Balog Zoltán végre megszólalt a kegyelmi ügyről: "Én kerestem meg Novák Katalint"

  • narancs.hu
  • 2024. június 13.

Belpol

Balog szándékosan csak a választások után állt ki, hogy tisztázza szerepét az ügyben. Azt mondta, K. Endre felesége kereste meg, ő pedig Novákot. 

Interjút adott a választások után a 777blog.hu nevű keresztény oldalnak Balog Zoltán volt miniszter, református püspök, amelyben végre beszélt saját szerepéről is a kegyelmi botrányban. 

Mint ismert, februárban kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnökként 2023 áprilisában kegyelmet adott a sajtóban csak K. Endre néven hivatkozott Kónya Endrének, aki korábban a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatóhelyettese volt, ebben a minőségében pedig a pedofil bűncselekményekért elítélt igazgatót, Vásárhelyi Jánost mentegető vallomásokat próbált kicsikarni a gyerekektől. Az igazgatóhelyettest kényszerítés miatt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 

Miután kiderült, hogy Novák kegyelmet adott K. Endrének, a botrány miatt végül Novák Katalin és a kegyelmi döntést ellenjegyző Varga Judit igazságügy-miniszter is távozott,  de mint hamar kiderült, az ügyben érintett volt Balog Zoltán volt miniszter is, aki javasolta Nováknak a kegyelmi döntés meghozását. Balog azonban eddig nem nyilatkozott, kerülte a kérdéseket, volt, hogy elmenekült az újságírók elől, ha pedig mégis elkapták, terelő választ adott, miközben a református egyházon belül komoly mozgalom indult azért, hogy mondjon le a püspöki pozíciójáról is. 

Balog most végre megszólalt, és arról beszélt az interjúban, hogy szándékosan várt a választások utánig azzal, hogy tisztázza szerepét az ügyben, bár mindezt mindenféle lelki dolgokkal indokolta.  Balog ugyanis beismerte, hogy van jelentősége annak, hogy a választások után jött létre ez az interjú, majd arról beszélt hosszan, hogy ha az emberrel egy ilyen megrázkódtatás történik, ha így megrendül, akkor az első dolog nem a szöveg és a beszéd, hanem a csönd és a hallgatás. "Hihetetlen nyomásnak éreztem, hogy beszélni kell, meg kell szólalni azonnal, a híreknek a kirobbanása után még egy nap sem telt el, amikor már ott volt rajta mindenki, hogy most azonnal mondjak el mindent. Ha az ember tényleg igazat akar mondani, nem csak tényeket kommentálni, akkor arra várni kell, mert nekem/nekünk keresztyény hívő emberként először az Istennel kell megbeszélni, ha elrontottam valamit."

A vallási fejtegetésekhez hozzátette, hogy látszott, hogy olyan módon lesz a választási kampány része ez az ügy, hogy "ebbe igazán jót nem lehet mondani. Sokszor nehéz volt várni, hogy végre a saját hangomon meg tudjak szólalni, de úgy gondoltam, hogy jobb, ha nem ez a csatazaj köríti mindazt, amit mondani szeretnék, hanem talán alami lenyugvás, csend megérkezik kívülről is, nem csak az egyházon belülről"

Azt is mondta, a zsinati gyűlés és az esperes-főgondnoki értekezlet előtt elmondta azt, amit akkor elmondhatónak tartott (a zsinati értekezleten Balog beismerte, hogy "súlyos politikai hibát vétett"  azzal, hogy kegyelmet akart valakinek, de magyarázatot nem adott), szerinte ebből "aki jóindulattal közelített, az sok mindent megérthetett abból, ami történt – és nyilván sok minden nyitva maradt". 

Az ügy lényegi részéről Balog azt mondta, K. Endre felesége kereste meg, hogy segítsen célba juttatni a kegyelmi kérvényét. "Az a megkeresés, amelyben a férjéről beszélt, azok az anyagok, amiket elolvastam ennek kapcsán arra indítottak, hogy találkozzak K. Endrével és találkoztam is vele. Egy másfél órás beszélgetésünk volt, próbáltam vele imaközösségbe is kerülni, mert alapvetően úgy gondolom, hogy lelkipásztorként, lelkivezetőként ha valaki tőlem segítséget kér, akkor meg kell azt vizsgálni és ha tudok, akkor megpróbálok segíteni."

Balog arra hivatkozott, hogy "lelkipásztori ösztön", hogy segíteni akar mindenkinek úgy, hogy előtte meggyőzödik az illető tisztességéről. Azt is elmondta a találkozás nem K. Endre otthonában volt, hanem Balog hivatalában: "meghívtam egy beszélgetésre. Én nem tudom, hogy házi őrizetben volt-e, mert ezt a körülményt én nem vizsgáltam, erről nem volt tudomásom." 

Arról, hogy Balog Zoltán kereste-e meg Novák Katalint a kegyelmi üggyel vagy fordítva, azt mondta: 

"Én kerestem meg Novák Katalint […] azt kértem tőle, hogy szerintem ebben az ügyben érdemes lenne ilyen döntést hozni."

Balog egy kérdésre elismerte, hogy ki lehet mondani, hogy "ő járta ki a kegyelmet" K. Endrének. Arról, hogy miért, azt mondta, hogy nagyon aránytalannak tartotta K. Endre büntetését, ebben sokan meg is erősítették, jogi véleményeket is kikért, a kegyelmi döntések pedig méltányosságból születnek. Szerinte K. Endre jószándékú, csapdába került, nem akart elkövetni bűncselekményt, a bíróság nem vett figyelembe bizonyos iratokat, és ebből arra jutott, hogy segítenie kell neki. Arról, hogy a mai napig meg van-e győződve K. Endre ártatlanságáról, Balog azt mondta: "alapvetően igen". Később is azt mondta, hogy ő elfogadta azt, hogy K. Endre nem vett rá gyerekeket hamis vallomásra.  

Balog azt is mondta, ő azt látta, hogy K. Endre küzd az igazáért, különben nem próbált volna meg egy tanút befolyásolni, és K. a mai napig meg van győződve arról, hogy ő ártatlan. Balog szerint K. Endre maga leplezett le egy gyermekbántalmazó bűncselekményt és rendelt el egy vizsgálatot az otthonban, ezért aránytalannak érezte, hogy közben milyen büntetést szabtak ki rá. 

Balog hozzátette, a kegyelem megadásából "mindaddig, amíg ebből mások a nyilvánosság előtt nem csinálták azt, amit csináltak, ebből senkinek semmilyen hátránya nem származott, sem gyermekekeknek, sem a környezetnek, hiszen ez az ember (K. Endre) továbbra próbálta élni azt a tisztességes életét, amiről engem sokan próbáltak meggyőzni a környezetéből, tanártársai, lelkipásztorok". 

Arról, hogy milyen minőségben járt el Novák Katalinnál a kegyelem megadásáért, Balog azt mondta, hogy "tanácsadóként", mert őt Novák használta tanácsadóként, és ilyen minőségben kereste meg. Ugyanakkor nem hivatalos tanácsadója volt, mert mint fogalmazott, "folyamatosan kísértem az ő útját, és próbáltam mellette állni, nem kellett formális pozíció" hozzá.  

Balog azt is mondta, hogy bár felajánlotta Nováknak, hogy kiáll mellette és segít neki, ő erre nem tartott igényt, mert ő akarta vállalni a döntésért a felelősséget. Saját felelősségéről pedig úgy fogalmazott: "Én első perctől úgy éreztem, hogy nekem erkölcsi felelősségem vállalni a szerepemet és ezt vállaltam is. Azt, hogy ő (Novák – a szerk.) ennek az ügynek a kapcsán távozott a magyar közélettől, azt a másik súlyos tehernek érzem ebben az ügyben. Novák Katalin távozása óriási veszteség az egész országnak, a magyar nemzetnek, ezért engem súlyos felelősség terhel."

Arról, hogy ha Novák Katalin és Varga Judit távoztak a közéletből, akkor ő miért maradt püspök, Balog arról beszélt, hogy van a politikai tér, bizonyos szempontból a lelkészi elnökség is ide tartozik, és arról le is mondott, de "a püspöki feladat az egy egyházon belüli történés, alapvetően egy lelki megbízatás, amire eskü kötelezi az embert. A mi eskünkben az a kitétel van, hogy mi nem a testületek fölött vagyunk, hanem azoknak alá vagyunk rendelve. Ez egy más világ, mint a római katolikus egyházban vagy más egyházakban, ahol a lelki vezetők a testületek fölött vannak. Én nekem úgy hangzik az esküm, hogy egyedül egyházi főhatóságomnak, a kerületi közgyűlésnek – ami egy részzsinat- a rendelkezéseit hajtom végre és fogadom el egyházi ügyekben. Én ezt a rendelkezést megkértem – éppen az elmúlt napokban – és nekem azt kell végrehajtanom. Abban erősített meg a kerületi közgyűlésünk, hogy nekem kötelező ezt a munkát folytatnom."

Balog azt is mondta, szerinte ő nem rántotta bele a kegyelmi ügybe a református egyházat, mert "ők maguk álltak mellém és keltek a védelmemre". Saját magáról úgy beszélt, hogy megtört, a bűnbánatot tartja a legfontosabb dolognak, és ha az utca embere megismeri, akkor nem viszonyul pozitívan, de az egyházon belül közben sok megtisztító és felszabadító élményben van része, mert ott sokan mellette állnak. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk