Az új MTA-doktorok harmada nő, ami rekord

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. június 28.

Belpol

Ez a tendencia 2025-re a rendes tagok számában is megmutatkozik az akadémia szerint.

Nyolcvan kutató, köztük rekordszámú nő vehette át kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott ünnepségen az MTA doktora címet – tájékoztatta az Akadémia az MTI-t.

Az MTA keddi közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet elnyerők között idén 26 nő volt, vagyis az Akadémia új doktorainak harmada női kutató.

Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki. Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti – nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületek sajátosságait szem előtt tartva, több szűrési folyamat keretében – idézi a közlemény Freund Tamást, az MTA elnökét, aki kiemelte: ez egyedülálló a magyar tudományos életben.

A tudományos fokozattal rendelkező bírálók véleménye nyomán alakul ki a pályázó teljesítményének értékelése.

„Mindezek alapján kijelenthető, hogy az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet egyik legfontosabb minőségbiztosítási mechanizmusa – a kutatói kiválóság védjegye” – hangsúlyozta az akadémiai ünnepségen az MTA elnöke.

A közlemény kitér arra is, hogy az Akadémia doktorai közül kerülnek ki az MTA új tagjai, az úgynevezett levelező tagok, akik átlagosan 6 év után válnak rendes taggá.

Felidézik, hogy a 2016-os akadémikusválasztás során felháborodást keltett, hogy egyetlen női levelező tagot sem választottak. Mint írják, az azóta megtett lépések is szerepet játszanak abban, hogy idén és 2019-ben is sokkal több nőt választottak levelező taggá, mint korábban.

Az idei tagválasztással 10 százalék fölé emelkedett a női akadémikusok aránya (364 tagból 38 nő). Hat éve ez az arány 6 százalék körül volt. A közlemény szerint ezzel az aránnyal az MTA „lényegében elérte a brit Royal Society 2020-as teljesítményét, ahol a női akadémikusok aránya 11 százalék volt”.  „A 10,4 százalékos hazai érték az utóbbi évek akadémiai erőfeszítéseinek köszönhető, és 2025-ben már a rendes tagok számában is megmutatkozik majd” – zárul az MTA közleménye.

Bár idén a 35 új levelező tag között 8, a 23 újonnan megválasztott külső tag között 3, a 16 új tiszteleti tag között pedig 2 nő volt, az új rendes tagok között egyetlen nő sem volt. Ez elleni tiltakozásul Kende Anna szociálpszichológus lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.