Az üstökös csóvája

A közös ellenzéki lista összeállításának amúgy sem egyszerű feladatát tovább bonyolítja, hogy Márki-Zay Péter előválasztási győzelme után bejelentette: önálló parlamenti frakciót akar a mozgalmának, az őt támogató kisebb pártoknak és a civileknek.

„Bevallom, nem töltöttünk hosszú munkanapokat azzal, hogy Márki-Zay Péter előválasztási győzelmére készüljünk” – így érzékelteti a Narancsnak az egyik ellenzéki párt vezető politikusa, hogy a nem várt fordulattal komoly időkényszerbe került az ellenzék. Mint mondja, ő előzetesen arra számított, hogy a közös programban lényegében már csak a határon túli magyarok választójogának kérdését kell tisztázni (ebben a DK álláspontja eltér a többi pártétól), MZP miniszterelnök-jelöltségével viszont kinyílhatnak olyan kérdések is, mint az adórendszer, a családtámogatási rendszer vagy az állam és az egyházak viszonya.

Egy Márki-Zayhoz közel álló forrás szerint a legsürgetőbb feladat a kampánycsapat felállítása. „Már most el vagyunk késve, néhány héten belül mindenképpen fel kell állnia az új struktúrának” – mondja. Ő azt látná ideálisnak, ha MZP kampányteamjéhez csatlakoznának a pártok szakemberei, és e közös fórumon hoznának meg olyan stratégiai döntéseket, mint hogy mennyit őriznek meg Márki-Zay előválasztási kampányának arculatából, mennyire hangsúlyozzák a miniszterelnök-jelölt személyét és mennyire a mögötte álló pártokat, vagy hogy milyen mértékben központosítják és egységesítik a 106 egyéni választókerületi kampányt. A döntéshozatal módjáról is hamar meg kell állapodni. A közös program esetében életszerű, hogy a hat párt és a miniszterelnök-jelölt konszenzusával szülessenek a döntések, a kampány megtervezése és lebonyolítása azonban ennél gyorsabb reagálást igényel – így e téren MZP csapatának logikusan nagyobb felelősséget és mozgásteret kell kapnia.

A következő hetek, hónapok legélesebb hatalmi kérdése a közös választási lista összeállítása lesz. Ez MZP előválasztási győzelme nélkül is konfliktusokat okozott volna a hat párt között, a miniszterelnök-jelölt igényei csak tovább bonyolítják a képletet. A győzelme után rögtön bejelentette, hogy hetedik parlamenti frakciót akar „azoknak, akiket a hat párt nem képvisel”, ennek érdekében leginkább az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom tagjainak, az őt támogató kisebb pártoknak és civil szervezeteknek kérhet helyet a listán. A listakérdés kinyitásától egyik párt sem zárkózott el kategorikusan, és Márki-Zay ATV-nek adott hétfői nyilatkozata szerint fel is állt egy munkacsoport a listaállítás alapelveinek kidolgozására. A lehetséges érdekellentéteket jelzi viszont, hogy a pártok abban állapodtak meg, először a programírásra koncentrálnak, a listás tárgyalásokat pedig nem viszik ki a nyilvánosság elé. „Haladjunk először ott, ahol könnyebb létrehozni a konszenzust” – mondja erről egy ellenzéki forrásunk.

Bár MZP hivatalosan azzal indokolja a saját frakció iránti igényét, hogy azzal a bizonytalanok és a kiábrándult fideszesek felé fel lehet mutatni „egy jobbközép formációt”, valójában elemi érdeke, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatva a pártoknak. Az ellenzék választási győzelme esetén a saját frakció rögtön biztosítaná, hogy tényleg őt válasszák meg miniszterelnöknek. A sikeres előválasztás és a fél­éves kampány után persze politikai öngyilkosság lenne a pártok részéről, ha nem így tennének, de Gyurcsány Ferenc előválasztást értékelő beszédében azért többen felkapták a fejüket arra a közjogilag kétségkívül igaz megállapításra, hogy végső soron a parlamenti többség fog miniszterelnököt választani magának. Egy kellően erős frakció azt is garantálhatná MZP-nek, hogy a mai ellenzéki pártok a miniszterelnökké választása után legalább konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal ne tudják eltávolítani – ebben az esetben csak úgy buktathatnák meg, hogy azzal új választás kiírását kockáztatják.