Bárki tehet majd bejelentést, panaszt a "genderpropaganda" ellen és "a magyar életmód" védelmében

  • narancs.hu
  • 2023. március 3.

Belpol

A kormány elősegíti, hogy legyen mód jelenteni. Házmesterország, ébresztő!

Újraírná a kormány a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló – idén tízéves – jogszabályt, ami eddig főleg a korrupciógyanús esetek anonim jelzésére szolgált – írja a hvg.hu. A jelenleg is hatályos, 2014 elején életbe lépett törvény lényege, hogy

  • bárki panaszt tehet az állami és helyi önkormányzati szerveknél, ha olyan egyéni jog- vagy érdeksérelmet tapasztal, ami más – bírósági, közigazgatási – eljárásban nem kezelhető,
  • bárki tehet közérdekű bejelentést, ha olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek "orvoslása vagy megszüntetése a közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgálja".

A Varga Judit igazságügyi miniszter által frissen benyújtott, és természetesen már jövő héten a parlament elé kerülő új törvényjavaslatban a rendszer kisebb módosításai és továbbfejlesztése mellett, a kormány bővítené a jelenthető ügyek csoportját több témakörben. Így

az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel is benyújthatók bejelentések".

Most a törvényjavaslat új szövegében egy paragrafus azokat a témaköröket sorolja fel, amelyeknél a munkáltatók "belső visszaélés-bejelentési rendszerében", vagy a most újonnan kijelölt tíz állami szervnél létrehozandó "elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben" bejelentés tehető.

Jelenthető lesz

  • az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában kinyilvánított azon tény kétségbe vonására irányuló tevékenység, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők,
  • a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök alól felmentő, továbbá e bűnöket, valamint a rendszerváltás előtti évtizedek bűneit kicsinyítő módszeres tevékenység,
  • az Alaptörvény szerinti nemzeti jelképeink – Magyarország címere, zászlaja és himnusza – tiszteletének és használatának akadályozására irányuló cselekmény,
  • az Alaptörvény szerinti „házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepének”, vagyis annak kétségbe vonása, hogy a házasság csak férfi és nő között lehetséges, illetve, hogy az anya nő, az apa férfi,
  • valamint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának kétségbe vonása.

A lap megjegyzi, hogy a fentiek közül az első három esetben jelenleg is fel lehet lépni, méghozzá sokkal komolyabb eszközökkel, mint egy – akár névtelen – bejelentés. Hisz' a magyarországi nemzetiségek védelmét egyrészt egy külön, 2011-es törvény is rögzíti és biztosítja, valamint például a közösség tagja elleni erőszakot a Büntető Törvénykönyv (Btk.) is bünteti. De a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák bűneinek tagadását is szankcionálja már a Btk.

A jogszabálytervezet kitér arra, hogy a bejelentések legtöbb esetben hatósági ügy, büntetőeljárás, egyéb eljárás keretében vizsgálhatók ki. A javaslat szerint a cél az, hogy a bejelentések vizsgálata – ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak – ezen eljárások keretében valósuljon meg, a bejelentést az azt kezelő ügyintézőknek így a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervhez kell továbbítani.

Lesz azonban olyasmi, ami ellen nem lesz olyan egyszerű fellépni. A törvényszöveg szerint

a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre" tekintettel akár névvel, akár anonim módon – írásban és szóban is – jelenthető lesz a jövőben a "házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepének" kétségbe vonása.

Hogy mi értelme lesz az ilyen bejelentéseknek, az jó kérdés. Jelenleg az alaptörvényi családfogalom tagadása nem bűncselekmény. De várjuk ki a végét...

Ez az újabb kirekesztő, uszító lépés tökéletesen beleillik a kormány politikai harcába.

A kormányzat a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló új törvényjavaslatot az európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való jobb megfelelőséggel magyarázza. Ennek része, hogy a közszféra mellett a magánszektorban is bevezeti az ott eddig csak opcionálisan létrehozható, úgynevezett "belső visszaélés-bejelentési rendszert". Ez 50 fősnél nagyobb munkáltatóknál lesz kötelező, továbbá a 250 fő alatti cégek közös rendszert is létrehozhatnak, és elég mindezt 2023. december 17-ig megtenni.

Szintén uniós vállalás az oka, hogy a tagállamoknak ki kell jelölni olyan állami szerveket, amelyek külső bejelentési csatornaként a jogsértésekre vonatkozó információk fogadására alkalmasak. Ilyen, "elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer" üzemeltetésére első körben tíz állami szervet jelölne ki a javaslat szerint a kormányzat.

A lista így fest:

  • Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
  • Gazdasági Versenyhivatal,
  • Integritás Hatóság,
  • Közbeszerzési Hatóság,
  • Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
  • Magyar Nemzeti Bank,
  • Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
  • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
  • Országos Atomenergia Hivatal,
  • Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.

Vagyis ezeknél a szerveknél lehet panaszt tenni, bejelenteni, feljelenteni, sokféleképpen hangot adni a nemtetszésünknek, már ha az a kormánynak is tetsző témában történik. De hát kinek ne lenne a "magyar életmód védelmében" némi észrevétele.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk