Párbeszéd az európai egészségügyről címmel rendeztek csütörtök este beszélgetést a Budapesti Gazdasági Egyetemen, ahol Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár mellett Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa volt a vendég. „Szeretné tudni, mit tesz az Európai Unió a betegségek megelőzéséért, a minőségi egészségügyi ellátásért? Hogyan támogatja az Európai Bizottság a kutatást és az innovációt?” – kérdezte az esemény meghívója, ám válasszal ez az este sem szolgált.
„Mit gondol, jut-e elegendő forrás a betegségek megelőzésére?” – szólt az első kérdés a közönséghez, amely egyértelmű nemmel válaszolt. Andriukaitis szerint nem kell aggódni, ez nem csupán magyar probléma, Európa bármely országában tennénk fel ezt a kérdést, mindenhol kevesellné a lakosság a megelőzésre fordított pénzt. A biztos szerint azonban nem csak a prevenció gyenge, az egészségmegőrzést nem lehet csupán önmagában vizsgálni, hozzá kell tenni a társadalmak elöregedését, azt, hogy az embereknek rossz, egészségromboló szokásaik vannak, mint például a dohányzás és az alkohol. Ónodi-Szűcs egyetértett ebben a biztossal, és innen kezdve az este nem sok mindenről szólt. A résztvevők azt elemezték, mi az egészség, mennyi minden mással (oktatás, életmód, sport, étkezés, szociális és lakhatási kérdések) függ össze, hogy nem csak akkor kell az egészségről beszélni, amikor már betegek vagyunk, s az egészségfejlesztésben és -nevelésben előre kell lépni. „El kell tudni magyarázni a szomszédnak, a szüleinknek, a gyerekeinknek, hogy amit megesznek, megisznak, az egész életükre meghatározhatja az egészségüket. Ez a legfontosabb üzenet” – mondta Ónodi-Szűcs.
| ||
Ezután szó esett arról, hogy Magyarországon minden olyan szűrés elérhető, ami az unió többi országában is, mégis kevesen járnak rá, meg hogy a dohányzás és a só elleni harcban sokat elért hazánk, ahogy a mindennapos testnevelés is az egészséges életmód promotálását szolgálná, és így tovább. A betegutak vizsgálata és a transzparencia is fontos cél, és már a jó úton járunk; a várólisták rövidülnek, 70 ezer ember helyett már csak 28 ezernek kell várnia a műtétekre, ami szintén nagy előrelépés. „Milyen a lakosság érzete mindezzel kapcsolatban? Elégedettebbek lettek? Nem. Pedig az elmúlt hat évben bekerült a rendszerbe 200 milliárd forint, mégsem lettek sem a betegek, sem az orvosok elégedettebbek. Akkor valamit csak rosszul csináltunk, akkor a struktúrának is csak változnia kell” – foglalta össze az államtitkár, aki szerint a járóbeteg-ellátásban még mindig óriási a rendetlenség, márpedig amíg ott nem lesz rend, addig hiába a várólisták csökkenése, nem javul a rendszer, és a betegek sem lesznek elégedettebbek. „Ha van az államtitkárságomnak feladata, akkor ennek a rendbetétele az!”
Mindehhez a változáshoz Ónodi-Szűcs szerint szövetségeket kell találnia a szakmának, úgy az EU-ban, mint az országon belül. „Ebben van szerepe a médiának, amely sokszor csak a negatív híreket kapja fel, a szenzációt hajhássza, a pozitívumokról viszont nem számol be. Ebben kérjük a segítségét.” Az este másfél órája alatt sok pozitívum sajnos nem történt, pedig szívesen beszámoltunk volna róla, de nemhogy válaszokat nem kaptunk, még új kérdések sem vetődtek fel.
Az a helyzet, hogy ugyanilyen tudósítást lehetett írni egy egészségügyi konferenciáról húsz, tizenöt vagy tíz éve is. És ahogy a dolgokat elnézzük, attól tartunk, tíz év múlva egy hasonló jellegű esemény kapcsán simán újrahasznosítható lesz ez a cikk is.
