Lépett a főváros a Liget Projekt ügyében

Belpol

A Fővárosi Közgyűlés megakadályozná a Városliget beépítését. A főtájépítész szerint a kormány rendelete az önkormányzatiság megcsúfolása.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén napirendre került a Városliget építési szabályzatának átírása, hogy megakadályozható legyen egyes épületek felépítése a parkban. Ám ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány kedd este kiadott egy rendeletet lényegében arról, hogy a közgyűlés döntése eleve érvénytelen. Ez azt jelenti szerint, hogy az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Fővárosi Városligeti Színház is megépülhet, annak ellenére, hogy a főváros felelős vezetői ezt nem szeretnék. A Fővárosi Közgyűlés, amint arról a hvg.hu beszámolt, délutáni ülésén viszont elfogadta a Városligeti Építési Szabályzatot, amit úgy módosítottak, hogy megakadályozzák a közparkba a Liget Projekten belül tervezett épületek megépítését.

„Magyarország kormánya semmilyen fővárosi önkormányzat által hozott rendelkezést nem írt felül a városligeti építési szabályozás ügyében. A Kormánynak – csak úgy, mint a Fővárosi Önkormányzatnak – törvény adta joga, hogy rendelkezzen a Városliget építési szabályairól, és ezen jogával élve a jelenleg is hatályos fővárosi építési szabályzat sarokpontjait emelte kormányrendeleti szintre” – reagált még a nap folyamán, a kormányrendeletről szóló hírekre közleményben Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.

Lapunk ezzel kapcsolatban megkereste a fővárost. „Az önkormányzati és az építési törvény szerint egy önkormányzat meghatározhatja, hogy mi épülhet és mi nem épülhet a saját területén. Ha egy kormányrendelettel ebbe beleszólnak, akkor az szembe megy a törvényekkel” – mondta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Narancs.hu-nak.

„A magyar önkormányzatiság megcsúfolása az állítás, miszerint egy kormánynak törvényadta joga a helyi építési szabályzatban meghatározni a feltételeket” – mondta Bardóczi, amikor Baán nyilatkozatáról kérdeztük. Hozzátette, eddig az önkormányzatok saját hatáskörükben meghatározhatták az építési szabályaikon keresztül, hogy minek a megépítéséhez járulnak hozzá, amit még a városligeti törvény is tiszteletben tartott.

Szerinte az új kormányrendelet alkotmányossági problémákat is felvet. „Akkora arculcsapása ez az önkormányzatiságnak, hogy az önkormányzatnak még magához kell térnie a sokkból. Ez egy jogállami kérdés” – szögezte le.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.