Archívumunkból – így jár más, ha plagizál

„Az elkövetőket minden esetben kizártuk”

  • - ngm -
  • 2012. március 27.

Belpol

A Debreceni Egyetemen 2004-ben avattak doktorrá valakit, majd 2010-ben plagizálás vádjával illeték. Az egyetemen lefolytatott vizsgálatban az illető dolgozatát összevetették a forrásművekkel, s ennek során kiderült, hogy a disszertáció 30 százaléka öt másik szerző munkáiból lett összeollózva. Doktori címét visszavonták.

„Harminc éve tanítok az egyetemen, így én már láttam sok-sok diplomamunkát és doktori értekezést, de a Schmitt Páléhoz akár csak hasonló üggyel egyszer sem találkoztam, nem is hallottam ilyenről” – mondja lapunknak az ELTE egyik docense, aki rendszeresen bírál és opponál doktori munkákat. „Arra nem emlékszem, hogy a tanszékemen a nyilvánosságig jutott volna ilyen jellegű ügy. Az azonban többször előfordult, hogy a hallgatók bizonyos szövegrészeket átmásoltak valahonnan, és ezt én észrevettem. Ezekben az esetekben eddig mindig visszaadtam a szöveget, némi dorgálás mellett. Ilyenkor azt mondom: kérem, ne szórakozzunk ezzel. Az persze tanári alkattól is függ, hogy ilyenkor mit tesz az ember, hiszen a diplomamunka elején büntetőjogi felelősség tudatában nyilatkozni kell arról, hogy a tanulmány saját munka eredménye.”

A narancs.hu több egyetemet is felkeresett, arról érdeklődve, történt-e náluk az elmúlt években plágiumügy. A Budapesti Kommunikációs Főiskola rektora arról tájékoztatott minket, hogy az elmúlt három évben mintegy „3000 szakdolgozatból 12 esetében észleltünk plágiumot a bírálat során. Mindegyiknél a szabályzatunk alapján fegyelmi eljárást folytattunk le, és kizártuk az elkövetőket a főiskoláról.”

Vass László azt is hozzáteszi, hogy a plágium vizsgálatát minden esetben a védés előtt végzik el, internetes szoftver felhasználásával. „Minden szakdolgozatot kettő bíráló értékel, és mintegy egy hónap áll rendelkezésükre. Olyan eset nálunk sem volt, hogy megvédett szakdolgozattal kapcsolatban utólag plágium vádja merült volna fel.” A rektor hangsúlyozza, hogy az intézmény hallgatóival a lelepleződött plágiumeseteket rendre tudatják, a képzési folyamatban pedig az elejétől nagy hangsúlyt fektetnek a csalások elleni fellépésre.

Hogyan ismerik fel a csalást?

A hvg.hu még január 11-én adta hírül, miszerint Schmitt Pál államfő 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. Ezt követően a Köztársasági Elnöki Hivatal előbb közleményében tagadta a vádakat, majd a cikk megjelenése után közel egy héttel Schmitt Pál adott interjút a Kossuth rádióban – a plágiumvádat egyik megnyilvánulás sem cáfolta komolyan vehető módon, később pedig az index.hu egy német sportkutató munkáját is „kimutatta” Schmitt Pál kisdoktorijában.


Fotó: MTI


Ma reggel Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TSK) dékánja arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a hét elején már létrehozta azt az öttagú tényfeltáró bizottságot, amely Schmitt Pál 1992-es kisdoktoriját „minden részletében” megvizsgálja. Tóth azt ugyan nem árulta el, hogy kik lesznek a bizottság tagjai, azt viszont elmondta: eredmény március 28-ára várható.

„Meglepőnek tartom, hogy több mint két hónapig foglalkoznak azzal a kisdoktorival, mert ezt elég gyorsan ki lehetne deríteni. Azt a kétszáz oldalas kisdoktorit három munkanap alatt meg lehetne vizsgálni, és akkor nagyon sokat dolgozott vele az ember” – mondja egy másik, elbírálásban jártas forrásunk.

Schmitt kisdoktoriját – mivel húsz éve készült – értelemszerűen nem lehet számítógépes eszközzel vizsgálni, ám ez nem akadálya annak, hogy hatékonyan kiderítsék, mennyire megalapozott a plágium gyanúja. „Ha valaki rutinos az elbírálásban, akkor könnyen kiszúrhatja, hogy az adott esetben plágiumról van szó vagy sem, nem kell ehhez keresőprogram. Tíz évvel ezelőtt volt egy esetem, jól emlékszem rá: egy sutácska és nagyon gyenge bevezető után egy igen átgondolt és színvonalas rész következett. Nyilvánvaló volt, hogy a két részt nem ugyanaz az ember írta, ez később be is igazolódott. Gyanús lehet még a dolgozatrészek közti minőségi egyenetlenség, akárcsak a részek közti inkonzisztencia, ahogy az úgynevezett magyartalanság is. De előfordulhat például az is, hogy van egy stílusa a szövegnek, és akkor jön egy olyan bekezdés, ami stílusában nagyon eltérő. Erre is felfigyelhet az ember” – mondja az ELTE-n tanító, névtelenséget kérő forrásunk.

Sok bíráló alibizik

Már csak az előbb felsorolt okok miatt is érdekes, hogy az egykori bírálók miért nem észleltek semmi gyanúsat, noha a hvg.hu cikkei nyomán teljesen egyértelmű: Schmitt kisdoktorija hemzseg az ilyen jellegű árulkodó jelektől. (Ezzel kapcsolatban az origo.hu derítette ki, hogy a 92-es bizottságból két olyan értékelő, akik jelesre minősítették a Schmitt-dolgozatot, tagjai voltak egy szervezetnek, amelyet az akkor Schmitt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság hozott létre.)

„A magyar tudományos élet belső erkölcsi viszonyai elég képlékenyek, hogy finoman fogalmazzak. Bizony sok az elvtelen kompromisszum, s különböző okokból sokszor a bírálók se veszik elég komolyan a disszertációk értékelését, és alaptalanul elnézőek. Az egész persze olyan, mint az egész ország. Elvtelenség és mutyizás hegyén-hátán” – vélekedik korábbi forrásaink egyike. (Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke egyébként az index.hu-val tegnap azt közölte: nem emlékszik olyan korábbi, plágiumgyanú miatt indult vizsgálatra, amely ne a gyanú beigazolódásával végződött volna.)

Egyébként nem Schmitt Pálé az egyetlen, közelmúltban nyilvánosságot kapott plágiumeset: 2010-ben a Debreceni Egyetemen követett el plágiumot egy illető, akit még 2004-ben avattak doktorrá. Az ő esetében tehát csak évekkel később derült ki, hogy disszertációjának jelentős részét másoktól „kölcsönözte”. Az egyetemen lefolytatott vizsgálatban az illető dolgozatát összevetették a forrásművekkel, s ennek során kiderült, hogy a disszertáció 30 százaléka öt másik szerző munkáiból lett összeollózva. Az illető ezt később elismerte, az egyetem pedig visszavonta a doktori címét.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.