljárásban érvénytelenítették a levélszavazatokat. Egyébként is egyre nagyobb politikai nyomást gyakorolnak a médián keresztül a bírókra, erről az uniós jogállami jelentés is szól, konkrét eseteket előhozva: a gyöngyöspatai iskolai szegregációs ügyet vagy a fogvatartottak kártérítését említve.
| ||
MN: A 2019. december 17-én elfogadott salátatörvényben az is benne van, hogy 2020-tól az alkotmánybírók gyakorlatilag automatikusan kinevezhetők bíróknak. A mostani hatalom természetét ismerve, nem alaptalan a gyanakvás, hogy ez is eszköz lehet a Kúria személyügyi „kiigazítására”.
KÁ: Egy tavalyi törvénymódosítás tette lehetővé, hogy az alkotmánybíró a hagyományos kinevezési folyamatot megkerülve – pályázat nélkül – kérheti a köztársasági elnöktől, hogy nevezze ki bíróvá. A nyáron Áder János nyolc jelenlegi alkotmánybírót nevezett ki rendes bírósági bírónak. Sokan közülük semmilyen ítélkezési tapasztalattal nem rendelkeznek, mert alkotmánybíróvá történő kinevezésük előtt nem dolgoztak bíróként. Az alkotmánybírói feladat persze nem esik olyan távol a rendes bírói feladattól, különösen a felsőbíróságokon folytatott ítélkezési tevékenységhez hasonló. A probléma leginkább azzal van, hogy az alkotmánybírák kiválasztásánál az elmúlt években elsősorban a politikai megbízhatóság vált szemponttá, a jelenlegi alkotmánybírák szakmai alkalmasságával kapcsolatban pedig kétségek merülnek fel. Erről az Alkotmánybíróság határozatai és azok érvelései tanúskodnak. Az elmúlt években nem volt olyan politikailag érzékeny ügy, amelyben az Alkotmánybíróság szembement volna a kormány akaratával, gondoljunk például a Stop Soros törvényre, a hajléktalanság kriminalizálására vagy a rémhírterjesztés új tényállására. Egyes döntéseket csak alacsony szakmai színvonalú érveléssel tudtak védeni, erre a KESMA-határozat lehet a példa. Félő, hogy azok az alkotmánybírák, akik átkerülnek a Kúriára, ott is inkább a politikai szempontokat fogják érvényesíteni, s nem a jogi-szakmai megfontolásokat.
MN: És akár a következő elnök is így fog majd pozíciót.
KÁ: Hogy ki kerül a Kúriára bírónak, főszabály szerint annak az elnöke dönt egy pályázati eljárás eredményeként, amelyben a pályázó szakmai alkalmasságát a bírói testületek bevonásával vizsgálják. Kivéve, ha az Alkotmánybíróságról jön, mert akkor nem kell részt vennie a más esetben kötelező pályázati eljárásban.
A Magyar Narancs október 8-i lapszámában olvasható teljes interjúban az Eötvös Károly Intézet kutatója azt is elmondja, a Kúria kiemelt szerepet tölt be a bírósági szervezet működésének szakmai irányításában, így óriási a tétje annak, hogy ki lesz az új kúriai elnök. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy fizessen elő itt!
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
