Az államtitkárság szerint a pedagógusok 38 százaléka regisztrált, hatezren meg is kapták az oltást

  • narancs.hu
  • 2021. március 2.

Belpol

A PDSZ felmérése szerint viszont a pedagógusok oltási hajlandósága 90 százalék körül van.

A pedagógusok 84 százaléka beoltatná magát, ha lenne rá lehetősége. A legtöbben a nyugati vakcináknak szavaznak bizalmat - többek között ez derül ki a PDSZ legújabb felmérésből, írja az atv.hu. Az érdekvédő szervezet szerint a köznevelésért felelős államtitkár korábbi kijelentése, miszerint az oktatási dolgozók csupán 26 százaléka oltatná be magát, légből kapott.

A lap emlékeztet: Maruzsa Zoltán egy hónappal ezelőtt azt kérte a pedagógusoktól, hogy minél többen oltassák be magukat. Akkor az államtitkár azt mondta: „a köznevelésben 195 ezer pedagógus, illetve nevelést oktatást segítő kolléga dolgozik. Közülük eddig valamivel több mint 51 ezer fő regisztrált az oltásra. Ez kicsivel több mint 26 százalék.”

A PDSZ szerint ez nem igaz, a pedagógusok oltási hajlandósága 90 százalék körül van. Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja az ATV Híradójának elmondta: 

„a Nemzeti Tájékoztatási Központ, amikor a regisztrációt kérte nem kérdezett rá munkakörre. Azt csak úgy lehetséges kikukázni, ha valaki különböző adatbázisokat összekapcsol, ezt Maruzsa Zoltán be is vallotta. Ez véleményünk szerint teljességgel jogellenes.”

A PDSZ 1674 oktatásban dolgozó véleményét kérték ki és arra at eredményre jutottak, hogy a megkérdezettek 84 százaléka beoltatná magát, de csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinával. A válaszadók többsége szerint az oktatási intézményeknek az oltási prioritási listákon lenne a helyük.

A tárca a híradónak azt mondta, hogy "a kormány valós számokat közöl, ellentétben az egyes ellenzéki szervek által propagált mindenféle alapot nélkülöző számokkal. A pedagógusok 38 százaléka regisztrált, ebből 6 ezren meg is kapták az oltást."

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.