"Helyszűke miatt a sajtó képviselőin kívül tizenkét ember jöhet be a tárgyalóterembe" - jelentette ki múlt csütörtökön a Szarvasi Városi Bíróság folyosóján a biztonsági szolgálat munkatársa, mire egy gárdista azt javasolta: hagyják nyitva a tárgyalóterem ajtaját, hogy a kinn rekedt "bajtársak" figyelemmel követhessék a benti eseményeket. A felvetést gondolkodás nélkül elutasították.
A bíróság folyosóját teljesen megtöltötték az Új Magyar Gárda egyenruhájában érkezők, akik nagy többségükben a vádlott, László Attila kapitánysága alatt a az ÚMG Mozgalom Gróf Tisza István századának a tagjai voltak. De ott volt Samu Tamás Gergő szarvasi jobbikos országgyűlési képviselő, akit tavaly októberben a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) a 2006. őszi budapesti erőszakos cselekményekben részvétel miatt csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak miatt első fokon tíz hónap, két évre felfüggesztett börtönre és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélt. Az épület előterében erős volt a rendőri készültség, ám végül semmilyen rendbontás nem történt.
Baráti szerveződés
A Szarvasi Városi Ügyészség László Attilát az egyesülési joggal való visszaéléssel vádolja egy 2009. november 8-i szarvasi nyilvános rendezvény miatt. A vádhatóság szerint az akkor már jogerősen feloszlatott Magyar Gárda Mozgalom tagjainak részvételével zajlott a kifogásolt rendezvény, amely ily módon törvénysértő volt. (A Magyar Gárda feloszlatásáról lásd Három menetben: oszolj! című keretes írásunkat.) László Attila a nyomozás során és a januári, első bírósági tárgyaláson azzal védekezett, hogy nincs semmiféle egyezés a Magyar Gárdával, a két szervezet között nincs folytonosság. Ahogyan fogalmazott, az Új Magyar Gárda általa irányított százada "csupán egy baráti kapcsolatokon alapuló szerveződés".
Az Új Magyar Gárda Békés megyei sajtószolgálata a csütörtöki per előtt kiadott sajtóközleményében "érdekes előzménynek" nevezte, hogy a rendőrségi és ügyészségi papírokon az Új Magyar Gárdát a Magyar Gárdával azonosnak tekinti a hatóság, holott egy, az elmúlt hetekben a fővárosban született ítélet szerint a két csoportosulás nem ugyanaz. Sőt, "számtalan esetben helyezték hatályon kívül a bíróságok az Új Magyar Gárda tagjai ellen indított eljárásokat" - állítja a közlemény.
Ez csak részben fedi a valóságot. Kiss Róbert, az ÚMG országos főkapitánya ellen - László Attilához hasonlóan - az egyesülési joggal való visszaélés vétsége miatt büntetőper zajlik a fővárosban. A perben nemrég hozott elsőfokú ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság ezt a vádat nem látta bizonyítottnak, így a vádhatóság keresetét elutasította. Azt viszont az ÚMG Békés megyei sajtószolgálata nem említette, hogy az ügyészség fellebbezése nyomán ezt az ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte, és a korábbi, nyilvános tárgyalás nélküli ítélethozatallal szemben nyilvános tárgyalásra, azon belül pedig bizonyítási eljárásra kötelezte a PKKB-t annak eldöntésére, hogy az Új Magyar Gárda Mozgalom valóban azonos-e a betiltott Magyar Gárdával. Nem mellesleg ezen áll vagy bukik az ügyészség vádja mindkét perben - Budapesten és Szarvason.
Pestre várva
Erre hivatkozott a szarvasi ügyészség vezető ügyésze, Juhászné Pleskó Ágnes. Kiss Róbert országos főkapitány megismételt elsőfokú büntetőpere március elején lesz a PKKB-n. Ebben azt vizsgálják, hogy az Új Magyar Gárda személyi állományában, eszmerendszerében képvisel-e olyat, ami korábban szükségessé tette a Magyar Gárda betiltását. Éppen ezért a budapesti per okán bizonyítási indítványt tett a szarvasi ügyész: keressék meg a fővárosi Kiss-perben a vádat képviselő V. és XIII. kerületi ügyészséget, és a kérdés eldöntéséhez szükséges okirati bizonyítékokat onnan szerezzék be.
A városi ügyész azt is előadta, hogy a Magyar Gárda jogerős feloszlatása után, 2009 júliusában Kiss Róbert, az ÚMG országos főkapitánya általános és konkrét tartalmú napiparancsokat adott ki. Ezekben rendelte el az Új Magyar Gárda eskütételének időpontját és helyét, így nevezte ki országos helyettesét, valamint a megyei szervezőket, akik egyben megyei parancsnoki posztot láttak el. A szarvasi ügyész állítása szerint az Új Magyar Gárda szervezeti és irányítási felépítése, hierarchiája ugyanaz, mint a Magyar Gárdánál. (Arról nem beszélt, hogy személyi összetételében milyen fokú az egyezés vagy a különbség.)
László Attila vádlott a múlt csütörtökön is fenntartotta azt a korábbi véleményét, miszerint az ÚMG "csak hasonló gondolkodású emberek gyülekezetét" jelenti. Ügyvédje, Borbély Ágnes az ügyész bizonyítási indítványának elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy Kiss Róbert büntetőpere egy másik, ettől teljesen független ügy, amely semmilyen módon nem tartozik a László-per tárgyához, és az itteni bizonyítási eljáráshoz nincs szükség az ottani dokumentumokra. Dani Dóra bíró végül az ügyészség bizonyítási indítványának adott helyt. A tárgyalást ezért elnapolták április közepére - a megismételt Kiss Róbert-per utánra. Ekkor a szarvasi bíróság várhatóan meghozza az elsőfokú ítéletet, amelyet minden bizonnyal döntően befolyásol majd az említett budapesti verdikt.
Három menetben: oszolj!
A Fővárosi Bíróság 2008. december 15-én kihirdetett elsőfokú ítéletében rendelte el a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását. Fellebbezés után a másodfokon döntő Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án helybenhagyta és jogerőre emelte e döntést, egyben a feloszlatás hatályát kiterjesztette a Magyar Gárda Mozgalomra is. Felülvizsgálati eljárás után a Legfelsőbb Bíróság (LB) 2009. december 15-én helybenhagyta a jogerős ítéletet. Az ítélőtábla az egyesület, illetve a mozgalom tevékenységéről megállapította: rendezvényein közvetlenül és ténylegesen fajgyűlölő és kirekesztő megnyilvánulásokkal támadták a közrendet és a köznyugalmat, aminek következtében sérült a biztonsághoz és szabadsághoz való jog. Az LB indoklása szerint a Magyar Gárda Egyesület és a mozgalom is sértette mások emberi méltóságát. A legmagasabb bírói fórum kimondta: helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a Magyar Gárda Egyesület, illetve a mozgalom összetartozik, így az ítélet mindkettőre vonatkozik.
A bíróság szerint a rendezvényeken nem történt erőszak, de ez nem jelentette azt, hogy nem állt fenn ennek közvetlen veszélye. Volt olyan rendezvény, ahol az egyik oldal azt üzente a másiknak, hogy "le leszel vágva az összes purdéddal együtt". Erre a másik oldal úgy felelt, hogy: "idehozunk ötezer cigányt, aztán majd meglátjuk, mi lesz". Az LB szerint e fejlemények a feszültséget gerjesztették.
A Magyar Gárda Egyesület ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás az ítélet előtt kifejtette: a jogerős döntés hatályon kívül helyezését kérik az LB-től, mert az téves következtetéseken alapul. A távirati iroda korabeli tudósítása szerint az ügyvéd megjegyezte, hogy a mozgalom, amit a közvélemény Magyar Gárdaként ismer, nem az egyesület tagozata, a tagok nincsenek átfedésben, így nem hozható ítélet az egyesületről a mozgalom cselekedetei alapján. Ezzel szemben az ügyész, Pálvölgyi Ferenc azt mondta, az egyesület gyakorlatilag egyetlen funkciója a mozgalom létrehozása volt, ezért az ügyészség kéri a jogerős ítélet helybenhagyását.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke akkor azt mondta: az ítéletet tudomásul veszik, de a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak, mivel Magyarországon nincs már lehetőség a döntés ellen fellebbezni.
