Indokolatlannak nevezte az akkumulátorgyártással kapcsolatos aggodalmakat Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézet Mozgásban című, kedden közzétett podcastjában, amelyről az MTI is beszámolt.
Lantos a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárral kapcsolatban arról beszélt, hogy szerinte a kritikák "felkészületlenségből, jó esetben információhiányból származnak a kritikák". Közölte, hogy a környezetvédelem komoly kérdés, szerinte Magyarországon az EU-snál és a németnél is szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie a gyárnak.
Hozzátette, persze az ipari létesítményeknek van környezetterhelése, és kétségtelenül tartalmaznak különböző fémeket is, de a lítium nem nehézfém, hanem könnyű, és bár a lítium- és a kobaltbányászat az akkugyártásban tényleg nehéz, fajsúlyos kérdések, ami nálunk történik, az jóval kisebb energia- és vízigényű.
Lantos elismerte, hogy az akkumulátorgyártás sem jelentéktelen vízigényű, de állítása szerint az nem igaz, hogy Debrecenben ne lenne elég víz ahhoz, hogy a tervezett CATL-gyár, meg más gyárak odaépüljenek, ezeket és a várost rétegvízből és keleti főcsatornából látják el vízzel. Azt is mondta, hogy a tervezett első ütem napi vízfogyasztása 3300 köbméter lenne naponta, miközben egy nagy papírgyárnak 18 ezer köbméter, ezért összehasonlítva nem is olyan sok.
Korábban a debreceni városvezetés egy szórólapon terjesztette, hogy a kínai CATL akkumulátorgyártó üzem napi 40 ezer köbméteres vízigénye hazugság, ugyanis ez a valóságban nem haladná meg a 25 ezer köbmétert, a kormányhivatal honlapján megjelent, majd később eltüntetett tanulmány szerint viszont a gyár napi vízigénye ezt az értéket bőven meghaladná. Lantos Csaba is ezúttal csak az első ütem vízfogyasztását vetette össze "egy nagy papírgyáréval".
Lantos arról is beszélt, hogy energiára is szükség van az akkugyártáshoz, ezért a kormány arról döntött, hogy Tiszaújvárosban egy korábbi erőmű helyén egy barnamezős beruházásként új erőművet fognak építeni.
Lantos az MTI beszámolója szerint arról beszélt még, hogy az olcsó energia korszakának vége, és az EU versenyképessége jelentősen csökkenhet, ha nem talál erre megoldásokat, illetve hogy Magyarország számára a belföldön előállítható energia a legfontosabb, a legjelentősebb termelő hosszú távon a paksi atomerőmű lesz. A meghosszabbított üzemidejű régi és az új blokk a fogyasztás felét fedezheti, és belátható időn belül új típusú reaktor telepítésén is lehet gondolkodni.
