Szeptember 2-án botrányos körülmények között kezdték el bontani a Magyar Rádió épületeit a Pollack Mihály téren. A tiltakozóknak sikerült megakadályozniuk, hogy kamionok hajtsanak be a területre. Elállták a teherautó útját, a sofőrrel, aki lépésben a tüntetőket is majdnem érintve a kapuig hajtott, dulakodás alakult ki. Végül nem hajtott át a demonstrálókon, rendőrt hívtak a helyszínre. Az incindenskor az elkerülhetetlen bontás előkészületeit látva ismét szóba került, mi fog történni a stúdiópalota értékes vagyonelemeivel, stúdióival, technikai berendezéseivel. Az enyészeté lesz vagy megőrzi valaki az utókornak? Például a magyar katolikus egyház, amely a Rádió helyén építi fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusát.
Megkérdeztük a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát, van-e szándékuk akár oktatási célra megtartani a stúdiókat vagy egyes stúdiókat, de mint megtudtuk, nem foglalkoznak a Magyar Rádió tárgyaival, azokról az állami médiavállalat, a Magyar Rádiót működtető MTVA gondoskodik: „A stúdiókkal kapcsolatban meg tudjuk erősíteni, hogy a bírálóbizottság egyhangú döntésével elfogadott tervek nem számoltak azok megtartásával. Tudomásunk szerint valamennyi, a Rádió területén található, a Rádióhoz köthető technika-történeti emléktárgyról a Rádió jogutóda, a területet 2024. szeptemberig használó MTVA gondoskodott.” Hogy az MTVA miképpen gondoskodik róluk, mi a szándéka velük, megkérdeztük, de kilenc napja feltett kérdéseink egyikre sem érkezett válasz. Szerettük volna megtudni, mely stúdiókat mentenék meg, tervezik-e újra egyik-másik felállítását, vagy a berendezések értékesítést, közgyűjteményeknek adományozását – de nem reagáltak megkeresésünkre.
Egy a bontás útjába kerülő értékes műtárgyról sikerült csupán információt szereznünk, azt a katolikus egyház osztotta meg lapunkkal. A döntést ezzel kapcsolatban is az MTVA hozta meg. „XII. Piusz pápa emléktáblája is természetesen leszerelésre került és mint jeles egyházi emlék, az MTVA döntése alapján is, az Egyetemen lesz elhelyezve a későbbiekben.”
A katolikus egyhától megtudtuk, azon vannak, hogy mindenki jól járjon az új egyetemi tömb felépültével. „A Magyar Katolikus Püspöki Kar és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bízik abban, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium felelősségi körébe tartozó munkálatok a területi adottságokat figyelembe véve a lehető legkisebb környezeti terheléssel valósulnak meg, az új Campus megvalósulásával pedig a lakosság, valamint a környéken tanulók és dolgozók egyaránt magasabb életminőséget érhetnek el. A jelenlegi átmeneti állapotok megszüntetése után a Palotanegyed vonatkozó része újra fővárosunk és Józsefváros egyik ékköve lehet.”
A Civilek a Palotanegyedért Egyesület többször felhívta a figyelmet a történelmi stúdiók megmentésére. Tavaly novemberben az Euronewsnak idézték fel, hogy a Magyar Rádió épülete régebbi, mint a BBC székháza. A 8-as stúdió a könnyűzene fellegvára volt, a 6-osban a közönség részvételével nagyzenekari felvételeket készítettek, Dohnányi Ernő zeneszerző és a tervező, a Nobel-díjas biofizikus, Békésy György együtt avatták fel.
A 6-os stúdió remek adottságait Vásáry Tamás, a Rádió szimfonikus zenekarának korábbi vezetője is dicsérte. „Nagyon szép a hangzása, ami részint a falak borításának, a sok fának köszönhető. Nagyon rafinált módon készült a burkolat, ez az egyenetlenség is segít az akusztikának, olyannyira, hogy itt hangversenyeket is tartanak.” A kétszáz szobás Pollack Mihály téri irodaház egy föld fölötti bunkerstúdiót fed el, ami hat hét leforgása alatt épült fel. Két emelet magas, három méter vastag falakkal, négy stúdióhelyiséget alakítottak ki egy önálló telefonközponttal. Állítólag a rádióban dolgozók lehallgatására használta az államvédelem, a kommunista diktatúra és a hidegháborús időszak történelmi emléke. A legmodernebb 9-es stúdiót éppen átadták, ám amire elkészült, a Magyar Rádiót önálló szervezetként megszüntették, az MTVA Bojtár utcai bázisára költöztették.
Az új campus prognosztizált létszáma 4 ezer fő, a létrehozásához 53 ezer négyzetméter nettó hasznos terület szükséges. 200–250 milliárd forintból valósul meg. Az épületek elpusztítása mellett jelentős környezetkárosítással is jár, mivel a bontás után 37 500 köbméter törmeléket kell elszállítani.A józsefvárosi önkormányzat, civil szervezetek és a lakosság is igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy a beruházást kisebbre szabják, ám a minisztériumi illetékesek megfellebbezhetetlen kormánydöntések birtokában agresszíven és cinikusan reagáltak az aggályokra.
Júliusban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az egyetemi tömbük építését, a beruházás kiemelten közérdekű lett. A koordinációs feladatok ellátására a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt vezető ún. főispánt jelölték ki, ezzel megszüntetve a fővárosi kormányhivatal, de még a budapesti forgalmi rendet szabályozó Budapesti Közlekedési Központ hatáskörét is.
Amint megérkezik az MTVA válasza, frissítjük cikkünket.
