Ünnepi ceremóniával iktatták be az új köztársasági elnököt, Sulyok Tamást a Sándor-palota előtti téren vasárnap. Az új államfők beiktatására az előzők is elmennek – a kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin viszont itt nem jelent meg. (A pár nappal korábbi beiktatási vacsorán ott volt.) A korábbi köztársasági elnökök, Áder János és Schmitt Pál az első sorban foglaltak helyet az eseményen. Orbán Viktor az utolsók között érkezett, felesége, Lévai Anikó, saját videós stábja, valamint Rogán Antal társaságában.
A katonai díszegység tisztelgése közben Sulyok Tamást is megérkezett egy autóval, családjával együtt. A Himnusz közös eléneklése, egy gyors versszavalás, kórusfellépés és egyházi vezetők áldása után az új köztársasági elnök elmondta a beiktatási beszédét – tudósított a helyszínről a Telex.
„A kommunista diktatúrát lebontó szabad Magyarország hetedik köztársasági elnökeként állok önök előtt. Nem az volt az újévi fogadalmam, hogy mire a tavasz beköszönt, államfő legyek. Nem készültem erre a feladatra. De az évek során megtanultam becsülni a véletlen és kéretlen történések sorsformáló erejét. És ha a sors váratlan helyzetek elé állít és szolgálatra hív, az elől nem szabad kitérni. A hazát szolgálni a legnagyobb megtiszteltetés” – kezdte.
A köztársasági elnöknek a nemzeti egységét kell képviselnie, és ő, állítja, ezt az egységet nem engedi megbontani.
Nem feledem, honnan jöttem, milyen szellemi és kulturális térben vert gyökeret a családom és személyes életem.
Magyarságom, keresztény hitem, kulturális hovatartozásom nemzeti és európai, ezek forrásai értékeimnek. Ebből táplálkozik életem és munkám. Csak ebből a nézőpontból tudom és akarom szemlélni a világot” – mondta Sulyok, aki szerint az ember és ember közötti zsinórmérték a kölcsönös tisztelet, a törvény előtt pedig mindenki egyenlő, nincs kivétel, nincs részrehajlás, ő pedig azt ígéri, hogy feleségével együtt mindig azok mellett lesznek, akiknek a legnagyobb szükségük van erre.
„Elnökségem alatt mindvégig elsősorban a közjog talaján fogok állni” – folytatta, majd arról beszélt, Magyarország jogállam, és bár szerinte ezt a szót politikailag használják, ő ezt úgy értelmezi, hogy „az állam működésének egésze a jognak van alávetve”. Azt is mondta, a közbizalomnak kell Magyarország kötőanyagának lennie, bizalom nélkül nincs működőképes állam, gazdaság és jogrendszer, őszinteség nélkül pedig nincs bizalom.
Egy ponton röviden megemlítette, hogy „elődje” kiválóan ápolta a nemzeti kapcsolatokat, ezt pedig követendőnek tartja, erről az útról nem akar letérni – igaz, Novák Katalin nevét nem mondta ki, ahogy Orbán Viktor sem tette az elmúlt egy hónapban – írja a lap.
Sulyok Tamás beiktatása még eléggé visszafogott volt ahhoz képest, amilyet Novák Katalin kapott két évvel ezelőtt.
Ő a Parlament előtti Kossuth teret töltötte meg emberekkel, volt ott Rákóczi induló, leánykar és táncegyüttes, de még Rúzsa Magdi is énekelt neki egyet.
Nem minden köztársasági elnök igényelt egyébként Novákéhoz hasonló népünnepélyt a beiktatására, Sólyom László például külsőségektől és felhajtásoktól mentes ceremóniát kért.
Sulyok Tamás hivatalosan már március 5-től köztársasági elnök. Már az első napján aláírta a svédek NATO-csatlakozásának ratifikációját, amit több mint másfél évig tartó huzavona után szavazott meg az Országgyűlés, és rögtön le is cserélte a Sándor-palota főigazgatóját: Schanda Tamást Szabó Attila László, Sulyok korábbi alkotmánybírósági kabinetfőnöke váltotta. Az ellenzéki pártok szerint Sulyok személyében egy újabb pártkatona, egy biogolyóstoll, az autoriter rendszer egyik egyengetője lett az újabb államfő.
Még ha nem is közvetlenül a nép választja az államfőt, az alaptörvény szerint egyik legfontosabb feladata kifejezni a nemzet egységét, valamint őrködni az államszervezet demokratikus működése felett. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani.
