Interjú

„Azért is csinálnak egy rendes sztrájkot”

Tóth Viktor és Törley Katalin a pedagógusok engedetlenségi mozgalmáról

Belpol

Március 16-ra egész napos sztrájkot hirdettek a pedagógusok, de egy kormányrendelet kiüresítette a tiltakozás e formáját. Egyre több tanár nyúl a polgári engedetlenség eszközéhez, egy-egy napra megtagadják a munkát, így tiltakoznak a sztrájkjog kiherélése ellen. A kezdeményezéshez elsőként csatlakozó két budapesti iskola, a Kőbányai Szent László Gimnázium és a Kölcsey Ferenc Gimnázium egy-egy tanárával beszélgettünk.

Magyar Narancs: A január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkban a szakszervezetek összesítése szerint közel 27 ezren vettek részt, ami a KSH által közölt pedagóguslétszám körülbelül egyötöde. Önök szerint ez sok vagy kevés?

Törley Katalin: Nehéz önmagában értelmezni ezt a számot, mert éppen a koronavírus-járvány egyik csúcsán voltunk. A Kölcseyben 44-en sztrájkoltunk, öt kolléga mondta azt, hogy nem kíván sztrájkolni, 17-en nem is nyilatkozhattak, mert betegállományban voltak. Árnyalja a képet a figyelmeztető sztrájkot megelőző jogi huzavona, a sok fenyegetőzés, a bírósági procedúra le nem zártsága is, ami biztosan visszavetette a részvételi hajlandóságot.

Tóth Viktor: Mindenképpen pozitívan értékelem, hogy ennyien csatlakoztunk a sztrájkhoz. A jogi bizonytalanság sokakat eltántoríthatott, főleg vidéken, ahol a tanárok nem érzik annyira védettnek magukat, a közösségek nincsenek annyira összekapcsolódva. Másrészt az oszd meg és uralkodj elve is működik, a szakképzésben dolgozókkal már nem egy „céghez” tartozunk, fizetési szempontból egy kicsit jobb helyzetben vannak, és a szakszervezetek mostani sztrájkköveteléseinek többsége sem igazán érinti őket. A Klebelsberg Központ alá 70–80 ezer pedagógus tartozik, az ő körükben egyötödnél biztosan magasabb volt a részvételi arány.

MN: Egy másodfokú bírósági határozat a kormány kérésére formális-eljárásjogi okokból utólag jogellenesnek mondta ki a figyelmeztető sztrájkot. Ezt fenyegetésként élték meg a pedagógusok?

Törley Katalin: Nem tapasztaltam ijedtséget, a környezetemben inkább a dolog abszurditása jelent meg hangsúlyosan. Minden tartalmi kérdésben a szakszervezetek keresetének adott igazat a bíróság, csak közben kimondta a sztrájk jogellenességét is, mert a törvényben benne van, hogy a még elégséges szolgáltatásról már a sztrájk előtt jogerős ítéletnek kell születnie, ami a kormány időhúzása miatt jelen esetben nem születhetett meg. Ez minket nem érintett rosszul, de vannak a miénknél sokkal kitettebb helyzetben lévő tantestületek és tanárok. Egy iskola mindig egy adott mikrokörnyezetbe illeszkedik, egy kistelepülésen gyakran nem is a saját állását félti a tanár, hanem például a családtagjai megélhetésével zsarolják, mert a helyi vállalkozó függ egy fideszes potentáttól. Az ilyen helyzetek visszavetik a lelkesedést, és nem segít a folytatásban, ha még a bíróság is kimondja, hogy amit a pedagógusok tettek, az jogellenes.

Tóth Viktor: Jogi hercehurcákon már meg sem lepődik a pedagógustársadalom. Annyira nehéz jogszerű sztrájkot szervezni, hogy szinte előre tudtuk, hogy valamibe úgyis belekötnek majd, a jog az elmúlt években egyébként is gumifogalommá vált Magyarországon. Jelenleg a polgári engedetlenséggel vállaltan jogszerűtlen tevékenységet hajt végre több száz pedagógus, pedig nem hiszem, hogy ne lennénk törvénytisztelő állampolgárok.

MN: Tóth Viktor, az ön iskolája, a Szent László Gimnázium volt az első, amelyik beleállt a polgári engedetlenségbe, miután a kormány február 11-én kiadott egy rendeletet arról, hogy a pedagógusok sztrájk alatt is kötelesek minden osztályban felügyeletet biztosítani, és megtartani az órák 50 (végzős évfolyamokon akár 100) százalékát. Mi volt az első reakciója, amikor elolvasta a rendeletet?

Tóth Viktor: Felbosszantott. Péntek késő este volt, a péntek eléggé kiütős nap, de egy ideig még nem tudtam elaludni, miután olvastam a hírt. Tehetetlenséget éreztem, hogy hiába mennénk el a jog és a törvényszerűség keretein belül a falig, nem hagyják. Arcátlanságnak gondoltam, hogy a járványhelyzetre hivatkozik a kormány, és hogy egy rendelettel akarják „megoldani” a még elégséges szolgáltatás kérdését, amiben sorozatosan ellenük ítélt a bíróság. Egyértelműen saját politikai céljai érdekében élt vissza a veszélyhelyzeti felhatalmazással a kormány, hogy ne kelljen a választás előtt elégedetlen sztrájkolókkal szembesülnie.

 
Fotó: Németh Dániel

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.