Bebetonozza a Takaró Mihály-féle tantervet az új magyarérettségi
Érettségi vizsgán

Bebetonozza a Takaró Mihály-féle tantervet az új magyarérettségi

Belpol

Az új feladattípusok a diákokat magolásra, a tanárokat a NAT szolgai követésére kényszeríthetik.

Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal reklámozza az érettségi követelmények megújítását, hogy a vizsgákon nagyobb szerepe lesz a tanulók kreativitásának és problémamegoldó készségének, a magyar nyelv és irodalom tantárgynál a változás ezzel épp ellentétes irányú.

A Narancs.hu által megkérdezett magyartanárok és oktatási szakértők szerint az új érettségi a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt, ezzel a kimeneti követelmények felől erősít rá a múlt év elején bevezetett Nemzeti Alaptantervre. Az új NAT magyar nyelv és irodalomra vonatkozó részét szakmai szervezetek a tananyag túlzó mennyisége és ideológiai elfogultságai miatt bírálták. A tanterv összeállításában – pontosabban az elkészült első, progresszívebb verzió nemzeti szempontú felülvizsgálatában - vezető szerepe volt Takaró Mihály irodalomtörténésznek, aki az általa nem elég magyarnak tartott írókat gyalázó kijelentéseiről vált ismertté. Több forrásunk szerint az érettségi újraszabályozásában is Takaró törekvései érvényesülnek.

Az úgynevezett érettségi vizsgamodell módosítása egy február közepén kiadott kormányrendeletben jelent meg. Ez szabályozza az érettségi felépítését és feladattípusait. A részletes követelményeket 2020 novembere óta már nem jogszabály, hanem egy minisztériumi dokumentum írja le. Ennek a tervezetét a kormány kiküldte véleményezésre – például a Nemzeti Pedagógus Karnak –, a még nem végleges anyag lapunkhoz is eljutott. Az új követelményrendszert és vizsgamodellt az új NAT bevezetéséhez illeszkedve először a mostani kilencedikeseknél kell alkalmazni, azaz a 2023/2024-es tanévtől szervezik az új szisztéma szerint a vizsgákat.

Előzmény nélkül

Magyarból a legjelentősebb változások a középszintű írásbeli vizsgán lesznek. Az „érvelés/gyakorlati szövegalkotás” feladat helyére egy „irodalmi feladatlap” kerül. Sem az elfogadott kormányrendeletből, sem a véleményezésre kiküldött minisztériumi dokumentumból nem derül ki, milyen feladatokra kell itt számítani,

de sokan attól félnek, hogy száraz adatokat kér majd számon a diákoktól az érettségi.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke attól tart, hogy a szerzők életrajzi adataira, művek címére, műfajára és keletkezésük idejére koncentrál majd az irodalmi feladatlap. „Ez volt az OKTV-n is, ott sokáig Takaró Mihály volt a feladatkészítő bizottság elnöke, és most az érettségi bizottság felett is Takaró vette át a hatalmat.” Arató szerint persze szabad tudni, hol születtek a nagy költőink, vagy hogy kinek ki volt a szerelme, de „nem erről kellene szólnia az irodalomtanításnak”.

Egy másik megkérdezett magyartanár azt mondja, a tárgyi tudás beemelése a középszintű érettségibe nem volna ördögtől való, ha a szövegek értelmezését segítő háttérismeretek, elemzési szempontok alkalmazása állna a középpontban, például a költői képek vagy egy szövegrészlet stílusának értelmezésén keresztül. „Ezzel a műértelmezés módszereinek gyakorlására ösztönözné az iskolákat az érettségi, de én is azt gondolom, hogy

a félelem abszolút jogos, és az új típusú feladat a gyakorlatban inkább bebiflázott adatokat kér majd számon.”

Arató László szerint az irodalmi feladatlap arra kényszeríti a tanárokat, hogy megpróbálják „leadni” a NAT-ban és a kerettantervben szereplő megtaníthatatlan mennyiségű anyagot. „Ez a műveltségi teszt-jellegű feladattípus előzmény nélküli a tömegoktatás érettségijén. Emelt szinten volt hasonló, de az évente csupán az érettségiző populáció 2-5 százalékát érinti.”

Új elem a középszintű írásbeliben a „témakifejtő esszé” is, ami az összehasonlító műelemzés helyére kerül. Ez egyébként azt is jelenti, hogy nem lesz kötelező műelemző feladat, a műértelmezés és a témakifejtő esszé között választhatnak majd a vizsgázók. Hogy mit kell érteni témakifejtő esszé alatt, azt sem adja meg pontosan a vizsgaleírás, Arató László szerint olyan esszétémákra lehet itt számítani, mint például „nemzet és haladás gondolata a reformkor költészetében.” A Magyartanárok Egyesületének az a problémája ezzel a feladattípussal, hogy vélhetően szövegbázis nélküli lesz, és a műveltségi teszthez hasonlóan a kompetenciák helyett a lexikális ismeretekre helyezi a hangsúlyt.

Érettségi - A magyar nyelv és irodalom írásbelikkel megkezd

 
 
Fotó: MTI/kormany.hu/Árvai Károly
 

További változás, hogy a szövegértésből „szövegértési-nyelvi feladatsor” lett, ahol nem világos, mit jelent a nyelvi rész. „Azt kérik majd a diákoktól, hogy elemezzék a szöveg egyes szavait szóelemeik szerint, vagy a mondatokat mondattani szempontból? Ez a szövegértés részleges leértékelése és a szóbelin amúgy is számon kért hagyományos grammatika felértékelése lenne” – magyarázza Arató László.

Horváth Zsuzsanna oktatási szakember szerint

az új követelményrendszer tartalma sok helyen nincs összhangban hangoztatott céljaival.

Például a követelmények között maradt a „gyakorlati írásművek szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása”, a feladatok közül azonban eltűnt a 2017 óta meglévő érvelés/gyakorlati szövegalkotás, e helyett került be az irodalmi feladatlap. „Ezzel az irodalom és a nyelvi-kommunikációs témák aránya is megbomlott, erősen irodalom-centrikus lesz az újabb érettségi vizsga. Dupla csavar a srófon: senki nem jár jól, az olyannyira szükséges nyelvi-retorikai műveltség biztos nem, de az irodalom sem.”

Új kánon

Az, hogy az irodalmi feladatlap, mint teljesen váratlan, új elem beemelését a követelményrendszer nem indokolja meg, és nem is közöl hozzá semmiféle tartalmi leírást, Horváth Zsuzsanna szerint nem pusztán szakmai hiba, jogsértő helyzetet is eredményezhet, hiszen a diákok, a tanárok nem tudhatják, mire készüljenek. „Az érvényes kerettantervben több műcím szerepel, mint amennyi magyaróra van, a művekhez megjelölt fogalmak száma pedig az 550-et is meghaladja” – mondja Horváth, aki a 2003-as próbaérettségiktől 2007-ig, majd 2012-től 2019 őszéig volt a magyar nyelv és irodalom érettségi tételkészítő bizottság elnöke.

Bár a 2023/2024-es tanévig még sok idő van, és az Oktatási Hivatal előállhat mintafeladatokkal, az új feladattípusok meghatározatlansága mindenképpen megnöveli az érettségi bizottság mozgásterét. Ez a bizottság állítja össze az írásbeli feladatokat, emelt szinten pedig az egész országban egységes szóbeli tételsort is a bizottság adja ki (középszinten főszabály szerint mindenhol a szaktanár rakja össze a szóbeli tételsort). Információink szerint a tételkészítő bizottság tavaly nyáron szinte teljesen lecserélődött, lemondott a Horváth Zsuzsanna utáni elnök, és távoztak a tapasztaltabb tagok is. Forrásaink szerint

az új bizottság valószínűleg kevesebb ellenállást fog tanúsítani az oktatási kormányzat vagy Takaró Mihály törekvéseivel szemben.

A szóbeli tételek összeállításában az új követelményrendszer tervezete ugyanakkor erősen megkötné a tételkészítő bizottság és a szaktanárok kezét. Eddig hat kötelező szerző szerepelt minden évben a tételek között (Ady, Arany, Babits, József Attila, Kosztolányi, Petőfi), az új követelményrendszer ehhez további négy szerzőt (vagy ahogy a dokumentum fogalmaz, „életművet”) ad hozzá – Jókait, Mikszáthot, Vörösmartyt és Herczeg Ferencet.

Arató László szerint azzal, hogy tíz kötelező szerző lett, csökken a közelmúlt magyar irodalmának súlya. „A 19-20. századi magyar irodalomból két választható szerző szerepelhet a tételek között. Ha a tanár a 19. századból és a 20. század elejéről választ, akkor az elmúlt 50-60 évet az egyetlen kortárs irodalmi tétel képviseli a tételsorban.” Probléma az is, hogy az „irodalom határterületei” témakör már csak opcióként szerepel a tételek között. „Az iskolák 85 százaléka a regionális irodalmat fogja választani e helyett, mert különösen vidéken büszkék a településhez kapcsolható szerzőkre. Pedig pont az irodalom határterületei volt az a témakör, amellyel a gyerekek saját élményei filmadaptációkon, népszerű irodalmi műveken keresztül betörhettek az érettségi anyagba” – mondja a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

Horváth Zsuzsanna paradoxnak, életszerűtlennek tartja, hogy az „életművek” témakörbe került Jókai Mór, (akitől a kerettantervben Az arany ember és a Huszti beteglátogatók című novella szerepel kötelező olvasmányként); illetve Herczeg Ferenc, akitől Az élet kapuja a kötelező. „Semmivel sem indokolták meg a NAT és az érettségi követelményrendszer szövegezői, hogy miért kellett az életművek számát hatról tízre növelni és ezzel Herczeg Ferencet ilyen magasra emelni, és hogy miért kell kötelező olvasmányként feladni ezt a regényt, amely alapvetően annyit üzen a diákoknak, hogy a nyugat cserbenhagyta Magyarországot azzal, hogy 1513-ban nem választották pápává Bakócz Tamás érseket.”

Magyartanár forrásunk ehhez hozzáteszi: „arról eddig is lehetett vitatkozni, hogy a kötelező olvasmányok mennyire felelnek meg a diákok életkori sajátosságainak, mennyire járulnak hozzá az olvasás megszerettetéséhez, abban viszont nem volt vita, hogy döntő többségükben nagyszerű alkotások vannak a tananyagban. Herczeg Ferenc és Wass Albert most tantervbe kerülő műveinek művészi minőségéről viszont finoman szólva sincs ilyesféle egyetértés, s akkor a művek történelemszemléletének problémáiról még nem is beszéltünk.”

Nem csak az irodalmi kánon átírásának szándéka tükröződik az új követelményrendszeren, a nyelvtörténet témakörében a finnugor nyelvrokonság helyett a magyar nyelv rokonságának „hipotéziseiről” beszél a minisztériumi tervezet. „Ez elfogadhatatlan. Milyen hipotézisekről van szó? Mutassanak nekem egy másik tudományosan megalapozott hipotézist” – mondja magyartanár forrásunk.

Horváth Zsuzsanna összegzése szerint a részletes vizsgakövetelmény funkciója 1993-tól kezdődően az volt, hogy az iskola típusától és az alkalmazott tantervtől függetlenül lehetővé tegye a felkészülést az érettségire. Az új kerettantervvel a különböző tanulási utak lehetősége eleve beszűkült, ez a vizsgakövetelmény pedig még inkább bebetonozza majd a NAT-ot és a kerettantervet. „Osztom azt a félelmet, hogy az új érettségivel akarják szorongásban, sakkban tartani az iskolákat. Csakhogy ez rossz indoka a szabályozásnak, az eredménye pedig formális megfelelési kényszer és teljesítményrombolás lesz.” 

Neked ajánljuk

„Félig-meddig röhögtem”

  • Soós Tamás

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Odalent, a fenéken

  • Bacsadi Zsófia

Jimmy McGovern és a BBC háromrészes drámasorozata nem bíbelődik sokat az expozícióval: egyből behajítja nézőjét az addig büntetlen előéletű Mark Cobden (Sean Bean) börtönfelvételi procedúrájába.

Kebabpizza

A podcast a hangzó újságírás gonzója vagy punkja, s hogy ez felszabadító megújulása, vagy épp válságtünete, hovatovább hattyúdala-e az audiozsurnalizmusnak, az továbbra is a befogadói ízlésen múlik. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ami izgalom ma ebben a műfajban vagy műnemben lehet, az leginkább a podcast háza táján keresendő.

Verseny, társakkal

A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.

Helyzetgyakorlatok

  • TPP

Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört le­író párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.

„A pénz nem elég”

Megkerülhetetlen gyűjtő, a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb szereplője. Egyebek mellett gyűjteményépítésről, a Centre Pompidou akvizíciós bizottságában vitt szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadójának a feladatairól kérdeztük.

Pogromok alulnézetből

Apor Péter legfőbb kutatási területe Kelet-Közép-Európa kultúrtörténetének vizsgálata a 20. század második felében, a térség nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének áttekintésével kiegészítve.

Városvarázs

  • Sándor Panka

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

Komisszárkultúra – I. rész

  • Farkas Zsolt

Kulturális hadviselés hosszú távú politikai program- és stratégiajavaslat a „NER” (Orbán-Fidesz) számára, hogyan kell a magyar közintézményrendszer totális bürokratikus fideszesítését betetőzni a kultúra és az oktatás minden résztvevője, és végső soron mindenki gondolkodásának fideszesítésével.

Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.