Lépett a főváros a Liget Projekt ügyében

Belpol

A Fővárosi Közgyűlés megakadályozná a Városliget beépítését. A főtájépítész szerint a kormány rendelete az önkormányzatiság megcsúfolása.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén napirendre került a Városliget építési szabályzatának átírása, hogy megakadályozható legyen egyes épületek felépítése a parkban. Ám ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány kedd este kiadott egy rendeletet lényegében arról, hogy a közgyűlés döntése eleve érvénytelen. Ez azt jelenti szerint, hogy az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Fővárosi Városligeti Színház is megépülhet, annak ellenére, hogy a főváros felelős vezetői ezt nem szeretnék. A Fővárosi Közgyűlés, amint arról a hvg.hu beszámolt, délutáni ülésén viszont elfogadta a Városligeti Építési Szabályzatot, amit úgy módosítottak, hogy megakadályozzák a közparkba a Liget Projekten belül tervezett épületek megépítését.

„Magyarország kormánya semmilyen fővárosi önkormányzat által hozott rendelkezést nem írt felül a városligeti építési szabályozás ügyében. A Kormánynak – csak úgy, mint a Fővárosi Önkormányzatnak – törvény adta joga, hogy rendelkezzen a Városliget építési szabályairól, és ezen jogával élve a jelenleg is hatályos fővárosi építési szabályzat sarokpontjait emelte kormányrendeleti szintre” – reagált még a nap folyamán, a kormányrendeletről szóló hírekre közleményben Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.

Lapunk ezzel kapcsolatban megkereste a fővárost. „Az önkormányzati és az építési törvény szerint egy önkormányzat meghatározhatja, hogy mi épülhet és mi nem épülhet a saját területén. Ha egy kormányrendelettel ebbe beleszólnak, akkor az szembe megy a törvényekkel” – mondta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Narancs.hu-nak.

„A magyar önkormányzatiság megcsúfolása az állítás, miszerint egy kormánynak törvényadta joga a helyi építési szabályzatban meghatározni a feltételeket” – mondta Bardóczi, amikor Baán nyilatkozatáról kérdeztük. Hozzátette, eddig az önkormányzatok saját hatáskörükben meghatározhatták az építési szabályaikon keresztül, hogy minek a megépítéséhez járulnak hozzá, amit még a városligeti törvény is tiszteletben tartott.

Szerinte az új kormányrendelet alkotmányossági problémákat is felvet. „Akkora arculcsapása ez az önkormányzatiságnak, hogy az önkormányzatnak még magához kell térnie a sokkból. Ez egy jogállami kérdés” – szögezte le.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.