Fotó: MTI
Az alap kommunikációs igazgatóságán arról tájékoztatták lapunkat, hogy a kirúgások első, nyári felvonásával már idén 1,4 milliárd forintot spórolt az MTVA. A második elbocsátási hullám az idei bérköltségekre értelemszerűen már nincs hatással - jövőre viszont további 1,8 milliárd forint megtakarítását teszi lehetővé. Mindezek eredményeként a 2011-re előirányzott, nagyjából 18 milliárd forintra becsült bértömeg jövőre legkevesebb 5,1, más kalkulációk szerint 6 milliárd forinttal csökken. Az igazgatóság tájékoztatása szerint a kétütemű leépítés az MTVA-nak összesen 2,8 milliárd forint egyszeri - végkielégítések, szerződésben vállalt havi juttatások, szabadságolások formájában megtérítendő - kiadást jelent. Ennek több mint felét az MTVA már az első elbocsátások után kifizette. További pluszköltség lehet az a több mint százmillió forint, amelyről az MTVA-nak a szakszervezetekkel, illetve üzemi tanácsokkal kötött megállapodásai rendelkeznek. Ez a két tétel összesen maximum 1,5 milliárd forinttal terheli az alap jövő évi költségvetését, amely így jövőre nagyjából 3,5 milliárd forinttal kevesebb személyi kiadással számolhat.
A közmédia évek óta pazarlóan működik, rendszerét át kellett és át kell alakítani. Csakhogy a jelek szerint erre az átalakításra nem a takarékoskodás jegyében kerül sor: a központi alrendszerek 2012-es mérlegtervezete szerint az MTVA jövőre szinte forintra annyi költségvetési támogatást kap, mint az idén, majdnem 65 milliárdot. (Az MTVA jövő évi költségvetéséről lásd keretes írásunkat.)
Késik
A rendszer-átalakítás tavaly év végi kezdete óta tudható, hogy az első körben létrehozott új közmédia-struktúra csupán ideiglenes megoldás, amely - a pozícióban maradó vezetőkkel hallgatólagosan megköttetett - sajátos átmeneti kompromisszumként született meg. Jelenleg a műsor-koordináció, a marketing, a stratégiai tervezés és az archívumok kezelése mellett a műszaki, gyártási és beszerzési munkálatok is az MTVA egyes igazgatóságain zajlanak. A Jónás István igazgatta Magyar Rádió, a Medveczky Balázs vezette MTV és a Dobos Menyhért felügyelete alatt működő Duna Tv munkaerő-állományának döntő része átkerült az MTVA-ba; a helyén hagyott néhány tucat alkalmazott lényegében csak a műsortervek kialakításába szólhat bele. Az MTVA-ban az egyes médiumokhoz kapcsolódó divíziókat hoztak létre, így a zrt.-kből átkerült munkatársak az MTVA-ban is együtt dolgoznak, de már az MTVA szerkesztőségi vezetői alatt. Egyedül a jelenleg kb. 180 főt foglalkoztató, Belénessy Csaba vezette MTI őrzött meg valamennyit autonómiájából: az MTI Hírcentrum szekciója gyártja a híreket az összes tévéhíradóhoz és rádiókrónikához, az Új Média részleg pedig a közmédium online felületeit kezeli. A folyamatokat közelről szemlélő forrásaink elmondása alapján biztosra vehető, hogy jövőre az egyes közszolgálati egységek - az európai trendeknek megfelelően - közös brand alatt egyesülnek.
A leggyakrabban emlegetett forgatókönyv szerint az egyes közmédiumokat egy központi szolgáltató zrt.-be terelik össze, és a továbbiakban ez rendeli meg a műsorokat az előállításért felelős MTVA-tól. (Tartja magát, de kevésbé életszerű az a szcenárió, mely szerint a zrt.-k egyenként beolvadnak az MTVA-ba, és minden más egység megszűnik.)
Informátoraink egybevágó véleménye szerint két oka van annak, amiért az átalakítások nem folytatódtak (és amiért lehet, hogy azok csak 2012 második felében valósulnak meg). Az egyik, hogy a további központosításhoz és a feladatkörök átcsoportosításához elengedhetetlen a médiatörvény újabb módosítása; a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének, Szalai Annamáriának a környezete és a politikai vezetés viszont tart attól, hogy e lépés újabb muníciót szolgáltathat egy médiaügyi nemzetközi politikai vitához. A törvénymódosításról ezért máig nincs politikai döntés. Másrészt könnyen lehet, hogy az újabb átalakítással mennie kellene az idén februárban kinevezett Böröcz István MTVA-vezérigazgatónak is.
Böröcznek nincs tapasztalata a médiaigazgatás területén, hozzáértését az egyes zrt.-k vezetői rendre bírálják - leginkább persze egymás között, de alkalmanként az NMHH elnök asszonya előtt is. Legutóbb azért került célkeresztbe, mert az MTVA - noha kapott bírósági értesítőt - egész egyszerűen elfelejtett jogi képviselőt küldeni a Fővárosi Munkaügyi Bíróságra, miután a Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezete (TFSZ) pert kezdeményezett a nyári törvénytelen elbocsátások miatt. Ellenkereset hiányában a TFSZ pert nyert, a bíróság pedig kimondta az intézkedés jogszerűtlenségét - az MTVA később közölte, jogorvoslattal él az ítélet ellen. Forrásaink szerint ugyanakkor Böröcz elmozdítása Szalainak ma még nagy politikai buktát jelentene, hiszen alig egy év alatt immár harmadik emberét tenné az MTVA élére. Nem biztos, hogy a médiatörvény-botrány miatt amúgy is megtépázott renoméja kiállná ezt a próbát a politikai vezetés előtt.
Az MTVA-vezér tapasztalatlanságának eddig nem volt jelentősége, tekintve, hogy a politikai kommunikációban az MTVA eddig nem volt tényező. Mivel a hírgyártás még mindig az állami hírügynökség feladata, jelenleg is Élő Gábor, az MTI Hírcentrum főszerkesztője és az MTV hírfőszerkesztőségének vezetője felügyeletével zajlik a hírszerkesztő munka. A kormányzati kommunikáció kulcsszavairól továbbra is ő egyeztet Habony Árpáddal, Orbán Viktor főtanácsadójával, a képviselőcsoportot érintő kérdésekben pedig Krakkó Ákostól, a Fidesz-frakció sajtófőnökétől kap nélkülözhetetlen segítséget.
Nem múlik
A felállás nem feltétlenül, az alakzat azonban biztosan változik: a közmédia intézményeinek folyosóin ugyanis kész tényként terjed, hogy a központosítás során mind az MTI Hírcentrum, mind annak Új Média szekciója az MTVA fennhatósága alá kerül. (Élő Gábort egyébként is Medveczky hozta be a rendszerbe 2009 végén; és az egyik fő ok, amiért a hírműsorok szerkesztése végül az MTI-nél maradt, az, hogy Élő érkezése pillanatában az MTV-nél létszámstop volt kihirdetve.)
A Narancs több belső forrásból is úgy értesült, hogy Jónás, Belénessy és Medveczky korábban együtt lobbiztak Szalainál Böröcz elmozdításáért, ám Szalai hajthatatlannak mutatkozott. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy az MTVA vezérigazgatói pozíciója nagypolitikai kérdés, és arról valószínűleg még Szalai sem dönthet önállóan. Az MTVA vezetője diszponál a pénzeszsák felett: neki van a legnagyobb befolyása arra, hogy mely cégekkel szerződjön az alap a műszaki és technikai beszerzésekre, illetve kik kapják a külső gyártásban készülő műsorokról szóló megbízásokat. Nem véletlen, hogy Böröcz érkezése előtt a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hung-Ister Zrt. egykori vezetője, Fazekas Csaba kapta ezt a megbízást, aki - úgy hírlik - alig néhány hónap után, ez év elején magánéleti okok miatt távozott az alap éléről. Forrásaink szerint Medveczky Balázs belátta, hogy az MTVA vezető pozícióját neki nincs sok esélye megszerezni, ráadásul az állam számára előnytelen székházszerződés miatt könnyen - és okkal - támadható. Informátoraink szerint az MTV-elnök épp ezért is kardoskodik az összevont közszolgálati zrt. megalapítása mellett; annak vezetésére jobb eséllyel pályázhat, és törekvéseit hallgatólagosan a többi szolgáltató cég vezetője is támogatja. Még Belénessy is, aki vélhetően tudomásul vette, hogy az önálló MTI hónapjai meg vannak számlálva - viszont Medveczky mögött juthat neki pozíció egy új rendszerben is.
Rég tudják
Miként nyáron már írtunk róla, az MTVA állományában számos, korábban a Medveczky vezette MTV-ben magas beosztást vállalt munkatárs dolgozik (lásd: Vezér-gyalog játék, Magyar Narancs, 2011. június 2.); köztük még mindig vannak olyanok, akik párhuzamosan töltenek be pozíciót mindkét intézményben. Medveczky maga is igyekezett minél több bizalmi embert küldeni az MTVA-ba, így próbálván gyengíteni Böröcz pozícióját. A belső feszültségek szeptemberben tetőztek, amikor Böröcz menesztette a stratégiai integrációs irodát vezető, az MTVA második legerősebb embereként ismert Adamik Ágnest, aki korábban szintén Medveczky alatt lett "tényező" az MTV-ben. Azóta Adamiknak ismét "csak" egy pozíciója van, az MTV gazdasági vezetésében.
A Böröcz-Adamik-konfliktus csúcspontján utóbbi nem támogatta a vezérigazgató azon döntését, amellyel az MTV és a Duna Tv vezetését az összes gyártóegységnek helyt adó Kunigunda utcai épületegyüttesből az MTI Naphegy téri épületébe helyezte át. Böröcz ellenfelei az igazgató e lépését azzal magyarázták, hogy ily módon igyekszik távol tartani a szolgáltató cégek vezetőit az MTVA állományától - s így megakaszthatja az ellene való szervezkedést.
Míg Medveczky elsősorban a tartalomszolgáltató zrt. élére pályázik, addig az MTVA vezető pozíciójának elnyerésére többen Szabó László Zsoltot látják esélyesnek, aki korábban, az első Orbán-kormány alatt már vezette a királyi televíziót. Mind gazdasági vezetői múltja, mind politikai kapcsolatai megvannak ahhoz, hogy ő vezesse a közmédiát. Az új rendszerben az MTI vezérigazgató-helyetteseként kezdett, de az év második felében - Böröcz csábítására - az MTVA műszaki és gyártási vezérigazgató-helyettesi székébe ült át.
MédiapénzekAz új médiatörvény által életre hívott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mindenkori - a hatóság mellett a médiatanács bevételeiről és kiadásairól egyaránt rendelkező - költségvetését külön törvényben fogadja el a parlament. E jogszabály melléklete rögzíti a közmédiumokat felügyelő MTVA pénzügyi kereteit is. A múlt szerdán az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat tehát egyszerre tartalmazza a közszolgálati műsorszolgáltatás és a piaci alapon működő médiumok felügyeletének, igazgatásának várható költségeit. A tervezet alapján az NMHH 2012-es évi összesített költségvetése 32,4 milliárd forint lesz, ennek azonban csak a töredéke, 208 millió forint a költségvetési támogatás. A hatóság kiadásainak döntő részét a már használatban lévő frekvenciák és az újonnan pályáztatásra kerülő frekvenciák díjain túl a felügyeleti és az azonosítók használata után fizetendő díjakból fedezi. Ezekből közel 25 milliárd forint éves bevételre számít az NMHH. Az NMHH költségvetésétől teljesen elkülönítve a törvény az MTVA, tehát a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatására 77,4 milliárd forintot irányoz elő. Szemléltetésként: ez az összeg a Nemzeti Kulturális Alapnak szánt éves keret tízszerese. Az MTVA bevételei ennek az összegnek csupán töredékét - kb. 13 milliárd forintot - fedezik. Ezek az alábbiak: 7,7 milliárd forint kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevétel, 3,5 milliárd forint médiaszolgáltatási díjakból befolyó összeg, és további 1 milliárd forint, amit a kereskedelmi televíziók fizetnek be az MTVA kasszájába (reklámbevételeik 2,5 százalékát kell leadniuk). A fennmaradó, közel 65 milliárd forintot a központi költségvetés állja. Ez az összeg szinte fillérre megegyezik az MTVA ez évi költségvetési keretével. Az MTVA költségvetéséből kiolvasható a szolgáltató cégek leépítésének szándéka is. A 65 milliárdos keretből az MTV, a Magyar Rádió és a Duna Tv egyenként félmilliárd forint támogatást kap, az MTI pedig 1,3 milliárd forintból gazdálkodhat - ami nagyjából arra elég, hogy a társaságok valahogy elvegetáljanak az év végéig. Takarékossági intézkedések tehát nemigen látszanak az MTVA költségvetésén. Kérdésünkre, hogy mire fordítja az MTVA a bértömeg (5-6 milliárdos) csökkenéséből adódó pluszforrásokat, a kommunikációs igazgatóságtól azt a választ kaptuk, hogy azt "új, értékes tartalmak előállítására, illetve a műszaki korszerűsítésre" költik. Az MTVA nem állami pénzalap. Talán ezért állhat elő az az abszurd helyzet, hogy míg a hatóságnál, amédiatanácsnál, a közszolgálati kuratóriumnál és az egyes szolgáltatókra vonatkozó bekezdesekben az újmédiatörvény egyértelműen jelzi az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálati jogosultságát, addig a legnagyobb pénzösszeg felett rendelkező MTVA esetében "elfelejti" megemlíteni az ÁSZ feladatát. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pedig az MTVA költéseit értelemszerűen nem ellenőrizheti. Tudomásunk szerint kontrollt az alap pénzügyi működése felett egyedül annak felügyelőbizottsága gyakorolhat. |
ŐrkutyákLegutóbb még nem állt módunkban közölni az MTVA felügyelőbizottságának (fb) teljes névsorát. Amint a Népszabadság júniusban hírül adta, az fb-t - a jelenlegi MTVA-vezér helyére kinevezett - Marton Géza okleveles gépészmérnök elnökli, akinek médiamúltjáról eddig nem kerültek elő információk, csupán annyi vált róla ismertté, hogy évtizedes ismeretség fűzi Szalai Annamáriához. Amikor Martont a Zalaegerszegi Városfejlesztő Rt. vezetőjének választották, Szalai még a térség országgyűlési képviselője volt. Marton későb fb-tag és elnök lett a Zalatournál és a Zala Volánnál is. Kinevezését a nyáron - a Népszabadság kérdésére - Kiricsi Karola, az NMHH szóvivője úgy kommentálta, hogy "az fb-tagságnak nincs speciális képzettséghez kötődő feltétele. Az fb-tagok feladata ugyanis nem szakmai jellegű, hanem arra irányul, hogy az adott szervezet működésének, gazdálkodásának jogszabályoknak való megfelelését ellenőrizzék." Fb-tag lett továbbá Szarka Istvánné, az Asszonyok Nemzeti Egységéért mozgalom képviselője is. Médiaismereteiről - a Népszabadság szerint - korábban csak annyi derült ki, hogy szerinte a mindenkori ellenzéknek saját közszolgálati tévécsatornát kellene kapni. Nem tudni arról sem, hogy a szintén felügyelőbizottsági megbízást kapott Kosztolányi Dénes korábbi fideszes képviselő valaha foglalkozott volna médiaügyekkel. (Kosztolányit a széles közvélemény azon vallomásáról ismerheti, miszerint szabadidejében szocialista politikusok nevével összefilcezett patkányokkal eteti pitonjait.) Vannak azonban olyan tagok is, akik tényleg konyítanak valamit a médiához. Ilyen Tirts Tamás egykori fideszes, majd KDNP-s parlamenti képviselő, korábbi ORTT-tag, és az egyetlen ellenzéki tagként kijelölt Ladvánszky György, aki hajdan szocialista jelöléssel lett ORTT-tag. Ladvánszky aktív szerepet játszott a Class FM és a Neo FM frekvenciapályázatainak elbírálásakor (vagyis a Sláger és a Danubius kigolyózásakor) megvalósult Fidesz-MSZP alkalmi nagykoalíció megszületésében. |
| A kollegialitás okán "Miközben a cikk pontos megállapításokat is tartalmaz, sajnos belekerült nem kevés pontatlan, hibás vagy éppen tendenciózus állítás is. Ez utóbbiak talán elkerülhetők lettek volna, ha az újságíró megkeresi a közmédiarendszer vezetőit, köztük engem is, és személyesen tájékozódik arról, hogy miképpen is áll a közmédia átalakítása. (...) Értem és megértem, hogy a közmédia megújítása érdekeket sért, és személyes egzisztenciákat érint. De talán éppen az újságírószakmának - ha másért nem, a kollegialitás okán - kellene partnernek lennie abban, hogy a közmédia újból nézett, hallgatott, látogatott csatornákkal üzemeljen, átlátható, tisztességes módon. Kérem ebben a Magyar Narancs segítségét is, magam és kollégáim, ha keresnek minket, örömmel állunk a lap rendelkezésére" - írta idén júniusban a közmédiában folyamatban lévő tisztogatásokról szóló cikkünkre (Vezér-gyalog játék, 2011. június 2.) reagálva olvasói levelében Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója. Ezt követően a Narancs a nyár folyamán öt alkalommal kereste Böröcz Istvánt az MTVA kommunikációs igazgatóságán keresztül egy esetleges interjú reményében. Erre az igazgatónak előbb a szakszervezetekkel való egyeztetések miatt nem volt ideje, ám megkereséseinkre ezek lezárulta után sem kaptunk pozitív választ. Szeptemberben újra próbálkoztunk, ismét sikertelenül. Jelen cikkünk írásakor ismét megkerestük az MTVA-t, hogy - akár csak 15 percet - beszélhessünk telefonon Böröcz Istvánnal. Erre ismét nem adódott lehetőség. Cserháti Ágnes, a kommunikációs igazgatóság munkatársa viszont rendelkezésünkre állt, így a cikkben sorolt adatokat, közléseket neki köszönhetjük. |
