Ki lesz rajta az ellenzék közös választási listáján?

Az üstökös csóvája

Belpol

A közös ellenzéki lista összeállításának amúgy sem egyszerű feladatát tovább bonyolítja, hogy Márki-Zay Péter előválasztási győzelme után bejelentette: önálló parlamenti frakciót akar a mozgalmának, az őt támogató kisebb pártoknak és a civileknek.

„Bevallom, nem töltöttünk hosszú munkanapokat azzal, hogy Márki-Zay Péter előválasztási győzelmére készüljünk” – így érzékelteti a Narancsnak az egyik ellenzéki párt vezető politikusa, hogy a nem várt fordulattal komoly időkényszerbe került az ellenzék. Mint mondja, ő előzetesen arra számított, hogy a közös programban lényegében már csak a határon túli magyarok választójogának kérdését kell tisztázni (ebben a DK álláspontja eltér a többi pártétól), MZP miniszterelnök-jelöltségével viszont kinyílhatnak olyan kérdések is, mint az adórendszer, a családtámogatási rendszer vagy az állam és az egyházak viszonya.

Egy Márki-Zayhoz közel álló forrás szerint a legsürgetőbb feladat a kampánycsapat felállítása. „Már most el vagyunk késve, néhány héten belül mindenképpen fel kell állnia az új struktúrának” – mondja. Ő azt látná ideálisnak, ha MZP kampányteamjéhez csatlakoznának a pártok szakemberei, és e közös fórumon hoznának meg olyan stratégiai döntéseket, mint hogy mennyit őriznek meg Márki-Zay előválasztási kampányának arculatából, mennyire hangsúlyozzák a miniszterelnök-jelölt személyét és mennyire a mögötte álló pártokat, vagy hogy milyen mértékben központosítják és egységesítik a 106 egyéni választókerületi kampányt. A döntéshozatal módjáról is hamar meg kell állapodni. A közös program esetében életszerű, hogy a hat párt és a miniszterelnök-jelölt konszenzusával szülessenek a döntések, a kampány megtervezése és lebonyolítása azonban ennél gyorsabb reagálást igényel – így e téren MZP csapatának logikusan nagyobb felelősséget és mozgásteret kell kapnia.

A következő hetek, hónapok legélesebb hatalmi kérdése a közös választási lista összeállítása lesz. Ez MZP előválasztási győzelme nélkül is konfliktusokat okozott volna a hat párt között, a miniszterelnök-jelölt igényei csak tovább bonyolítják a képletet. A győzelme után rögtön bejelentette, hogy hetedik parlamenti frakciót akar „azoknak, akiket a hat párt nem képvisel”, ennek érdekében leginkább az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom tagjainak, az őt támogató kisebb pártoknak és civil szervezeteknek kérhet helyet a listán. A listakérdés kinyitásától egyik párt sem zárkózott el kategorikusan, és Márki-Zay ATV-nek adott hétfői nyilatkozata szerint fel is állt egy munkacsoport a listaállítás alapelveinek kidolgozására. A lehetséges érdekellentéteket jelzi viszont, hogy a pártok abban állapodtak meg, először a programírásra koncentrálnak, a listás tárgyalásokat pedig nem viszik ki a nyilvánosság elé. „Haladjunk először ott, ahol könnyebb létrehozni a konszenzust” – mondja erről egy ellenzéki forrásunk.

Bár MZP hivatalosan azzal indokolja a saját frakció iránti igényét, hogy azzal a bizonytalanok és a kiábrándult fideszesek felé fel lehet mutatni „egy jobbközép formációt”, valójában elemi érdeke, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatva a pártoknak. Az ellenzék választási győzelme esetén a saját frakció rögtön biztosítaná, hogy tényleg őt válasszák meg miniszterelnöknek. A sikeres előválasztás és a fél­éves kampány után persze politikai öngyilkosság lenne a pártok részéről, ha nem így tennének, de Gyurcsány Ferenc előválasztást értékelő beszédében azért többen felkapták a fejüket arra a közjogilag kétségkívül igaz megállapításra, hogy végső soron a parlamenti többség fog miniszterelnököt választani magának. Egy kellően erős frakció azt is garantálhatná MZP-nek, hogy a mai ellenzéki pártok a miniszterelnökké választása után legalább konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal ne tudják eltávolítani – ebben az esetben csak úgy buktathatnák meg, hogy azzal új választás kiírását kockáztatják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.