„Az államnak van életvédelmi kötelezettsége”

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a Covid-járvány állami kezeléséről

Belpol

Vajon bíróság elé citálható-e az állam akkor, ha nem tesz semmit a járvány megfékezése érdekében? Vagy ha épp túlzott agilisságával, lezárásaival és tiltásaival okoz elkerülhető károkat? És ki lehet a felperes? Maga az állampolgár? Vagy egy másik állam? Az Államfelelősség a SARS-CoV-2 terjedésének megakadályozásában és annak elmulasztásáért című tanulmány egyik szerzőjével beszélgettünk.

Magyar Narancs: Vádemelést javasol Jair Bolsonaro elnök ellen egy brazil kongresszusi testület azzal az indokkal, hogy a nyájimmunitás kialakulására számítva szándékosan hagyta a koronavírus elterjedését az országában. Ez az indítvány az állam felelősségét firtatja. Tegyük hozzá: Brazíliából indult a kórokozó egyik variánsa. Az elégtelen állami védekezés kiválthat nemzetközi jogvitákat?

Hoffmann Tamás: A nemzetközi jog elsősorban azt vizsgálja, hogy az államok egymás közötti kapcsolatában mi megengedhető. Külön izgalmas kérdés, hogy egy állammal szemben milyen felelősséget lehet megállapítani. Több szabály is van arra, mit lehet akkor tenni, ha egy állam egy másiknak kárt okoz. És egy állam nyilván kárt okoz egy másik államnak azzal, ha engedi továbbterjedni a fertőzést.

MN: A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tanulmánykötete, mely Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre címen jelent meg, a koronavírus-világjárványnak a jogrendszerre gyakorolt hatásait vizsgálja. Ön és két szerzőtársa, Łukasz Gruszczyński és Marton Péter nemzetközi jogi szempontból közelítették meg a kérdést.

HT: Figyelembe kell venni, hogy mások a lehetőségek egy demokráciában, ahol a szabadságjogok korlátozása jóval szűkebb körben fogadtatható el, mint mondjuk a kínai autokráciában. És vannak más szempontok is: egyszerűbb a helyzete egy szigetországnak, így Új-Zélandnak, amelyik tényleg hermetikusan le tudja zárni a határait, mint egy európainak, amelynek egyszerre kell megoldania egyebek mellett a zökkenőmentes áruforgalmat, szükség szerint az azzal foglalkozó embe­rek országok közti mozgását és a járvány elleni védekezést is.

MN: A tanulmányuk 2020 végével zárul – akkor még egészen más volt a helyzet, mint az idén.

HT: Tavaly az volt a legfontosabb, hogy valamiképp megakadályozzák a vírus terjedését. Ám mind élesebb lett az a probléma, hogy az egyéni jogok korlátozása miként hangolható össze a járvánnyal szembeni védekezéssel.

MN: És emberi jogként jelent meg például az is, hogy ne lehessen maszkviselésre kötelezni az egyént.

HT: Valószínűleg kevesen gondolták, hogy ellenállás lesz az ilyen jellegű intézkedésekkel szemben is. Fel lehet fogni természetesen a maszkviselési kötelezettség előírását is az emberi jogok egyfajta korlátozásának. Erre azonban viszonylag egyértelmű választ ad a nemzetközi jog: jelentős indokkal, közegészségügyi megfontolásból korlátozhatók az emberi jogok. De itt először is szakpolitikai, policy alapú döntést kell hozni, amit remélhetőleg egy politikus akkor fog megtenni, ha költség–haszon elemzést készít, és a végén az jön ki, hogy a közjó érdekében ezt vagy azt a korlátozást, egyéb intézkedést el kell rendelni. Legalábbis ideális esetben így kéne lennie. Viszont ezt jogszabályokkal kell alátámasztani – ha előírták a maszkviselést, hiába korlátozza az emberi jogaidat, a rendelkezést be kell tartanod.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.

Ítélt az utókor

Szerették őket, így az államosításkor maradt 200-200 hold földjük. Később mégis ku­láknak minősültek az utolsó óföldeáki földes­urak, Návay László és testvére, Aranka. Egy cselédjük házában haltak meg. Kúriájukat most uniós pénzből felújítják. Bérelhető lesz, mint a közeli batidai vadászkastély.