A korábban a Heti Válasz című lapot is kiadó közalapítvány működését és gazdálkodását vizsgálta az Állami Számvevőszék. Hiányosságokat igen, komoly törvénytelenséget viszont nem tártak fel. Kétmilliárd költségvetési forint párolgott el, meg még egy kicsi.
A hosszú, dagályos nevű közalapítvány (Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány - TTFK) szerteágazó tevékenységei közül a masszívan veszteséges Heti Válasz (HV) pénzelése volt a legemlékezetesebb. Emellett a gondola.hu internetes portál működtetése, könyvkiadás, civil szervezetek és gazdasági társaságok támogatása, a Környezettudatos Nyilvánosságkutató Intézet és a Szellemi Környezetvédelemért Alapítvány létrehozása-finanszírozása köthető a nevéhez. A kormány kérésére most az Állami Számvevőszék (ÁSZ) soron kívül ellenőrizte a kiemelten közhasznú szervezetet.
A TTFK-t 2000 őszén hívta életre az Orbán-kormány, hogy 2001-ben másfél, 2002-ben további félmilliárd forint ellátmányban részeltesse. A kuratórium elnöke (később a HV főszerkesztője is) Elek István, Orbán Viktor akkori média-főtanácsadója lett. Az alapító okirat kijelölte cél homályos volt: gondoskodni "a természet- és társadalombarát fejlődés értékrendjének erősítéséről a magyar nyilvánosságban", ahol is arról "a lehető legtágabban értett környezettudatos értékrendnek az erősítéséről" volna szó, "amely az ember teljességére tekintettel fogalmazza meg és képviseli az ép, egészséges ember eszményét", valamint "épp ezért az önmagunk és környezetünk iránti felelősséget is a lehető legtágabban érti". Az eredmény a HV és társai lettek, melyek mértéktartását nemigen vonta kétségbe senki, ám Fidesz-hű orgánumok teljesen nyílt állami támogatására korábban nem volt precedens. A közpénzből támogatott jobboldaliság vádját Elek István mindvégig könnyű kézzel verte vissza: ők az alapító okiratban megfogalmazott célokat tartják szem előtt, mit lehet tenni, ha éppen Orbánék osztják az ő nézeteiket.
Az idilli állapotnak a kormányváltással értelemszerűen vége lett. A TTFK megszüntetésére ugyan nem volt meg a politikai bátorság, igaz - a Terror Házával ellentétben - legalább kitüntetésben nem részesítették. Ehelyett 2003-ban 50, 2004-ben 20 millióra apadt a költségvetési támogatás, ez utóbbi pedig már meg sem érkezett, mivel a kormány a "közigazgatási rendszer korszerűsítésére" időközben átcsoportosította. A közalapítvány tavaly tavasszal kénytelen volt a legnagyobb pénznyelőjétől, a HV-tól megválni (lásd: Végkiárusítás, Magyar Narancs, 2004, június 10.).
Elfolyt
A boldog időkben a bőséges apanázsból jutott erre-arra. A HV Lap- és Könyvkiadó Kft. 2001-2004 között elvitt 60 százalékot, 871,8 milliót, mivel kiadásainak csak a felét sikerült előteremtenie. Ehhez hozzájárult, hogy az összes példányszámon belül az értékesített példányszám aránya átlagosan 56, az ingyenes 8, a remittenda 36 százalék volt, a hirdetésből származó bevétel aránya a vizsgált időszakban 46-ról 15 százalékra csökkent. Mindez nem is volt elég, hiszen 2003 végéig a kft.-nek még így is 25,6 milliós vesztesége keletkezett, ezért az állami forrásból biztosított 100 millió Ft-os jegyzett tőke elértéktelenedett.
Csak számítástechnikai beruházásra (80 számítógép, ebből 54 a HV szerkesztőségi rendszere, köztük notebookok, szerverek, egyéb eszközök, szoftverek) elköltött a TTFK 75 milliót, irodabútorra 18 milliót. A mobiltelefon-költség 6,1 millió forint volt, az azt használók körét és a felhasználható keretösszeget nem határozták meg. Olyanoknak is fizették a telefonköltségét, akik már nem voltak alkalmazásban a közalapítványnál.
A Gondola és a HV on-line kiadására gründolt Netrióta Kft. létrehozása, működésének támogatása, majd veszteségének ellen-tételezése 274 milliót emésztett fel, miközben volt azért neki saját árbevétele is: 25,3 millió forint. A TTFK civil szervezeteknek, gazdasági társaságoknak 105 millió forint összegben nyújtott támogatást. Pályázatot nem írt ki, egyedi kérelmek alapján döntött, a támogatási lehetőséget nem hozta nyilvánosságra, de a számvevők úgy találták, hogy a támogatások célja megfelelt az alapító okiratban megfogalmazottaknak. A 101 millió forint induló vagyonnal megalapított Szellemi Környezetvédelemért Alapítványnak az ÁSZ szerint sok értelme nem volt, hiszen a HV támogatásán (68 millió) és saját működtetésén túl egyebet nem tett, támogatásra meg, ugye, ott volt maga a TTFK. A Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól használatra kapott Andrássy úti villa felújítására 71 millió forintot fordított a közalapítvány, a kincstári vagyont gyarapító fejlesztések szerződésben vállalt összege 150 millió volt.
Belátható következmények
A jelentés alapjában véve rendben levőnek találta a TTFK gazdálkodását, miközben azért a fellelt hiányosságokra is rámutatott. A számlarendről megállapította, hogy az nem biztosította a cél szerinti költségek és a közalapítvány kiadásainak elkülönítését. Befektetési szabályzatot 2002 októberéig annak ellenére nem készítettek, hogy a kezdetektől folytattak tőkebefektetéseket, az átmenetileg szabad pénzeszközökből értékpapírokat vettek - a költségvetési támogatást ugyanis előre megkapták. A vagyonkezelési szabályzatban nem határozták meg részletesen a feladatokat és a gazdálkodás feltételeit, olyan gyorsított értékcsökkenési leírást alkalmaztak, amit nem indokolt az eszközök tényleges elhasználódása. A Netrióta Kft. csak részben teljesítette a céljait, ugyanis a TTFK on-line megjelenítése nem valósult meg, a webcímen csupán a közalapítvány logója volt megtalálható (mostanra az egyszerűsített éves beszámolók mérlege felkerült). Másrészt, ha a tulajdonos nem törekedett a kft. árbevételszerző működtetésére, akkor nem volt indokolt a közhasznú feladatok megvalósítását gazdasági társaságra bízni.
A lényeget azonban a számvevők nem állapították, nem is állapíthatták meg. Azt, hogy végül is a TTFK (a HV-n, Gondolán stb. keresztül) kétmilliárd-ötvenmilliónyi közpénzt közcélokra költött-e el, hogy a kutatások, újságcikkek, tanulmányok finanszírozása tár-sadalmi, avagy netán pártérdeke-ket szolgált-e. Az ellenőrzés céljai közt szerepelt, hogy törvényességi és célszerűségi szempontból értékelje, vajon a "TTFK működése és gazdálkodása hogyan segítette elő az alapító okiratban meghatározott célok és feladatok megvaló-sítását". Az ÁSZ főigazgató-he-lyettese, Elek János lapunknak elmondta: ők csak a rendelkezésre álló dokumentációkon keresztül vizsgálódhattak, tartalmi felülvizsgálatra egy pénzügyi ellenőrzési szervezetnek nincsen módja. A feladatuk az volt, hogy pénzügyi oldalról megnézzék: a tevékenység valóban a kijelölt célokra irányult-e, eredményesen és célszerűen gazdálkodtak-e, "de azt az ön-állóságot elvitatni, hogy mindezt tartalmilag hogyan valósítja meg a közalapítvány, nem lehet".
Mindez érthető: egy efféle szubjektív értékelésnek a törvényességhez nincs köze, ellenben politikai felelősséget keletkeztet, ami viszont túllépi az ÁSZ hatáskörét. Ha a választók elnézik bármelyik kormánynak, hogy a költségvetésből tart fenn őt ajnározó intéz-ményeket, akkor az állami cégek egész oldalas hirdetésein, párt közeli cégek juttatásain stb. túl a közalapítvány létrehozását is érdemes felvenni a listára. A számvevők egyébként - tekintve, hogy már nem kap egy buznyákot sem, a legfontosabb eszközét, a HV-t pedig eladta - javasolják a kormánynak, hogy mérlegelje a TTFK további fenntartásának szükségességét.
