Női tudományos kutatók Magyarországon

Tartós hátrány

Belpol

Egyetlen nő sem került be a Magyar Tudományos Akadémia frissen megválasztott rendes tagjai közé. Az MTA évek óta próbál javítani a tudományos pályán lévő nők helyzetén, de az elindított kezdeményezések eredményére még jó ideig várni kell.

„Ma lemondtam az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságban betöltött tagságomról, mert így kívánok tiltakozni az ellen, hogy az MTA 26 új rendes tagja között a nők száma 0” – írta a Facebookon Kende Anna szociál­pszichológus, egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének igazgatója május elején. Lemondása előtt egy nappal a Hatodik Fiatal Kutatók Fórumán mutatták be a Fiatal Kutatók Akadémiá­ja által végzett 2021-es, Fiatalok az akadémiai pályán című felmérés előzetes eredményeit. Az adatok jól mutatják, milyen nehéz a nők – és különösen a fiatal nők – helyzete a tudományos pályán, és hogy az előmenetelük sokszor leküzdhetetlen akadályokba ütközik.

Mellékszerep

Kende Anna nem először szólalt fel a nők tudományban betöltött hátrányos helyzete miatt. Mint mondja, sokszor tette szóvá különböző fórumokon például azt, hogy magas, reprezentatív funkcióval szinte kivétel nélkül férfiak jelennek meg a tudományos életben, illetve azt, ha egy kerekasztal-beszélgetésen az összes meghívott előadó férfi. „Ezekre a felszólalásaimra mindig van egy standard válasz: nagyon igyekeztek, de nem sikerült összehozni; vagy azt mondják, hogy egyszerűen nem voltak női jelentkezők” – idézi föl Kende Anna, aki ezekből a reakciókból úgy látja, hogy mindez csak akkor kínos az érintettek számára, ha szóba kerül – egyébként eszükbe sem jutna ezen gondolkodni. Cikkünkhöz több fiatal női kutatót kérdeztünk arról, hogy nőként szenvednek-e hátrányos megkülönböztetést a munkájuk során. „Előfordult, hogy egy konferencián egyaránt voltunk fiúk és lányok is szervezők, de a tudományos fokozatban felettünk állók kizárólag csak a férfiakkal egyeztettek, és csak velük beszélték meg a részleteket. A munkából persze egyenlő arányban vettük ki a részünket” – meséli Réka (kérésére nem a saját nevével szerepel a cikkben – CS.-E. E.). Ő jelenleg néhány hónapos kisbabája mellett írja a doktori disszertációját. A fiatal nő tapasztalata szerint a szexizmus is visszatérő elem; fültanúja volt például annak, amikor egy doktori pályázat elbírálásakor az egyik férfi bizottsági tag így hívta fel a többiek figyelmét egy pályázóra: a következő jelentkező ahhoz képest, hogy milyen csinos, meglepően értelmes anyagot adott le. „Nagyon sok olyan dolgot belekalkulálnak egy női kutató megítélésbe, ami egy férfinél szóba se jöhet” – mondja Réka, aki az ismeretségi körében többször tapasztalta azt is, hogy ha egy nő elér valamilyen tudományos eredményt, akkor hirtelen felröppennek a hírek arról, hogy az illetőnek biztosan a bíráló bizottságban ül a szeretője, és ennek köszönheti a sikerét. Arról pedig több beszélgetőpartnerünk is beszámolt, hogy vannak bizonyos feladatkörök, amelyeket egy munkacsoporton belül – ahol férfiak és nők is vannak – kapásból a nőkre osztanak ki. „Eléggé degradáló, de a férfiak evidenciának veszik – teszi hozzá Réka –, hogy minden adminisztratív, titkári jellegű, szaktudást nem igénylő feladatot a nők végezzenek el, legyen ez kapcsolattartás vagy kávéfőzés.”

„Rengetegszer megtörtént velem, hogy az értekezleten mondtam valami hasznosat, amire senki nem reagált, aztán egy férfi megismételte ugyanazt mint a saját ötletét, és akkor már mindenki örvendezett neki” – ezt már Pető Andrea történész, az MTA doktora, a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára, a CEU Demokrácia Intézet kutatója mondja. Hasonlót Kende Anna is tapasztalt eddigi pályája során.

A Kende Anna lemondását kommentáló reakciók egyébként vegyesek voltak, bár zömmel pozitív megerősítést kapott, amire egyáltalán nem számított. „Érdekes tapasztalat volt, hogy magas tudományos fokozattal rendelkező női kutatóktól is érkeztek negatív visszajelzések.” A szociálpszichológus ezt egy szakmai kifejezéssel magyarázza: szerinte megfigyelhető az úgynevezett méhkirálynő hatás, vagyis azok a nők, akik nehéz küzdelmek árán sikereket értek el a férfiak uralta tudományos világban, egyszerűen féltik a státuszuk értékét. „Ha tagadják a diszkriminációt, akkor a saját teljesítményük is felértékelődik.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.