Balog Zoltán püspöksége ingyen kapott egy 1,4 milliárdos ingatlant

  • narancs.hu
  • 2024. április 23.

Belpol

Püspöki irodának, a Parlamenttől nem messze.

Teljesen ingyen kapta meg az államtól azt az 596 négyzetméteres alapterületű, irodaházként használt palotaépületet, amit most Balog Zoltán püspöki irodának használ. Az Alkotmány utca 25. szám alatt álló épületet 1,4 milliárd forint értékűre becslik.

Az RTL.hu felhívja a figyelmet, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület a 15 éves értékesítési moratórium lejárta után akár el is adhatja majd az épületet.

 
Az Alkotmány utca 25. szám alatt álló épület, amely a református egyház tulajdonába került
 

A belvárosi luxusingatlant a hivatalos indoklás szerint „a szolgálat hivatali feladatainak ellátása” céljából kapta a püspök.

A ház 1950 óta állami tulajdon volt, 2013-17 között az akkor Balog vezette EMMI támogatáskezelő szerve volt, majd a Nemzeti Vagyonkezelőtől Balogék bérelték 2021 óta, végül örökbe is megkapták.

A református egyház fideszes előljárója még mindig nem mondott le püspöki címéről, pedig egyre többen úgy vélik, az egyház erodálódását okozza a jelenléte, hiszen K. Endre kegyelmi ügyében kulcsszerepe volt. Miatta rúgtak ki egy kántort, aki most társaival együtt nyílt levélben követeli Balog Zoltán leváltását, és az is kiderült, hogy az exminiszter bizalmas körben beszélt arról, hogyan próbált menteni egy lelkészt, akit letartóztattak volna. A lemondását követelő levelet több mint százan írták alá.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.