Újraírná a kormány a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló – idén tízéves – jogszabályt, ami eddig főleg a korrupciógyanús esetek anonim jelzésére szolgált – írja a hvg.hu. A jelenleg is hatályos, 2014 elején életbe lépett törvény lényege, hogy
- bárki panaszt tehet az állami és helyi önkormányzati szerveknél, ha olyan egyéni jog- vagy érdeksérelmet tapasztal, ami más – bírósági, közigazgatási – eljárásban nem kezelhető,
- bárki tehet közérdekű bejelentést, ha olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek "orvoslása vagy megszüntetése a közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgálja".
A Varga Judit igazságügyi miniszter által frissen benyújtott, és természetesen már jövő héten a parlament elé kerülő új törvényjavaslatban a rendszer kisebb módosításai és továbbfejlesztése mellett, a kormány bővítené a jelenthető ügyek csoportját több témakörben. Így
az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel is benyújthatók bejelentések".
Most a törvényjavaslat új szövegében egy paragrafus azokat a témaköröket sorolja fel, amelyeknél a munkáltatók "belső visszaélés-bejelentési rendszerében", vagy a most újonnan kijelölt tíz állami szervnél létrehozandó "elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben" bejelentés tehető.
Jelenthető lesz
- az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában kinyilvánított azon tény kétségbe vonására irányuló tevékenység, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők,
- a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök alól felmentő, továbbá e bűnöket, valamint a rendszerváltás előtti évtizedek bűneit kicsinyítő módszeres tevékenység,
- az Alaptörvény szerinti nemzeti jelképeink – Magyarország címere, zászlaja és himnusza – tiszteletének és használatának akadályozására irányuló cselekmény,
- az Alaptörvény szerinti „házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepének”, vagyis annak kétségbe vonása, hogy a házasság csak férfi és nő között lehetséges, illetve, hogy az anya nő, az apa férfi,
- valamint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának kétségbe vonása.
A lap megjegyzi, hogy a fentiek közül az első három esetben jelenleg is fel lehet lépni, méghozzá sokkal komolyabb eszközökkel, mint egy – akár névtelen – bejelentés. Hisz' a magyarországi nemzetiségek védelmét egyrészt egy külön, 2011-es törvény is rögzíti és biztosítja, valamint például a közösség tagja elleni erőszakot a Büntető Törvénykönyv (Btk.) is bünteti. De a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák bűneinek tagadását is szankcionálja már a Btk.
A jogszabálytervezet kitér arra, hogy a bejelentések legtöbb esetben hatósági ügy, büntetőeljárás, egyéb eljárás keretében vizsgálhatók ki. A javaslat szerint a cél az, hogy a bejelentések vizsgálata – ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak – ezen eljárások keretében valósuljon meg, a bejelentést az azt kezelő ügyintézőknek így a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervhez kell továbbítani.
Lesz azonban olyasmi, ami ellen nem lesz olyan egyszerű fellépni. A törvényszöveg szerint
a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre" tekintettel akár névvel, akár anonim módon – írásban és szóban is – jelenthető lesz a jövőben a "házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepének" kétségbe vonása.
Hogy mi értelme lesz az ilyen bejelentéseknek, az jó kérdés. Jelenleg az alaptörvényi családfogalom tagadása nem bűncselekmény. De várjuk ki a végét...
Ez az újabb kirekesztő, uszító lépés tökéletesen beleillik a kormány politikai harcába.
A kormányzat a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló új törvényjavaslatot az európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való jobb megfelelőséggel magyarázza. Ennek része, hogy a közszféra mellett a magánszektorban is bevezeti az ott eddig csak opcionálisan létrehozható, úgynevezett "belső visszaélés-bejelentési rendszert". Ez 50 fősnél nagyobb munkáltatóknál lesz kötelező, továbbá a 250 fő alatti cégek közös rendszert is létrehozhatnak, és elég mindezt 2023. december 17-ig megtenni.
Szintén uniós vállalás az oka, hogy a tagállamoknak ki kell jelölni olyan állami szerveket, amelyek külső bejelentési csatornaként a jogsértésekre vonatkozó információk fogadására alkalmasak. Ilyen, "elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer" üzemeltetésére első körben tíz állami szervet jelölne ki a javaslat szerint a kormányzat.
A lista így fest:
- Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
- Gazdasági Versenyhivatal,
- Integritás Hatóság,
- Közbeszerzési Hatóság,
- Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
- Magyar Nemzeti Bank,
- Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
- Országos Atomenergia Hivatal,
- Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.
Vagyis ezeknél a szerveknél lehet panaszt tenni, bejelenteni, feljelenteni, sokféleképpen hangot adni a nemtetszésünknek, már ha az a kormánynak is tetsző témában történik. De hát kinek ne lenne a "magyar életmód védelmében" némi észrevétele.
