Beépülhet a Dísz tér

Beépülő közterületek és parkok, kiebrudalt múzeumok és kutatóhelyek jelzik Orbán Várba tartó útját. A több helyen is megrepedt várfal állapotát nem javítják az épülő mélygarázsok sem: a Várban már most szemmel láthatóak a károk. Ajánló.

A Vár átalakulását feltáró cikksorozatunk eddigi részeiben azt néztük meg, hová és mennyiért költöznek a minisztériumok és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai, illetve hogy mely üzleti körök lesznek az átalakulás nyertesei, és hogyan segédkezik ezekben a folyamatokban az önkormányzat a lakosok kárára. Sorozatunk befejező részében, az e heti Magyar Narancsban pedig azt vesszük sorba, mely kulturális és tudományos intézményeknek kell leköltözniük a Várból, és milyen károkat okoz a Várnegyed átalakítása.

Az újonnan épülő miniszterelnökségi épületet egy eddigi közpark, a Püspökkert helyére húzzák fel, ahonnan emiatt mennie kellett Kodály Zoltán szobrának. Míg a Karmelita-kolostort korábban körbe lehetett járni, az előtte lévő rész mostantól le lesz zárva; ahogyan az új Miniszterelnökség és a Sándor-palota közötti Színház utca is elvesztette közterületjellegét. Ezeken túl beépülhet a ma még valódi térként létező Szent György tér és a Dísz tér is, erre utal legalábbis a megújításukra kiírt tervpályázat. A Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség megbízásából olyan javaslatokat vár, melyek „egy későbbi lehetséges fejlesztés előkészítéseként a tervezési terület funkciójának, beépítési programjának” lehetnek alapjai. A tervekre mindössze 38 millió forintot szánnak, egy-egy ötletért legfeljebb 10 milliót adnának.

 

A felköltöző több száz hivatalnok és MNB-doktorandusz érkezésével megváltozó igények kiszolgálását jól jellemzi a régóta problémás parkolási helyzet kezelése a Várban. A jelenlegi, mintegy 1000-1200 parkolóhely nyilvánvalóan kevés, ennél még a helyben lakóknak is több engedély van kiadva.

A parkolási helyzetet tovább rontotta egy tavalyi rendelet, mely lehetővé teszi egy sor intézménynek és vendéglátóhelynek, hogy vendégeik számára ingyenes parkolási lehetőséget biztosítsanak. Azt, hogy ki élhet ezzel a kedvezményes lehetőséggel, maga a rendelet sorolja fel. A listán néhány közintézmény mellett szinte kizárólag cukrászdák, illetve éttermek nevei találhatók, a legnagyobb nyertes itt is a Várban egyre több éttermet működtető Zsidai-csoport. Azt, hogy mely intézmény kerülhet fel a listára, nem tartalmazza a rendelet. A Narancs úgy tudja, erről Nagy Gábor Tamás polgármester egy személyben dönt, hozzá lehet fordulni a kérelmekkel.

UPDATE: A Budavári Önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint arról, hogy mely intézmény vagy vendéglátóhely vendégei parkolhatnak ingyen a Várban, nem Nagy Gábor Tamás fideszes polgármester, hanem a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Budavári Kapu Kft. dönt. Noha rendelet vagy egyértelmű szabályozás nincs arról, hogy ki kérheti vendégei számára az ingyenes parkolás lehetőségét, az önkormányzat szerint „kérelem alapján bármelyik budavári vendéglátós vagy intézmény bekerülhet a kedvezményezettek közé. Eddig egyetlen kérelem sem került elutasításra”

Azt, hogy a megépülő mélygarázsok milyen hatással lesznek a Várhegy kiterjedt barlang- és pincerendszerére, a talaj alatti vizek forgalmára vagy növényzetére, nem vizsgálták külön. Az egyik mélygarázs helyén, a Vérmező fölötti Lovas úton 1936-ban megindult a várfal. Korabeli beszámolók szerint egész épületek, háztömbök mozdultak el, a helyreállító munkálatok az Attila útra is kiterjedtek. Pár évvel ezelőtt lezárták a Vár déli oldalán lévő Esztergomi rondellát, mert egy szabad szemmel is látható függőleges repedés kettészakította az egész építményt. Hasonlóan ehhez a Görgey-szobor alatt, a Lovas útnál is végig van repedve a várfal.

További részletek a héten megjelenő Magyar Narancsban.