Az ellenzéket bírálják a Pegasus-ügyben a nemzetbiztonsági bizottság egykori MSZP-s és SZDSZ-es tagjai

Gulyás József és Tóth Károly: Eltelt két hónap a botrány kirobbanása óta, és semmivel sem tudunk többet, mint akkor.

„Ilyen embereket ilyen eszközökkel nem figyelünk meg, mert számtalan más lehetőség áll a szakszolgálatok rendelkezésére, ha nemzetbiztonsági érdekből ez egyáltalán indokolt. Olyan ez, mintha fácánra lőttek volna atombombával” – nyilatkozta Gulyás József volt SZDSZ-es parlamenti képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság egykori tagja a Narancs.hu-nak. A volt politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy 2050-ig titkosították a nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésén a Pegasus-ügyben elhangzottakat. A testület ülése után az ellenzéki tagok arról nyilatkoztak, ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek az ügyben, de ezt a kormánypárti képviselők nem szavazták meg.

Gulyás szerint politikusok, ügyvédek és újságírók megfigyelése nem hozható összefüggésbe terrorfenyegetéssel és nem számít nemzetbiztonsági oknak. A korábbi liberális politikus úgy fogalmazott,

„mára nyilvánvalóvá vált a gyanú, hogy a szakszolgálatokat hatalompolitikai megrendelésre, és nem pedig megalapozott nemzetbiztonsági érdekből a használták fel, ez pedig elfogadhatatlan.”

Ezt erősíti a Direkt36 Telexen megjelent legfrissebb cikke, ami arról szól, hogy a Magyar Narancs munkatársa, Németh Dániel fotóriporter két mobiltelefonját is megfigyelték. 

„Okkal merül fel a kérdés, hogy mennyire rendeltetésszerűen és alkotmányosan látják el feladatukat a szolgálatok” – fűzte hozzá Gulyás József. Egyben elképesztőnek nevezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság majd látogatást tesz a szakszolgálatoknál, ahol bemutatót tartanak nekik arról, hogyan végzik munkájukat a szervek. Szerinte ez ahhoz hasonlatos, ahogy az általános iskolás gyerekeket rendőrségi bemutatókra viszik. De ez – a bizottsági ülésen történtek ismeretében – szerinte bizonyíték arra is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság nem képes már ellátni a szakszolgálatok feletti ellenőrző feladatát, hiszen nem kutakodhatnak ott, ahol valóban volna keresnivalójuk.

Az egykori SZDSZ-es parlamenti képviselő szerint

tévúton jár az ellenzék a kérdésben,

hiszen a Pegasus-ügy kirobbanása után, 48 órán belül világos volt, hogy a legfőbb döntéshozókig ér az ügy. Olyan titkosszolgálati eszközt szereztek be, amelyre csak kormány jogosult, de ma alig tudunk többet a történetről, mint júliusban. Gulyás József azt is elmondta, hogy az eszközbeszerzés átment a nemzetbiztonsági bizottságon, sőt valószínűleg ott az ellenzéki tagok is megszavazták, így most egy kissé kényelmetlen nekik erről beszélniük. A szolgálatok költségvetése az utóbbi években hihetetlen mértékben megnőtt, ám ezek indokoltsága, megfelelő ellenőrzés hiányában kérdéses. Bírálta Molnár Zsoltot, a bizottság MSZP-s tagját, aki kijelentette, hogy a fideszes kétharmad miatt nem tudja betölteni ellenőrző szerepét egyetlen bizottságban sem az ellenzék. Gulyás szerint viszont a legtöbb parlamenti bizottságban nemcsak rendszeresen meghallgatják a minisztereket, hanem kérdezni is lehető tőlük, lehet velük vitatkozni a nyilvánosság előtt, a bizottsági ülések jegyzőkönyvei nyilvánosak. Ezzel szemben a nemzetbiztonsági területről lényegében a túlzott titkosítás miatt semmit sem tudhatunk.

2007-ben a Fidesz bojkottálta a nemzetbiztonsági bizottság üléseit, így hívva fel a figyelmet arra, hogy a kormányfő hatalompolitikai célokra használja a szolgálatokat. „Értetlenül állok az előtt, hogy

a rendszerváltás ígéretével kampányoló ellenzék miért nem képes határozottabban véleményt nyilvánítani,

és a kémszoftver politikai célú bevetésének ügyében tartósan tematizálni a történteket a hazai, vagy akár, az ügy súlyához mérten, a nemzetközi nyilvánosságban” – tette fel a kérdést Gulyás József.

„Nem az számít, hogy vásároltak ilyen programot, nem is az, hogyan hívják, mert véleményem szerint ilyen eszközökre a 21. századi nemzetbiztonsági szolgálatoknak a terrorcselekmények elhárításához szüksége van, hanem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen indokokkal engedélyezték a megfigyeléseket.” Ezt már Tóth Károly volt szocialista országgyűlési képviselő mondta, aki korábban hosszú ideig szintén tagja volt a nemzetbiztonsági bizottságnak. Vélekedése szerint minden konkrét esetben meg kellene nézni, hogy az engedélyezés és annak indoklása, valamint a titkos nyomozás párhuzamban van-e egymással. Ha nincs, ráadásul ezt szakmányban tették a szolgálatok, akkor nagy baj van.

Tóth Károlynak a titkosítással önmagában nincs gondja, mert szerinte az ügy jellegét tekintve egyáltalán nem meglepő. Elmondása szerint a 30 év önmagában nem jelent semmit, mert egy titkosítást elvileg akár holnap, akár egy kormányváltás után fel lehet oldani, így pedig jóval többet megtudunk arról, mi történt. Ráadásul az idevonatkozó jogszabályok értelmében a titkosított anyagokat öt évente automatikusan minősíteni kell, így is fel lehet oldani témákat a titkosítás alól.

A volt MSZP-s politikus a Magyar Narancs július végi cikkében elmondottakat újból megerősítve azt hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjainak bele kell ásniuk magukat a szolgálatok anyagaiba;

akár több ezer oldalt el kell olvasniuk ahhoz, hogy a jó és releváns kérdéseket fel tudják tenni az illetékes minisztereknek és a titkosszolgálatok főigazgatóinak.

„Eltelt két hónap, s alig tudni valamit arról, mi történt. Majdnem ugyanott tartunk, mint amikor július közepén kirobbant a botrány” – mondta Tóth Károly. Fotós kollégánk megfigyelésével kapcsolatban úgy foglalt állást, ebben az esetben is azt kell megvizsgálni, hogy az eredeti indokláshoz és célhoz hogyan viszonyul a megfigyelés.