Az eminens kultúrkáder – Balatoni Mónika a Ludwigba megy

  • Hamvay Péter
  • 2014. december 16.

Belpol

A tiltakozások hatására az Emmi úgy döntött, hogy – legalább látszólag – szakmai kontroll alá helyezi a Velencei Biennále nemzeti biztosát, aki a Ludwig Múzeum alkalmazottja lesz.

Úgy tűnik, az egykori dramaturg, Balatoni Mónika lelépési pénze lett a Velencei Biennále nemzeti biztosi címe. Amikor októberben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter menesztette az elődjétől, Navracsics Tibortól örökölt kulturális diplomáciáért felelős államtitkárát, Balatoni Mónikát, helyet kellett találni a fideszes kádernek. Balatoni így november elsejével a Velencei Biennále nemzeti biztosa lett.

Balatoni Mónika

Balatoni Mónika

Fotó: MTI

A nemzeti biztos soha nem volt önálló funkció. Hatalmas luxus ugyanis évente egy – bármennyire fontos és a távolság miatt némileg bonyolult logisztikájú – kiállítás megszervezése kedvéért egy önálló státuszt és irodát fenntartani. (Az egyik évben képzőművészeti, a másik évben építészeti biennálét rendeznek a velencei Giardini parkban, ahol Magyarország saját pavilonnal rendelkezik, így alanyi jogon részt vehet az egyik legfontosabb nemzetközi képzőművészeti és építészeti seregszemlén. A nemzeti biztos feladata a kiállítás lebonyolítása.) A kormányzat ezért úgy oldotta meg korábban a problémát, hogy a legjelentősebb kortárs kiállítóhely, a Műcsarnok mindenkori vezetője volt egyben a biennále nemzeti biztosa. Aztán, amikor a Műcsarnokot megkapta a Magyar Művészeti Akadémia, és Gulyás Gábor igazgatónak távoznia kellett, megtarthatta a nemzeti biztosi címet. Miniszteri biztossá is kinevezték, ám a portfóliójába tartozó feladatok – például a Budapest Biennále megszervezése – időközben elhaltak, és az új kormány már a miniszteri biztosi címet sem újította meg. A nemzeti biztosi címtől valószínűleg csak azért kellett elbúcsúznia, hogy adhassanak valamit Balatoni Mónikának. Hogy Gulyással mi lesz, nem tudni, de meglehetősen fegyelmezetten vette tudomásul menesztését, kijelentve, hogy miután szerződése határozatlan időre szólt, felmentése jogszerű. Kérdésünkre hozzátette, hogy előzőleg semmiféle jelzést nem kapott, hogy az Emmit vezető miniszter, Balog Zoltán elégedetlen lett volna munkájával. Egyébként a magyar pavilon kiállításának pályázati kiírását Gulyás elkészítette, de azt formálisan a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványnak (MANK) kellett volna nyilvánosságra hoznia. Gulyás abból sejtette, hogy baj van, hogy hetek óta nem jelent meg a felhívás. A MANK úgy került a képbe, hogy a Műcsarnokról leszakadó nemzeti biztosnak kellett keresni egy intézményi bázist. S erre az L. Simon közeli szervezet alkalmasnak tűnt.

Kocsija már van

Balatoninak közvetlenül kinevezése után sikerült néhány falrengető ostobaságot mondania, ezeket korábbi cikkünkben tettük szóvá (ahol beszámoltunk Gulyás Gábor egyéb megpróbáltatásairól is). Amikor kiderült, hogy az új nemzeti biztosnak ennyire fogalma sincs a feladatáról, Bálint Anna kritikus, kurátor és Kertész László művészettörténész, kurátor, a megszüntetett Képzőművészeti Lektorátus korábbi vezetője november 24-én nyílt levelet tett közzé, amelyben a magyar pavilon időközben kiírt pályázatának bojkottjára szólítottak fel. Mint írták, a művészeti színtér „meglepetéssel és egyben felháborodással értesült róla, hogy a felelős miniszter az 56. Velencei Biennále nemzeti biztosának – a biennálék egy híján 100 éves története során eddig példátlan módon – megfelelő szakmai kompetenciákkal nem rendelkező személyt nevezett ki”.

Balról a második az államtitkár asszony

Balról a második az államtitkár asszony (2013)

Fotó: MTI

Balatonit először a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványhoz akarta delegálni a tárca, mint elődjét, Gulyást, de a tiltakozástól – s talán Balatoni Mónikától is – úgy megijedt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy – legalábbis látszólag – szakmai kontroll alá, a Ludwig Múzeumba helyezi. Úgy tudjuk, hogy Balatoninak két munkatársa lesz, már gépkocsit is kapott a minisztériumtól. Azt nem tudjuk, hogy közvetlenül a minisztériumhoz fog-e tartozni, vagy a Ludwig Múzeum igazgatója lesz a főnöke. Erről sem a Ludwig Múzeum, sem a tárca nem nyilatkozott eddig. A Ludwig Múzeum a legjelentősebb magyar és nemzetközi kortárs gyűjteménnyel rendelkező múzeum, igazgatója, Fabényi Júlia a Műcsarnok igazgatójaként jó néhány biennálét levezényelt korábban.

Na, ki a hibás?

Balatoni ugyan szóról szóra a Gulyás Gábor által megfogalmazott pályázatot írta ki, csupán a Gulyás által akkor már felkért zsűri névsorát nem hozta nyilvánosságra. Gulyástól megtudtuk, ő Bukta Imrét, Gerber Pált, Keserü Katalint, Lovas Ilonát, Boros Gézát és Sturcz János kérte fel. Balatoni teljes névsora is nyilvános immár: Balatoni Mónika, Boros Géza, Bukta Imre, Gerber Pál, Keserü Katalin, Kopek Gábor, Lovas Ilona, Petrányi Zsolt, Sturcz János, Uhl Gabirella.

A zsűriben van jó néhány MMA-tag. Keserü Katalin, Lovas Ilona rendes tag, Sturcz János idén májusban lett levelező tag. Bukta kilépett az MMA-ból, amikor Feketéék lenyúlták a Műcsarnokot, majd ismét, immár levelezőként belépett a szervezetbe. Gerber Pál az MMA ellen, Gulyás védelmében írt alá akkoriban petíciót, a Petrányi által vezetett Műcsarnok (2005–2011) pedig mindenben ellentéte volt annak, amit Feketéék gondolnak a modern művészetről. A pályázatok beadási határideje december 12-én lejárt, egyelőre nem tudjuk, kik adták be elképzeléseiket.

Közben Balatoni továbbra sem a képzőművészetről beszél. A Magyar Fórumnak adott terjedelmes interjújában azt mondja, a baloldali sajtó tehet arról, hogy idehaza senki nem vette észre, hogy „a Velencei Filmfesztivál – amely szintén a kinti biennále iroda hatáskörébe tartozik – milyen nagy mértékben meghatározza a filmes szakmát. Emellett egyre rangosabbak a színházi, a tánc- és komolyzenei események is. Erről hazánkban sajnálatosan a baloldali sajtó nem tudósított, illetve nem hangsúlyozták, hogy a biennále kulturális menedzsmentje hogyan változik, megjelenésével milyen komoly lehetőséget biztosít a különböző nemzetek kultúrájának”.

A kulturális elit vonatkozása

Balatoni alkalmazása egyébként már 2010 óta a kormány – elsősorban Navracsics – prioritásai közé tartozik. Először azonban sajnálatosan nem jutott számára minisztériumi hivatal, ezért a stratégiai főtanácsadók keserű kenyerét ette a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban 2010-től. Az Origónak tűnt fel 2012-ben, hogy a havonta 755 ezer forintos fizetést húzó Balatoni munkájáról alig szól híradás, ezért kikérte a minisztériumtól, hogy milyen feladatokat végez? Konkrétumok nem derültek ki a megküldött szerződésből, amelyben az állt, hogy a dramaturg feladata: „Stratégiai tanácsadás a kormányprogramhoz és a tárcatervekhez; stratégiai kapcsolatépítésben történő közreműködés a kulturális elit és a meghatározó értelmiségi körök vonatkozásában; közreműködés a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez tartozó minikampányok felépítésének, ezek üzeneteinek, koncepciójának kidolgozásában.” 2010 és 2012 között a Hungarofest Nonprofit Kft. kreatív-stratégiai igazgatójaként részben hasonló feladatai voltak.

Majd amikor 2013 februárjában Kovács Zoltán felzárkózási ügyekért felelős államtitkár lett, Balatoni végre elfoglalhatta a társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkári posztot. 2014-ben, az új kormány megalakulása után Navracsics magával vitte a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, s idén tavasszal kinevezte kulturális diplomáciáért felelős államtitkárrá. Balatoni Mónika akkor arról beszélt, hogy „a kultúra kiaknázatlan forrás, sajátos és nélkülözhetetlen lehetőség. A kulturális diplomácia valóban a harmadik pillér lehet a klasszikus és a gazdaságdiplomácia mellett”. Úgy tűnik, Szijjártó nem tartott igényt e nagyívű elképzelésekre.

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.