A jelenleg támogatott lakhatásban részesülő ukrán menekültek körülbelül háromnegyedét érinti a közelgő szigorítás, amelynek értelmében elveszítik a lakhatási támogatásukat – írja a Népszava.
Eredendően minden ukrán menekült – kettős állampolgár vagy menedékes státuszra jogosult – kaphatott állami lakhatási támogatást. Ilyen esetekben az érintett megyei védelmi bizottság szerződést kötött a szállásadóval – például kollégiummal vagy civil szervezet által fenntartott szállásokkal – és naponta 5 ezer forintot adtak minden érintett menekült után. A támogatás mindenkinek járt egy hónapig, vagy a menekültügyi eljárás végéig. A határidő után csak a várandós nőknek, a 65 év felettieknek, továbbá a kiskorúaknak és egy szülőjüknek járt ez a segítség.
Ezt a támogatotti kört már tavaly elkezdte szűkíteni a kormányzat, de az idén június 28-án a Magyar Közlönyben megjelent újabb szigorítás szerint augusztus 21-től csak „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeit” érintő területről érkezők lesznek jogosultak lakhatási támogatásra. Augusztus végétől az újonnan érkezőknek az állam csak akkor biztosít egy hónapig vagy a menekültügyi eljárás végéig szálláshelyet, ha olyan helyről menekültek, ahol harcok vannak. Azt, hogy mely területeket sorolnak be a katonai műveletekkel közvetlenül érintettek közé, Pál Norbert az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos fogja összeállítani, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi- és Szijjártó Péter külügyminiszter segítségével.
Az elmúlt két hétben 150 magyarországi közösségi szálláshelyen készült egy gyors felmérés, e szerint a megszólított 2100 ukrán menekült közül 1650-an veszítik el lakhatási támogatási jogosultságukat a szigorítás miatt – mondta a lapnak Siewert András, a Migration Aid vezetője. Hasonló arányokról beszélt lapunknak Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa is, aki szerint az uniós joggal is ellentétes, hogy a menedékkérők egy csoportjától teljesen megvonják a lakathatási támogatás valamennyi formáját.
A már Magyarországon élő érintett menekültek július 10-ig mindössze hatnapos határidővel nyújthattak be méltányossági kérelmet, hogy augusztustól is fennmaradjon a jogosultságuk. Aki ezt határidőn belül nem tette meg, annak a jövőben erre már nincs lehetősége. A kérelmek elbírálásáról Pál Norbert egy személyben dönthet, de semmit nem tudni arról, milyen szempontok alapján dönti el a kormánybiztos, ki mehet és ki maradhat. Arról sincs információ, hogy az érintetteknek lesz-e jogorvoslati lehetősége, ha nem értenek egyet a döntéssel.
A lap kereste Pál Norbertet és a Miniszterelnökséget is, de nem kapott választ arra, hogy jelenleg mennyien kapnak állami lakhatási támogatást, hányan nyújtottak be kérelmet a jogosultság megőrzésére, ezek közül mennyit fogadtak el.
A vitatott rendelet hoz egy másik nagy változást is. Augusztus 21-től egyedül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jogosult közösségi szállásokon elhelyezni az erre jogosult menedékeseket – igaz, szerződhet más szervezetekkel. Siewert András elárulta, ők már keresték a kapcsolatot a Máltai Szeretetszolgálattal, de az egyeztetések jelenleg még kezdetlegesek, viszont véleménye szerint szerint a Máltainak szüksége lesz a segítségre. A Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője, Romhányi Tamás jelezte lapunknak, hogy szervezetük elkezdte a felkészülést a feladatra, de bővebb tájékoztatással a rendelet hatályba lépését követően tud szolgálni.
Összesen 44 625 ukrán menekült rendelkezik menedékes státusszal, vagy folyamodott menedékes státuszért. Azokkal együtt, akik más státusszal tartózkodnak Magyarországon 60-62 ezer között van az ukrán menekültek száma. Ilyen eset például, ha valakinek például a munkáltatója elintézte a munkavállaláshoz kötött tartózkodási engedélyt.
