Az NKE-n megvizsgálták Simicskó doktoriját és megállapították, hogy minden rendben van vele

Belpol

Plágiumgyanú nem merült fel - állítja az egyetem a dolgozatról, aminek több bekezdését forrásmegjelölés nélkül vette át a fideszes képviselő.

Simicskó István Fidesz-KDNP-s képviselő, volt honvédelmi miniszter doktori értekezésében több, korábbi tudományos munkákból származó bekezdés forrásmegjelölés nélkül vagy hiányos forrásmegjelöléssel szerepel - írta meg lapunk március 30-án.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2009-ben megvédett PhD-dolgozatról kimutattuk, hogy Simicskó hat bekezdést egy 2001-es dolgozatból kölcsönzött majdnem szó szerint, egy 2004-es cikkből pedig egy bekezdést vett át hiányos forrásmegjelöléssel, nem jelezve, hogy szinte betű szerinti idézetről van szó.

A szövegegyezéseket ebben a táblázatban foglaltuk össze.

Csikány Tamás Péter, a Zrínyi Egyetem jogutódjaként működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese, a Hadtudományi Doktori Iskola vezetője most arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy megvizsgálták és nem találták problémásnak a politikus dolgozatát.

"Simicskó István értekezését a doktori iskolánkban jelenleg alkalmazott TURNITIN plágiumkereső szoftver segítségével megvizsgáltuk. Ennek alapján megállapítottuk, hogy Simicskó István doktori értekezése az ő saját szellemi alkotása, azzal kapcsolatban a plágium gyanúja nem merült fel" - írta a rektorhelyettes, hozzátéve, hogy az összehasonlító vizsgálat "minden ismert körülményre kiterjedt".

Rengeteg szó szerinti szövegegyezést találtunk Simicskó dolgozata és egy másfél évvel később ugyanabban a doktori iskolában leadott értekezés, Urbán Lajos nyugállományú altábornagy munkája között is. Ezeket ebben a táblázatban lehet böngészni.

Csikány Tamás Péter arról tájékoztatott, hogy az Urbán Lajos értekezésével kapcsolatos vizsgálat még folyamatban van az egyetemen.

Érdekesség, hogy Lakatos László nyugállományú mérnök vezérőrnagy 2001-es dolgozata Simicskót és Urbánt is megihlette, Lakatos szövegének két bekezdése mindkettőjüknél megtalálható némileg átfogalmazva. Simicskó egyáltalán nem hivatkozik Lakatosra, csak a "felhasznált irodalom" pont alatt említi meg a forrásmunkát, Urbán pedig, bár hivatkozik Lakatosra, nem teszi idézőjelbe a szó szerinti átvételeket.

Így néz ki az első szövegrész Lakatos László eredetijében: "Az ókori Kína vonatkozásában Szun Ce a Kr. e. IV. század időszakára vonatkoztatva elemzi a háború megvívásának törvényszerűségeit, a hadviselés katonai és nem katonai oldalát – bemutatva az ország honvédelmi (a szerző megfogalmazásában "katonai") felkészítésének, a hadsereg működését biztosító gazdasági feltételeknek, a lakosság kötelezettségeinek helyét és szerepét a hadviselésben."

Ugyanez Simicskónál: "Az ókori Kínában Szun Ce a Kr. e. IV. században elemezte a háború megvívásának törvényszerűségeit, a hadviselés katonai és nem katonai szabályait - bemutatva az ország katonai felkészítésének, a hadsereg tevékenységét biztosító gazdasági feltételeknek, a lakosság kötelezettségeinek helyét és szerepét a hadviselésben."

És Urbánnál: "Az ókori Kína vonatkozásában Szun Ce a Kr. e. IV. század időszakára vonatkoztatva közvetlenül is elemzi a háború megvívásának törvényszerűségeit, bemutatva az ország „katonai" felkészítésének, a hadsereg tevékenységét biztosító gazdasági feltételeknek, továbbá a lakosság kötelezettségeinek helyét és szerepét a hadviselésben."

A második szövegrész Lakatosnál: "A magyar történelem korai időszakaiban már az államiság kialakulását követően fellelhetők a honvédelemmel, a védelmi igazgatással kapcsolatos rendelkezések. Ennek első írásos emlékei Szent István király uralkodásának időszakára vonatkoznak, amelyekben az uralkodó – több évszázadra – meghatározta az ország­védelem irányítási szintjeinek jogköreit."

Simicskónál: "A magyar történelem korai időszakaiban, az államiság kialakulását követően fellelhetők a honvédelemmel, a védelmi igazgatással kapcsolatos rendelkezések. Ennek első írásos emlékei Szent István király uralkodásának időszakára vonatkoznak."

És Urbánnál: "A magyar történelem korai időszakaiban már az államiság kialakulását követően fellelhetők a honvédelemmel kapcsolatos rendelkezések. Ennek első írásos emlékei Szent István király uralkodásának időszakára vonatkoznak, amelyekben az uralkodó – több évszázadra – meghatározta az országvédelem irányítási szintjeinek jogköreit."

Sajátos láncolattal van dolgunk, amit még furcsábbá tesz, hogy önmagában Simicskó dolgozatából semmilyen módon nem derül ki, a kérdéses részeket Lakatostól merítette. Urbán Lajos tehát vagy véletlenül bukkant rá pont ugyanazokra a bekezdésekre, vagy más módon tudhatta meg, hogy Simicskó milyen forrásmunkából dolgozott.  

Simicskó István és Urbán Lajos nemcsak a doktori iskolából ismerhették egymást, amikor Urbán 1999 és 2001 között a Honvédség vezérkari főnökének helyettese volt, Simicskó az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöki posztját töltötte be, a bizottság 2000. október 11-i ülésén az MTI korabeli fotója alapján egymás mellett ültek a parlamentben. 

Belpolitika - Az Orsz?ggy?l?s Honv?delmi Bizotts?g?nak ?l

 
 
Simicskó István és Urbán Lajos a parlamentben.
Fotó: MTI/Kovács Attila 

Simicskó az április 3-i választáson újbudai egyéni körzetét elveszítette, listán viszont mandátumot szerzett. Tudományos karrierje is halad előre: egy hete arról posztolt, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen sikerrel habilitált.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk