Az Országos Roma Önkormányzat feléled és visszatér a Fidesz kebelére

A Farkas Flórián-féle Lungo Drom uralta roma önkormányzat 2015 után annyi adósságot halmozott fel, hogy még ma is nyögi. A szervezet legutóbbi elnökét, az ellenzék felé is tapogatózó Agócs Jánost jogerősen elítélték; s ez után az önkormányzat lényegében megszűnt. Most, a júniusi nemzetiségi választás után a kormánybiztos Sztojka Attila nyertes szervezete élesztheti újra. Az igazi cél alighanem változatlan: minél több cigány szavazat begyűjtése a Fidesz számára.

A migráció fenyegetést jelent a társadalomra, és azon belül is különösen a cigányságra – ezzel az üzenettel tudatta a közvéleménnyel a Farkas Flórián vezette Lungo Drom 2023 novemberében, hogy indul az idén júniusban megrendezett nemzetiségi önkormányzati választáson.

Farkas sokáig a Fidesz fő romaügyi politikusa volt, ám a befolyását és pártbéli megítélését lenullázó korrupciógyanú után fokozatosan háttérbe szorult. A hideggé vált viszonyt jól érzékeltette, hogy Farkas egy tavaly nyári szolnoki konferencián kormányzati képviselők előtt bírálta a kormány romapolitikáját – ez korábban elképzelhetetlen volt.

A kegyvesztettség következményei előbb-utóbb a szervezetet is elérték: a Lungo Drom belső gondokkal és pénzhiánnyal küszködött, egyes tagjai a feloszlatását kezdeményezték. Így aztán a tavaly őszi bejelentés ellenére idén áprilisban a szervezet rövid közleményben tudatta: mégsem állít jelölteket a júniusi voksolásra.

Farkas Flórián lejtmenetével egy időben ívelt fel Sztojka Attila pályája. A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) korábbi vezetőjét 2021 augusztusában nevezte ki Orbán Viktor romaügyi kormánybiztosnak, így közvetlenül a miniszterelnök irányítása alatt, a Belügyminisztériumon (BM) belül kapott titkárságot. Az általa vezetett Cigány Közösségek Szervezete (CiKöSz) sikeresen állított listát a nemzetiségi választásra, erre rajtuk kívül csak a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) volt képes. A befutó borítékolható volt: a CiKöSz a szavazatok mint­egy kétharmadát gyűjtötte be június 9-én, ezzel átvette az irányítást az ORÖ-ben. A listát Sztojka vezette, akinek a kormánybiztosi kinevezését szeptember elsejével visszavonta Orbán Viktor, mivel az összeférhetetlenségi szabályok miatt nem lehetne egyszerre kormánybiztos és ORÖ-képviselő.

Híd valahová

A Magyarországon elismert 13 nemzetiség közül a legnagyobb lélekszámmal rendelkező roma nemzetiségi önkormányzat 1995-ben alakult meg (korábbi nevei: Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Országos Cigány Önkormányzat). Az első elnöke Farkas Flórián volt, aki kétszer is betöltötte a tisztséget (1995–2003, 2011–2014). 2002-ben a Lungo Drom választási szövetséget kötött a Fidesszel, így Farkas az országos listáról bejutott a törvényhozásba, majd 2014-ben miniszterelnöki biztossá nevezték ki.

Farkas Flórián nem egyszerű eset: 1975 és 1982 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt. A Magyar Narancs 1997 szeptemberében készített vele interjút, amikor egyéves nyomozás után az ügyészség hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértése miatt vádat emelt ellene, mivel a Lungo Drom két alapítványánál pénzügyi problémákat találtak. „1992-ben egy kérelmezőnknek 300 ezer forint támogatást adtunk ahhoz, hogy lakáshoz jusson. Kollektív döntés volt ez egy alapítványban, aminek én voltam az elnöke. Külön szerződés született, s az illető a pénzt határidőre kamatostul visszafizette. Az, hogy egy jogállamban így meg lehet hurcolni embereket, holott nemhogy vádemelési javaslatot, de még vizsgálatot sem lehetett volna indítani, arra enged következtetni, hogy más motivációk vannak mögötte” – magyarázta az eljárást. Farkas Flórián eljárási kegyelmet kért és kapott, így sosem derült ki, hogy történt-e hűtlen kezelés, vagy sem.

A 2010-es években ennél súlyosabb ügye lett Farkasnak. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentése nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozást indított a Híd a munka világába nevű program miatt. A projekt 2015-ben indult, s a keretében az ORÖ-nek európai uniós forrásból kellett volna országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot létrehoznia a munkát kereső hátrányos helyzetűek – többnyire tehát romák – megsegítésére. Azonban az ORÖ egyebek mellett autókra, kihasználatlan irodákra, bútorokra és egy budai épületre költötte a százmil­liókat, az irodahálózat pedig sosem állt fel. A program keretösszege eredetileg 5 milliárd forint volt, ezt később 1,6 milliárdra csökkentették. Az ügyben az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgálatot indított. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016-ban közleményt adott ki a visszaélésekről, felmondta az uniós támogatási szerződést az ORÖ-vel, és kötelezte a támogatás visszafizetésére. Farkas azonban ezt is megúszta: a kötelezettségből a kormány átvállalt 1,3 milliárdot, a fennmaradó 300 milliót kellett csak visszafizetnie az ORÖ-nek. (Lásd: Híd a milliárdok világába, Magyar Narancs, 2017. július 17.) A nyomozás hét éve alatt egyszer sem hallgatták meg Farkast, miközben ő volt az aláírója a program szerződéseinek. A költségvetési csalás gyanújával indított eljárást végül bizonyítottság hiányában szüntették meg 2022 decemberében. (Az Integritás Hatóság nemrég újra elővette az ügyet. Megkerestük őket, de lapzártánkig nem reagáltak kérdéseinkre.)

Ám mindez már nem segített Farkas politikai karrierjén: a Fidesz (Orbán Viktor) leírta, aminek következményeként húsz év után kiesett az Országgyűlésből is. Pedig a Lungo Drom és a Fidesz választási együttműködésének rá vonatkozó részét teljesítette, a romák az országgyűlési választásokon tömegesen szavaztak a Fideszre – nem egy olyan településen, ahol főleg romák laknak, közel 100 százalékos a Fidesz támogatottsága.

„Mindenkiről tudok sok mindent”

A 2019-es nemzetiségi választáson a Lungo Drom nyerte a legtöbb mandátumot (20), de a Fiatal Romák Szövetsége (Firosz) csak kevéssel maradt le (18 mandátum), és még két másik szervezet (RPM, Phralipe) is bejutott az ORÖ-be – azaz a Farkas-féle társaság elveszítette a többségét. Elnöknek a firoszos Agócs Jánost választották meg, aki a 2022-es országgyűlési választások kampányában Márki-Zay Péter oldalán tűnt fel.

Ezek ismeretében nem meglepő, hogy 2019–2024 között a fideszes bekötöttségét elvesztő ORÖ fokozatosan leépült. Elnöke, Agócs János lemondásra kényszerült, ugyanis idén júniusban jogerősen négy év fogházbüntetésre, közügyektől való eltiltásra, valamint egymillió forintos pénzbüntetésre ítélték. Kétrendbeli hivatali vesztegetésben mondták ki bűnösnek; két képviselőtársának is felajánlotta, hogy 30 millió forint ellenében lemond az önkormányzati elnöki tisztségéről, és közbenjár a korrupciós pénzt kifizető képviselő elnökké választása érdekében. Az ORÖ pedig márciusban jogerősen pert vesztett: ennek értelmében a 2016-ban kapott 527 millió forintot és annak járulékait (mintegy 800 millió forintot) kell visszafizetnie. Az ügyet végigkísérő Népszava beszámolója szerint Lakatos Oszkár, az ORÖ általános elnöki feladatait ellátó elnökhelyettese azt mondta, a BM a 2019 előtti ciklushoz és Farkas Flóriánhoz kötődő olyan pénzeket követel, amelyeket az önkormányzat részletekben már törlesztett, amit az egykori Emmi igazolt is – ám ez sem változtatott az ítéleten.

Az ORÖ-t ezek után Lakatosék még márciusban ünnepélyes keretek között „eltemették” a Duna-parton. Az elnökhelyettes szerint az önkormányzat megsemmisítésével a cigány politikai érdekképviselet megszűnt létezni: akkor már több mint egy éve nem kapta meg a szervezet a törvény szerint járó állami támogatást. Lakatos becslése alapján a költségvetési elvonások miatt egyre csak halmozódó tartozások a kétmilliárd forinthoz közelítettek. A minap pedig az derült ki, hogy Lakatos őszig, az októberi átadás-átvételig bezárja az ORÖ székházát, és az új nemzetiségi önkormányzat fölállásáig nem engedi be a testület tagjait. Ennek a jeleit lapunk is megtapasztalta: hiába hívtuk az önkormányzatot, a telefon minden esetben foglaltat jelzett, a központi e-mail-címről pedig hibaüzenet érkezett vissza. Lakatost privát Face­book-oldalán keresztül is kerestük, de nem reagált. Az elnökhelyettes egyébként a témában ezt nyilatkozta a Népszavának: biztosra veszi, hogy az ORÖ elleni eljárások hátterében Sztojka Attila áll, aki azonban a „saját csapdájába esett, most az ő szervezetének, a CiKöSz-nek kell megküzdenie a milliárdos adóssággal”.

Sztojka más kaliber, mint Farkas Flórián: elvégezte a Pázmány szociálpedagógus, valamint a Pécsi Tudományegyetem szociálpolitikus szakát. Dolgozott több minisztériumban, egyetemi óraadó is volt (Farkas például hamisan állította magáról, hogy óraadó volt az ELTE jogi karán), illetve az esztergomi önkormányzat több bizottságában is külső tagként tevékenykedett. Bár ismeri Farkas Flóriánt – erről egy közös kép árulkodik –, nyílt harcot hirdetett ellene: a CiKöSz Facebook-oldalán olvasható bejegyzés szerint „soha többet Farkas Flórián, soha többet Lungo Drom”.

 

A méltatlan örökhagyó (Farkas Flórián 22017-ben)

Fotó: MTI/Mészáros János  

Persze, Sztojka pályája sem makulátlan, erről két kiszivárgott hangfelvétel tanúskodik. A Népszava birtokába került egyik felvételen 2021 decemberében a még kormánybiztos Sztojka mások mellett a Lungo Drom képviselőivel beszélgetett. Szóba került az 500 (valójában 800) milliós tartozás, valamint bírálta Agócs Jánost, aki szerinte veszélyeztette a testület megítélését és működőképességét, mert csődhelyzetbe vitte az ORÖ-t. Sztojka szerződéseket kínált „körön belüli” képviselőknek, illetve megígérte, hogy hoz majd még „lehetőségeket”. Hangsúlyozta, hogy „ez nem megvásárlás”, mert cserébe teljesíteni kell. Kiemelte, hogy „belügyesként” „mindenkiről tudok sok mindent”. Pár nappal később a lap egy újabb hangfelvétel leiratát közölte: Sztojka Lungo Drom-os képviselőknek magyarázta, hogy ugyan a Fidesz magára hagyta a Lungo Dromot, de „higgyétek el, ha látni fogja a Fidesz, hogy tántoríthatatlanok vagytok, akkor rövid időn belül feladatba lesz adva nekik, hogy álljanak szóba veletek”. Arról is biztosította őket, hogy a Fideszben ő képviseli a Lungo Drom-osokat is, „ha ti partnerek vagytok”. „Ti nem azért fogtok pénzt kapni, mert nem kell érte tenni semmit. Ti azért fogtok pénzt kapni, mert eddig is pénz nélkül csináltatok dolgokat. Most pedig meg lesztek fizetve érte” – mondta. Végül egyértelművé tette, hogy „Farkas Flóriánnal nem tudunk mit kezdeni”.

Játszótér

„Lehet hibáztatni az ORÖ-t, de a legnagyobb bűnös a politikai elit.

A nemzetiségi önkormányzati rendszer tanult a nagypolitikától. Hogyan kell lopni, csalni, megvezetni.

Ha lesz kormányváltás, akkor le kell vágni a láncokat, melyek a nemzetiségi önkormányzati rendszert a mindenkori politikai rendszerhez kötik” – mondja Lőcsei Lajos, a Momentum alelnöke, roma származású országgyűlési képviselő. Úgy látja, az ORÖ-nek függetlenül kellene működni, és fel kell ruházni olyan jogkörökkel, hogy valóban legyen beleszólása a települési folyamatokba. Az alelnök szerint jelenleg az ORÖ inkompetens szervezet, amely a politikai elit kiszolgálását végzi. „Homokozó, játszótér. A romákat leterelték a valódi érdekképviseletről. A valós politikai akarat hiányzik a kormányzattól, amit a nemzetiségi önkormányzati rendszer nem tud helyettesíteni.” Szerinte az elmúlt 14 évben irdatlan mennyiségű pénz érkezett felzárkóztatásra, „de ezek elvesztek a Word dokumentumok, Excel táblázatok világában”, miközben a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés leépült a hátrányos helyzetű, főleg roma lakta településeken, ahol nincs se gyógyszertár, se háziorvos.

Amikor 2019-ben a nemzetiségi önkormányzati választáson nem a Fidesz-párti Lungo Drom, hanem egy összefogás révén az „ellenzéki” oldal szerezte meg a többséget, Lőcsei szerint elindult egy „vadászati hadjárat” az ORÖ ellen: minden arra irányult, hogy a kormányzat csődközeli helyzetbe taszítsa az önkormányzatot. A széthúzás következménye az is, hogy Magyarország legnagyobb kisebbségének nem sikerült nemzetiségi szószólót állítani 2022-ben, ami Lőcsei Lajos szerint akkora botrány, hogy ép ésszel fel nem fogható.

Úgy véli, a CiKöSz valójában nem új alakulat, mert régi Lungo Drom-os arcok alkotják. A gyöngyösi születésű Lőcsei szerint Heves megyében is átálltak a Lungo Drom-osok a CiKöSz-be, miután Farkas Flórián lejáratta magát és a Fidesz sem bízott meg többé benne. A CiKöSz a kormányzati propaganda átvételével kampányolt, és az volt az egyértelmű feladata, hogy minél több roma a Fideszre szavazzon. Sztojka Attila most azt hangoztatja, hogy az ORÖ anyagi helyzete biztosítva lesz – ám érdemi roma képviselet ettől még továbbra sem lesz. Érdekes lehet az RPM szerepe, amelynek a vezetője a szintén régi motoros Dancs Mihály. Lőcsei szerint Dancs mindig megpróbált függetlenedni a pártoktól, de mindenkivel hajlandó volt leülni, annak idején a Momentum politikusával is. Elképzelhető, hogy ebben a helyzetben nyitni fog a Sztojka-féle társasághoz is. (Próbáltuk elérni Dancsot, de nem reagált a megkeresésünkre. Szerettünk volna Sztojka Attilával is beszélni, de a titkársága azt kérte, hogy erre későbbi időpontban térjünk vissza.)

„Annyi mozgástere van az ORÖ-nek, amennyit a kormány, a Fidesz enged” – mondja Berki Sándor roma származású országgyűlési képviselő, aki a közelmúltban lépett ki a Párbeszédből. Berki szerint azok, akik más politikai vonalon mozogtak (Firosz, Phralipe), egyik pillanatról a másikra eltűntek. Sztojka Attilát Berki befolyásosnak és korrektnek tartja. Az ORÖ-nek ugyan nincs valós politikai jogköre, de tud kultúrával, hagyományőrzéssel, oktatással, segítő szolgáltatásokkal, sporttal foglalkozni, ami ugyancsak komoly segítség lehetne a romáknak. Azt viszont Berki is úgy látja, hogy „senki nem ad ingyen semmit, nincs olyan kormány, amely ne várna valamit cserébe”. Ráadásul a csökkenő támogatottsága miatt a Fidesznek a roma szavazatokra most nagyobb szüksége lehet, mint korábban bármikor. Az októberben kezdő új ORÖ, amelyben Sztojkáéknak lesz meggyőző többségük, sok mindenre választ ad majd a képviselő szerint: például arra, hogy évtizedes hitegetés után a Fidesz (és a CiKöSz) kezd-e végre valamit a roma felzárkóztatással. „Azon pedig nem lepődnék meg, ha az önkormányzat meglévő tartozását most elengednék. Láttunk már olyat, hogy nagyobb összegek felett is szemet hunytak.”