„Az államnak van életvédelmi kötelezettsége”

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a Covid-járvány állami kezeléséről

Belpol

Vajon bíróság elé citálható-e az állam akkor, ha nem tesz semmit a járvány megfékezése érdekében? Vagy ha épp túlzott agilisságával, lezárásaival és tiltásaival okoz elkerülhető károkat? És ki lehet a felperes? Maga az állampolgár? Vagy egy másik állam? Az Államfelelősség a SARS-CoV-2 terjedésének megakadályozásában és annak elmulasztásáért című tanulmány egyik szerzőjével beszélgettünk.

Magyar Narancs: Vádemelést javasol Jair Bolsonaro elnök ellen egy brazil kongresszusi testület azzal az indokkal, hogy a nyájimmunitás kialakulására számítva szándékosan hagyta a koronavírus elterjedését az országában. Ez az indítvány az állam felelősségét firtatja. Tegyük hozzá: Brazíliából indult a kórokozó egyik variánsa. Az elégtelen állami védekezés kiválthat nemzetközi jogvitákat?

Hoffmann Tamás: A nemzetközi jog elsősorban azt vizsgálja, hogy az államok egymás közötti kapcsolatában mi megengedhető. Külön izgalmas kérdés, hogy egy állammal szemben milyen felelősséget lehet megállapítani. Több szabály is van arra, mit lehet akkor tenni, ha egy állam egy másiknak kárt okoz. És egy állam nyilván kárt okoz egy másik államnak azzal, ha engedi továbbterjedni a fertőzést.

MN: A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tanulmánykötete, mely Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre címen jelent meg, a koronavírus-világjárványnak a jogrendszerre gyakorolt hatásait vizsgálja. Ön és két szerzőtársa, Łukasz Gruszczyński és Marton Péter nemzetközi jogi szempontból közelítették meg a kérdést.

HT: Figyelembe kell venni, hogy mások a lehetőségek egy demokráciában, ahol a szabadságjogok korlátozása jóval szűkebb körben fogadtatható el, mint mondjuk a kínai autokráciában. És vannak más szempontok is: egyszerűbb a helyzete egy szigetországnak, így Új-Zélandnak, amelyik tényleg hermetikusan le tudja zárni a határait, mint egy európainak, amelynek egyszerre kell megoldania egyebek mellett a zökkenőmentes áruforgalmat, szükség szerint az azzal foglalkozó embe­rek országok közti mozgását és a járvány elleni védekezést is.

MN: A tanulmányuk 2020 végével zárul – akkor még egészen más volt a helyzet, mint az idén.

HT: Tavaly az volt a legfontosabb, hogy valamiképp megakadályozzák a vírus terjedését. Ám mind élesebb lett az a probléma, hogy az egyéni jogok korlátozása miként hangolható össze a járvánnyal szembeni védekezéssel.

MN: És emberi jogként jelent meg például az is, hogy ne lehessen maszkviselésre kötelezni az egyént.

HT: Valószínűleg kevesen gondolták, hogy ellenállás lesz az ilyen jellegű intézkedésekkel szemben is. Fel lehet fogni természetesen a maszkviselési kötelezettség előírását is az emberi jogok egyfajta korlátozásának. Erre azonban viszonylag egyértelmű választ ad a nemzetközi jog: jelentős indokkal, közegészségügyi megfontolásból korlátozhatók az emberi jogok. De itt először is szakpolitikai, policy alapú döntést kell hozni, amit remélhetőleg egy politikus akkor fog megtenni, ha költség–haszon elemzést készít, és a végén az jön ki, hogy a közjó érdekében ezt vagy azt a korlátozást, egyéb intézkedést el kell rendelni. Legalábbis ideális esetben így kéne lennie. Viszont ezt jogszabályokkal kell alátámasztani – ha előírták a maszkviselést, hiába korlátozza az emberi jogaidat, a rendelkezést be kell tartanod.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.