Várhatóan március végén adja el a Szabad Sajtó Alapítvány (Szasa) a Népszabadság Zrt.-ben lévő 27,3 százalékos tulajdonrészét a többségi tulajdonosnak, a Ringier-nek. Tavaly ősszel röppent fel a hír, miszerint a svájci kiadó egyedül akarja tulajdonolni a lapot, emiatt mondott le az alapítvány kuratóriumának elnöke, Földes György, mert nem értett egyet a kuratórium többségével abban, hogy eladják a részesedésüket, hiszen szerinte a Szabad Sajtó biztosította a lapban a baloldali-liberális értékrendet. (Cikkünket lásd itt.)
Az alapítvány kuratóriumának új elnöke Kránitz László, korábbi szocialista országgyűlési képviselő – aki egyébként 2010 novembere óta a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja is. A testület tagja rajta kívül még a Szerencsejáték Zrt. korábbi vezérigazgatója, Székely Gábor és György Gábor, a Sláger Rádió korábbi vezérigazgatója, valamint Szeredi Péter (ő Szekeres Imre ideje alatt volt a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke) a tagja, továbbá Velez Zoltán, a Bábolna Rt. korábbi elnöke és az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának korábbi szocialista delegáltja, illetve Szakács László, a Táncsics Mihály Alapítvány igazgatója. A Szasa címe is megváltozott Földes lemondása után: az Alkotmány utca kettőből (itt székel a Politikatörténeti Intézet) már átjelentkeztek az MSZP Jókai utcai székházába.
A kuratórium elnöke kérdésünkre, hogy miért nincs az alapítványnak honlapja, úgy reagált: mivel a Szasa nem alakítója a baloldali médiának, hanem támogatója, ezért nem tartják fontosnak egy önálló honlap működtetését. A Ringier-vel való szerződéskötés után azonban ennek felülvizsgálatára készülnek.
| Szabad Sajtó-díj: idén hatan Négyen vehették át idén a Szabad Sajtó-díjat és a vele járó 300 ezer forintot kedden. Ónody-Molnár Dóra, a Népszabadság újságírója, Szilágyi Ákos esztéta, költő, Szigeti László, a pozsonyi Kalligram Kiadó igazgatója, valamint Szalay Zoltán fotóriporter. Különdíjat kapott Földes György történész, a kuratórium korábbi elnöke és Szepesi György tévériporter. |
Hallani lehet, hogy a Szasa olyan feltétellel adja el az 1990 óta birtokolt tulajdonrészét, hogy éveken át csak a hozzájárulásával lehetne megválasztható a Népszabadság új főszerkesztője (jelenleg Tóth Levente megbízottként látja el ezt a feladatot), de ezt az értesülést Kránitz nem erősítette meg, ahogy arról sem nyilatkozott, hogy mekkora összegért válhat meg tulajdonától az alapítvány. (Korábbi sajtóhírek 600-800 millió forintot valószínűsítettek.) „Szeretnénk, ha a Népszabadság irányvonala megmaradna, ehhez keressük a minél hatékonyabb megoldást” – mondta Kránitz. Arról még nem született döntés, hogy az üzletből származó bevétellel mihez kezdenek, az alapító okirat annyit mond ki, hogy a demokratikus elkötelezettségű, baloldali lapok, illetve a nehéz sorba jutott újságírók támogatása lehet az alapítvány tevékenysége.
Nem mennek a Népszavába
Tavaly az alapítvány mintegy 80 millió forintot osztott szét az általa támogatott lapok között. „Azok a lapok, amelyek számíthatnak a segítségünkre, tudják, hogy évente egy, legfeljebb két alkalommal lehet hozzánk fordulni” – mondja az elnök. A Szasa egyebek mellett támogatja a Kritika, a Criticai Lapok, az Eszmélet, az Esély, az Ezredvég, a Múltunk, az Egyenlítő, illetve az erdélyi Korunk megjelenését. „A baloldali értékteremtő műhelyek támogatása továbbra is fontos eleme a működésünknek, annak ellenére is, hogy ezekben az időkben nem számíthatnak túl széles olvasóközönség érdeklődésére.”
Jelentősebb támogatást kapott a Népszava, amellyel kapcsolatban – hasonló értékrendű napilap révén – elkezdődtek a találgatások. A 18–19 ezer példányszám közt értékesített napilap egy, a Hírszerzőn megjelent cikk szerint tavaly nyáron súlyos válságot élt át. Voltak olyan munkatársak, akik „április óta egyáltalán nem kaptak pénzt, mások részesültek ugyan valamilyen juttatásban, de teljesen rendszertelenül, és ez sosem érte el a fizetésüket.” Őszre azonban konszolidálódott a helyzet, és ebben információink szerint a Szasának is volt szerepe. „A helyzet nem annyira egyszerű, hogy az alapítvány kiszáll a Népszabadságból, és bemegy a Népszavába. Ez logikus forgatókönyv lenne, de hogy tulajdonossá válunk a Népszavában, arról jelenleg nincs szó. Ugyanakkor tavaly tízmilliós nagyságú összeggel támogattuk a napilapot, és ezt már idén megtettük egy körülbelül ilyen nagyságú összeggel. Az tarthatatlan állapot volt, hogy újságírók hónapok óta nem kaptak fizetést” – mondja Kránitz.
| A Népszava tulajdonosai |
