Az EU-ban csak Magyarország nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát

Belpol

Gulyás Gergely a Vlagyimir Putyin ellen kiadott elfogatóparancs kapcsán azt a meglepő kijelentést tette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság Alapokmányát Magyarországon nem is hirdették ki. És erre most jöttek rá, miközben  kétszer is – tizenhárom év különbséggel – az Országgyűlés elé került az erről szóló törvényjavaslat? S így vajon tagjai vagyunk-e a nemzetközi szervezetnek? Hoffmann Tamás nemzetközi jogásszal jártuk körbe a kérdést.

magyarnarancs.hu: Nem árt tisztázni rögtön: most akkor mi a helyzet?

Hoffmann Tamás: Az ENSZ diplomáciai konferenciája részvételünkkel hozta létre – Rómában – a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), 1998-ban. Ennek Alapokmányát, a Római Statútumot 1999 januárjában aláírtuk, majd 2001-ben ratifikáltuk. A rendelkezéseit azonban – bár 2002-ben hatályba léptek – valóban nem hirdettük még ki.

magyarnarancs.hu: Ennélfogva vonatkoznak ránk, vagy sem?

HT: A ratifikálással nemzetközi szinten ismertük el annak hatályát. Attól fogva Magyarország részes állama a Római Statútumnak, tehát a Nemzetközi Büntetőbírósággal együttműködik, annak ítéleteit, intézkedéseit elfogadja. Például azt is, ha egy magyar állampolgár esetleg nemzetközi bűncselekményt követ el, akkor a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárhat az ügyben satöbbi. Viszont ahhoz, hogy jogtechnikailag ne legyenek problémák, a belső jogba is át kellene ültetni a különböző rendelkezéseket, és ez nem történt meg teljesen.

magyarnarancs.hu: Gulyás Gergely a szavaival arra utalt, hogy az orosz elnök, Vlagyimir Putyin ellen kiadott elfogatóparanccsal mi nem tudunk mit kezdeni.

HT: Ha nem volna nemzetközi megállapodás, vagy a kihirdetés hiánya akadálya lenne az együttműködésnek, diszkrecionális alapon is eljárhatna az állam. Hiszen akkor is dönthet úgy, hogy ettől függetlenül végrehajtja. Ám ezen felül: a Nemzetközi Büntetőbíróságnak van egy szervezeti megállapodásra az Interpollal, aminek Magyarország a tagja. És ha

az Interpolon keresztül adják ki az elfogatóparancsot, az a kötelezettség benne van a magyar jogban is.

magyarnarancs.hu: Ám a Római Statútum formálisan nincs benne. Közrejátszik-e a kihirdetés fontosságában az az általánosan alkalmazott elv, miszerint a kiadatásnak egyik általánosan előírt feltétele, hogy az adott cselekmény ott is büntetendő legyen, ahonnan kiadják az elfogott embert?

HT: Abszolút így van. Éppen ezért nagyon sok bűncselekmény a magyar Büntető törvénykönyvben kifejezetten a Római Statútum definíciója alapján került be. Például az emberiesség elleni bűncselekmény is, ami korábban nem volt a magyar jog része.

magyarnarancs.hu: Oroszország aláírta a Római Statútumot?

HT: Aláírta, de nem ratifikálta, és utána, 2016-ban visszavonta az aláírást.

magyarnarancs.hu: Nyilván úgy kerülne elő kerülne elő élesben ez a kérdés, ha Putyin egyszer csak itt teremne.

HT: Biztos, hogy kap előzetes garanciákat arra, hogy nem indul ellene eljárás. Nyilván csak olyan országba megy, ahol ez a veszély nem fenyegeti. Ha idejönne is, az nagyon-nagyon hosszú és nagyon gondos előkészítés után történne, nem csak egyszerűen átsétálna a határon.

 
Hoffmann Tamás
Fotó: Sióréti Gábor

magyarnarancs.hu: A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa alapján történő eljárás a kiadatáséhoz hasonló?

HT: Igazából ugyanaz a folyamat, de szóhasználat ekkor más: a körözött bűncselekmény elkövetésével vádolt személyt hivatalos szóhasználattal nem kiadják, hanem átadják a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

magyarnarancs.hu: Hogyan, kinek?

HT: Praktikusan ez úgy szokott történni, hogy felültetik az illetőt egy repülőgépre. Az az állam gondoskodik a kíséréséről, ahol elfogták, és amikor leszállnak, átadják a fogadó állam képviselőjének. Nyilván Hollandiával megállapodást kötött e feladatra a Nemzetközi Büntetőbíróság, aminek nincs saját rendőrsége. Mindenben más államokra hagyatkozik. Például a büntetés-végrehajtás is úgy néz ki, hogy különböző államok önként vállalják, hogy náluk végre lehet hajtani a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéleteit.

magyarnarancs.hu: 2003-ban az országgyűlés elé terjesztette Bárándy Péter, 2016-ban Trócsányi László tett a Római Statútum kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot, egyaránt sikertelenül.

HT: Ez súlyos probléma. Magyarország az egyetlen európai uniós állam, amely nem hirdette ki.

magyarnarancs.hu: Miért nem?

HT: Erről ugyan nincs hivatalos dokumentum, de

két hivatalban levő magyar köztársasági elnök is – 2003-ban Mádl Ferenc, 2016-ban pedig Áder János – állítólag kifogásolta, hogy az államfőre is vonatkozhat a Nemzetközi Büntetőbíróság ítélete,

mivel az szerintük ellentétes lett volna az alkotmánnyal, majd az alaptörvénnyel. Bár ez formálisan valószínűleg így van, de könnyedén meg lehetne változtatni az államfői mentességre vonatkozó hazai szabályokat. A kormánypártok a kétharmados többségükkel pillanatok alatt módosíthatnák a jelenlegi alaptörvényt is. Azzal viszont, hogy nem hirdetik ki a Római Statútumot, azt lehet mondani, hogy Magyarország a nemzetközi jogi kötelezettségeinek nem tesz valójában eleget. Ami egyébként alkotmányellenes is, tudniillik alaptörvényünk kimondja, hogy Magyarország betartja a nemzetközi kötelezettségeit.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A pénztelenség segíthet a Homokhátságon

Lényegében elkaszálta a kormány a Homokhátság, pontosabban a Duna-Tisza-köze vízpótlási projektjeit. Egy határozatban a leghátulra sorolták a beruházást, így aligha lesz esély arra, hogy megvalósuljon. Elsőre rossz hírnek tűnik ez, valójában ennél jobb nem is történhetett volna a térséggel.